Jakab Ferenc virológus, víruskutató, Oroszi Beatrix epidemiológus, Gellér László kardiológus és Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre próbáltak tudományos megalapozottságú választ adni a negyedik covidhullám elején. A bő egyórás videóbeszélgetésből egyebek mellett kiderült: senkinek nincs oka félnie a harmadik oltástól, mert nincs olyan, hogy túl magas az antitestszint, a ráoltástól legfeljebb még magasabb lesz, és újból felébred az immunrendszer. Komoly veszélye annak van, ha valaki egyetlen oltást sem kér, főleg most, hogy a negyedik hullámot berobbantó koronavírus már nem a wuhani vírus. A delta agresszívebb, gyorsabb és okosabb variáns.
Mindig érdekeltek a nagy rendszerek – legyen szó nyugdíjról vagy egészségügyről –, a makrotrendek, globális összefüggések. És legalább ennyire az egyéni történetek, amelyek vagy beleillenek a nagy képbe, vagy pont szembe mennek azzal, de akár így, akár úgy, tanulságosak, élők, és kézzelfoghatóvá teszik azt, amit a nagy adatok absztrakt módon mutatnak vagy elfednek.
Ez a sorozat az egészségügyre fókuszál, heti-kétheti gyakorisággal hozok témákat vagy azért, mert napi aktualitásuk van, vagy mert régen beszéltünk róluk. És mert (a térerő után, persze) a legfontosabb: csak egészség legyen!
Néhány nappal ezelőtt, egy péntek esti videóbeszélgetésben több oldalról, de végül nagyon hasonló következtetésekre jutottak a Fiziopéntek nevű rendezvény meghívására felkért orvosok, kutatók és járványügyi szakértők, akik elsősorban szakmabeliek, gyógytornászok, fizioterapeuták tájékoztatására mondták el, mit látnak a legfrissebb járványügyi adatokból, mit olvasnak ki az idevágó nemzetközi kutatásokból, és mit tapasztalnak saját orvosi praxisukban.
Mielőtt a részletekbe belemennénk, a beszélgetés fő üzenetei néhány pontban a következők voltak:
- a negyedik járványhullám már Magyarországon is elkezdődött, és várhatóan szeptember első heteiben exponenciálisan erőre kap
- az esetszámok növekedését nálunk is az agresszívabb delta variáns okozza
- a leghatékonyabb védekezést továbbra is az oltás jelenti
- a delta gyorsabb terjedése miatt nagyobb átoltottságra van szükség a nyájimmunitáshoz
- a beltéri maszkhasználattal, távolságtartással, gyakori kézfertőtlenítéssel nem érdemes megvárni a központi szigorításokat.
„Kardoskodom a harmadik oltás mellett”
„Aki nem kapta meg az első két oltást, az mindenképpen kapja meg, de én a magam részéről kardoskodom a harmadik oltás mellett is”
– mondta Jakab Ferenc virológus kutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki elsősorban az oltások szükségességéről beszélt, és arról, miért ne féljünk a harmadik oltástól.
Jakab Ferenc. Fotó: PTE ÁOK
Szerinte ugyanis virológiai szempontból ma már látszik, hogy a koronavírusok nem generálnak tartós immunválaszt – még a vakcinák sem igazán hosszú időre, de a természetes fertőzés egyáltalán nem, ezért van nagy szükség a vakcinákra.
„Tehát ha valaki azért nem kéri az oltást, mert azt gondolja, hogy átesett a fertőzésen, és így védett, az nem teljesen igaz. Ez a védettség relatíve gyorsan lecseng, a hatékonysága csökken, és eltűnik a szervezetből.”
A delta variáns esetében ez azért is fontos, mert sokkal agresszívebben, gyorsabban terjed, és úgy tűnik, hogy súlyosabb tüneteket is okoz, mint az eddigi vírustörzsek. Amikor ugyanis bekerül cseppfertőzéssel a szervezetbe, akkor gyorsan a tüdőbe jut, ott gyulladást okoz, amit az antitestek tudnak megfékezni és csillapítani.
Ha van elég antitest, akkor a tünetek kevésbé lesznek súlyosak, a vírus nem tud annyira elszaporodni a tüdőben. Ha viszont alacsony az antitestek száma, és arra vár a fertőzött, hogy felébredjen az úgynevezett T-sejtes immunitás, és kialakuljon a természetes immunválasz, addigra a vírus jelentős károkat okozhat a tüdőben. Ezt az időt lehet az oltásokkal kiváltott magas ellenanyagszinttel áthidalni.
Jakab Ferenc tehát azt javasolja mindenkinek, hogy „tartsuk szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet”, akár egy harmadik oltással. Attól szerinte nem kell tartani, hogy valaki úgy kap harmadik oltást, hogy az első kettő után még viszonylag magas a vérében az ellenanyag szintje, mert
„olyan nincs, hogy az túl magas, legfeljebb az történik, hogy újabb löketet kap az immunrendszerünk, és annál jobban tudunk védekezni”.
A delta (korábban kettős variáns vagy indiai mutáns néven futott) egyébként azért olyan gyors és fertőzőképes, mert felcsipegette a korábbi vírustörzsek azon variációit, amik az ő szempontjából pozitívak voltak, és segítették a terjedését – ilyen szempontból tehát egy okos vírus.
Jó hír viszont, hogy bár hiába jönnek újabb és újabb variánsok, az oltások azért ezek ellen is valamilyen szintű védelmet tudnak nyújtani – a kórházi kezelést vagy a halálos kimenetelt a legtöbb esetben el lehet velük kerülni.
Az aktuális fertőzést gyorsan kimutatni képes antigéntesztek használatának is nagyobb jelentősége van a delta esetében, mint korábban, pont azért, mert gyorsan replikálódik és gyorsan ürül a vírus, vagyis a tesztek érzékenyebbek tudnak lenni a delta variánssal szemben. Sokszor már a tünetek megjelenése előtt vagy az első napon pozitív eredményt mutatnak, ilyenkor el lehet különíteni a beteget, hogy ne fertőzzön tovább.
Az Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán covidbetegeket kezelelnek 2021. április 1-jén. (Fotó: Forbes.hu / Sebestyén László)
Az oltások keveréséről szólva Jakab Ferenc elmondta, az biztos, hogy
- két vektorvakcina (Astra Zeneca és Szputnyik-V) után a harmadik már ne legyen vektorvakcina, illetve
- két Sinopharm után a harmadik lehetőleg mRNS alapú vakcina legyen (ilyen a Pfizer és a Moderna oltása),
egyelőre ezekről van tapasztalat, illetve ténybeli tudás – hosszú távú mellékhatásoktól pedig egyik oltás esetében sem kell tartani.
Messze vagyunk a nyájimmunitástól
Az látszik a globális járványadatokból, hogy a negyedik hullám az átoltottság ellenére magas és erős tud lenni – mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance központjának megbízott igazgatója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai projektjének egyik vezetője.
Erre csak néhány példa:
- USA: 62 százalék feletti átoltottság ellenére nagyon erős 4. hullámuk van, Floridában pl. jóval erősebb, mint a 2. hullám volt – sokkal többen vannak most kórházban, és a gyerekek érintettsége is sokkal magasabb, mint a korábbi hullámokban
- Egyesült Királyság: 70 százalékos átoltottság mellett már korábban elindult és nagyon erős volt a 4. hullám, a csúcsa a futball Eb ideje alatt volt – és arra is van adat, hogy a kórházban kezelt betegek 60 százaléka nem volt beoltva
- Japán: sokáig bezzegország volt, nagyon jól védekeztek, aztán olimpiát rendeztek, elindult a 4. hullám ott is, most minden eddiginél szigorúbbak a járványügyi korlátozások
- Ausztria: egy ideje megint szigorítanak, ott is a 4. hullám miatt.
Oroszi Beatrix is hangsúlyozta, hogy a negyedik hullám mögött a delta variáns áll, aminek jellemzője, hogy a vírusterhelés ezerszer nagyobb is lehet, mint a korábbi variánsoknál, vagyis sokkal több vírus alakul ki az orrgaratban, súlyosabb lefolyású is lehet, több a kórházi eset, és az újrafertőződés valószínűsége is magasabb.
Ez már nem a wuhani vírus, sokkal gyorsabb terjedésű lett menet közben, és ez átírta a nyájimmunitás feltételeit is:
- az eredeti wuhani vírusnak 2,5 volt a reprodukciós mutatója, ezért 60 százalékos átoltottság kellett a nyájimmunitáshoz,
- az alfa variánsnál ugyanezek a mutatók 3,9 és 74%
- a deltánál viszont 5-7,8 a reprodukciós ráta, vagyis ahhoz, hogy a nem beoltottak is indirekt módon védve legyenek, már 80-87 százalékos átoltottsági szintre lenne szükség.
Augusztus 24-i adat szerint nálunk most 64,8 százalék az átoltottság, ezzel a középmezőnyben vagyunk Európában, és sajnos nagyon távol a nyájimmunitástól.
Ami azért veszélyes, mert amerikai adatokat idézve Oroszi Beatrix szerint a nem oltottak esetén nyolcszoros a kockázata annak, hogy valaki elkapja a betegséget, 25-szörös annak, hogy kórházba kerül, és szintén 25-szörös annak, hogy meghal.
Természetesen a beoltottak körében is előfordulhatnak súlyos megbetegedések és akár halál is, de szignifikánsan kisebb eséllyel, mint az oltatlanok körében.
Ami a mostani friss magyar adatokat illeti:
- egész nyáron magasabb esetszámok voltak, mint tavaly nyáron dacára az oltásoknak, a delta variáns miatt,
- ha a görbe olyan alakot vesz fel, mint tavaly, akkor szeptember elejétől erősen emelkedve berobbanhat a 4. hullám a 15-24 éves korosztályból elindulva,
- a kockázatok igen magasak: ősszel nő a kontaktusszám (iskolába, munkába járás miatt), van új variáns (delta), nincs egyéni védekezés (maszk, távolságtartás stb.) és nem elég magas az átoltottság – vagyis borítékolható a 4. hullám berobbanása.
A szakértő ezért szintén az oltások és az egyéni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta:
„Itt az ideje, hogy kilépjünk a pánik és a közöny ördögi köréből, mert ha nem tesszük, akkor félő, hogy a világ járványügyi katasztrófák sorozata elé néz a jövőben.”
A hosszú covid a fiatalokat is sújtja
A kardiológiai vonatkozásoknak leggyakrabban a hosszú covidnál van nagy jelentősége – mondta Gellér László kardiológus, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzora –, a fertőzöttek 60-80 százaléka általában 50 nappal a fertőzés után is beszámol valamilyen fennmaradt tünetről. Ez lehet fáradtság, fulladás, mellkasi fájdalom, vagy ami a leggyakoribb, az a normál színuszritmus felgyorsulása, ezzel találkoznak legtöbbször a rendelőkben.
Mint mondta, bizonyos esetben igen súlyosak is lehetnek ezek a problémák, olykor fiatal emberek is arról panaszkodnak, hogy annyira fáradtak, hogy semmit nem tudnak csinálni, a vécére is nehezen mennek ki.
Ráadásul olyan fiataloknál is jelentkeznek problémák, akik szinte tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a covidot – náluk is lehet szívdobogás, fejfájás, memóriavesztés, csökkent koncentráció, fáradtság, hányinger, sokféle tünet.
A delta variáns egyébként kardiológiai szempontból is extra kockázat, ugyanis gyakrabban okoz szívizomgyulladást, mint a korábbi variánsok, (itt 1 millióból 450 esetben diagnosztizáltak szívizomgyulladást).
„Tényleg nem lesz. Van”
Svéd Tamás aneszteziológus és intenzívterápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára ezek után ráerősített pár gondolatra, és cáfolni próbált néhány népszerű tévhitet.
Például, hogy Magyarországon nem lesz negyedik hullám. Mint mondta: „Tényleg nem lesz, van. A kérdés, mekkora, és milyen magas lesz.”
Egy másik tévhit szerint a negyedik hullámban a maszk nem véd. „Ha a fiókban van, akkor tényleg nem – így Svéd Tamás. – Csak ha viseljük. Akkor viszont minket is, tőlünk másokat is.”
Arról pedig, hogy az oltások felvétele kockázatokat hordoz, azt mondta. „Valóban hordoz kockázatokat, csak épp a vírusok sokkal nagyobbat.”
A MOK titkáraként két statisztikát is hozott, amiről általában keveset hallunk, és hivatalos csatornákon kevesen beszélnek:
- a járvány csúcsán az intenzív osztályra, lélegeztetőgépre került betegek 80 százaléka, helyenként 90-95 százaléka meghalt, sosem tudott élve lekerülni a lélegeztetőgépről.
- A harmadik hullám vége felé azonban ez az arány szignifikánsan javult, és az utolsó lélegeztetőgépen maradt betegek közül sokkal többen túlélték a betegséget.
Ennek hátterében pedig Svéd Tamás szerint nem az áll, hogy ezek a betegek ne lettek volna ugyanolyan súlyos állapotúak, vagy hogy az orvosok, ápolók sokkal okosabbak, felkészültebbek lettek volna, esetleg valami csodagyógyszert tudtak volna a betegeknek adni.
Pusztán arról volt szó, hogy ami a járvány csúcsán nem adatott meg a betegek nagy részének, abból a harmadik hullám vége felé, a kisebb leterheltség és csökkenő új esetszámok mellett már sokkal több jutott, ez pedig: idő, energia és odafigyelés.
Nem csak, vagy nem is elsősorban az orvosok részéről, hanem a szakdolgozók, nővérek és például a gyógytornászok részéről, akik mozgatással, forgatással, fizioterápiával segítették felépülni a betegeket.
A teljes beszélgetést itt nézheti meg:
A Fiziopéntek egy szakmai előadássorozat, amit a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága szervez. A beszélgetéseket Szendrő Gabriella gyógytornász, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága nemzetközi bizottságának tagja moderálja.
Nyitókép: Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont víruslaborjának vezetője
