Az egyetem oktatója szerint az érintett diák családja érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik, az ügyet már elkezdték kivizsgálni.
Etikai eljárás indítottak a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen – írja a 444 egy Facebook-bejegyzésre hivatkozva, amit a Corvinus szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában posztoltak.
A kivizsgálást a bejegyzést író Ádám Zoltán kezdeményezte, aki az egyetem Közgazdasági Intézetének docense. A hallgató Ádám posztja szerint a többiektől „fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát” miközben a tantárgyi adatlap feltételei – amit szigorúan érvényesítenek minden más hallgatóval szemben – szerint
eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet.
A hallgató személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, de
- Ádám azt írja, hogy a hallgató családja „a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”,
- azért pedig, hogy a gyerekük vizsgázhasson, a szülők személyesen és e-mail-en keresztül próbáltak közbenjárni az egyetem vezetőinél.
Az etikai eljárást eredetileg három munkatárssal szemben kezdeményezte Ádám, ami a poszt megírásáig kettejük ellen indult el.
Az egyetem etikai kódexe szerint „etikai vétséget követnek el azok, akik teljesítményértékeléskor nem pártatlanul járnak el” és akik “előnyös vagy hátrányos elbírálást alkalmaznak” vagy megkülönböztetik a hallgatókat. A névvel beérkezett és azonosításra alkalmas bejelentéseket az egyetem etikai bizottsága vizsgálja. A vizsgálat eredményeként a bizottság
- „nyilvános elmarasztalás formájában etikai szankciókat foganatosíthat a kari vagy az egyetemi nyilvánosság fórumainak igénybevételével,
- írásbeli megrovásban részesítheti a vétség elkövetőjét
- és javaslatot tehet az Egyetem vezetőinek fegyelmi eljárás lefolytatására.”
A 444 megkeresésére az egyetem nem erősítette meg, de nem is cáfolta a bejegyzésben írottakat.
Az Európai Bizottságnál is napirenden van az egyetemek kérdése
A terjedelmes Facebook-bejegyzésben Ádám azt is kifejti, hogy az ügynek különös aktualitást ad az alapítványi fenntartású egyetemek akadémiai autonómiájának kérdése. „Meggyőződésem szerint az ügy rávilágít arra, hogy az akadémiai autonómiát nemcsak az korlátozhatja, ha a fenntartó alapítványok kuratóriumaiban kormánytagok ülnek, hanem az is, ha olyan vállalati vezetők, akikkel szemben az egyetem és annak vezetői egyoldalú függő helyzetben vannak.” – írja a bejegyzésben.
Mint ismert, az Európai Unió a jogállamisági eljárás részeként tavaly decemberben leállította az Erasmus+ és a Horizont Európa idén megnyíló támogatási programjait.
- A támogatások kifizetését ahhoz kötötték, hogy a kormánynak meg kell szüntetnie az összeférhetetlenséget az intézményeknek az irányító testületeiben.
- A kuratóriumokat megalakulásukkor kormánytagokkal és fideszes politikusokkal töltötték fel, akik meghatározó döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek.
- A miniszterek február elején lemondtak kuratóriumi tagságukról.
