Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Volt, hogy százezer termékünk volt fent az Ebay-en! – a magyar cserebere-startup

Az emberiség történetének kezdete óta velünk él a gyűjtögetés iránti szenvedély. A technológia fejlődésével az alapvető létszükségleteink fenntartásához elengedhetetlen hozzávalók mellett elkezdtünk más dolgokat is felhalmozni, aminek már nem a túlélés az oka – ezek a műkincsek, relikviák, vagy éppen… a Pokémonok. És ami valakinek szenvedély, az másnak üzlet. 

A gyűjteményeket nehéz és fáradságos munka felépíteni, viszont meghozza a gyümölcsét, amikor a kollektor úgy dönt, hogy megválik tőle. Ilyenkor jöhetnek az aukciósházak és az online piacterek. Ebbe a szegmensbe próbál most betörni a magyar collectorism.com, egy kifejezetten gyűjtőknek indított portál.

Az alapítók egyike Kováts Dávid, aki korábban Budapesten működtetett galériát, majd a Sotheby’s-nél dolgozott több évig, ahol kiemelt ügyfelek gyűjteményeinek felbecsülését irányította. „2013-ban a világ ugyan már kezdett kilábalni a válságból, de a műkereskedelmi piac még szenvedett, drága dolgokat nehéz volt eladni, úgyhogy Szabó Károly barátommal elkezdtünk azon gondolkozni, hogy mi az, ami hozzánk kötődik, tehát köze van a gyűjteményekhez, de mégis kisebb értéket képviselnek.”

Dávid látott már egyet s mást a Sotheby’s-nél, ahol olyan nagy ügyfelek fordultak meg, mint Sting, vagy Rod Stewart. Irányított hagyatékfelbecslést kastélyostul-raktárostul-festményestül, miközben bejárta a világot.

Pont kapóra jött egy ajánlat – valaki  hetvenezer ex librist (régen a könyvek tulajdonosai csináltattak ex libriseket, amik sokszorosított kis grafikák voltak, ezeket ragasztották a könyveik belső oldalaiba, hogy tudják, kinek a tulajdona) ajánlott nekik megvételre. A gyűjtemény az 1800-as évektől indulva egészen a modern korig terjedő időszakot felölelte  „Persze mi egyesével átnéztük az összeset, brutális volt. Arra jutottunk, hogy ebből tudunk pénzt csinálni.” Fogták magukat, néhány millió forintért megvették a teljes gyűjteményt.

 

Ez egy ex libris, egyenesen Széchényi Ferenc könyvéből / Forrás: Wikipedia

Dávidék az összes létező oldalon megpróbálták értékesíteni az ex libriseket. „Volt, hogy százezer termékünk volt fent az Ebay-en!”. Ültek egy szobában és szkenneltek napokon keresztül.  Mára az eredeti hetvenezerből csak a harmada maradt meg.

Kétévente még egy világtalálkozót is rendeznek a gyűjtők. Amikor ezt megtudták, habozás nélkül foglaltak maguknak egy standot a rendezvénynek helyszínt adó hotelben. „Még ki sem pakoltunk, már odajött egy fickó, rábökött az egyik grafikára, hogy mennyi, mondtam, hogy itt minden száz euró, fogta, kifizette és elment.” Az öröm nem tartott sokáig, utána három napig csak ültek ölbe tett kézzel, senki nem akart venni semmi. Kiderült, hogy azért nem, mert

a gyűjtők inkább csereberélni szeretnek, nem vásárolni, és tulajdonképpen senki sem csinált pénzt a találkozón.

Az utolsó pillanatban Dávidék megpróbálták minden kevésbé értékes ex librist becserélni valami jobbra – sikerrel.

Kováts Dávid, Szabó Károly / Fotók: Silberstein

Kováts Dávid, Szabó Károly / Fotók: Silberstein

A tanultakból kiindulva rájöttek, hogy érdemes lehet egy olyan oldal fejlesztésébe fogni, ami kifejezetten a cserére szakosodik. „Kiérlelt és tesztelt üzleti modell nélkül kezdtünk neki, aztán mindenki mondta, hogy tök hülyék vagyunk, ha így csináljuk”. Azt tudták, hogy az értékesebb gyűjtemények sokszor a hivatalos, erre szakosodott oldalak helyett zárt csoportokban találnak gazdára, mert

a hivatalos oldalak magas jutalékkal dolgoznak, a tíz százalék az alap. A másik, hogy például az Ebay esetében a hónap végén jön a számla, hogy ennyi meg ennyi pénzt kéne még fizetni a hirdetés beállításai miatt.

Több megoldást is végignéztek, mire eljutottak a mostani koncepcióhoz, ahol csereberélni ingyenes, és a legmagasabb jutalék, amit vonnak, 3 dollár. A fizetés Paypal-on keresztül történik, a jutalékot pedig egyből levonják.

Az oldal lényegében egy csereberére és fizetéses vásárlásra is alkalmas felület, de az, aki csak büszkélkedne a gyűjteményével, az is regisztrálhat. „Van egy olyan elképzelésünk, hogy mindenki gyűjt valamit, legyen az akár a nyaralásos hűtőmágnes, vagy bármi” – mondja Dávid, aki maga is megrögzött Star Wars-rajongó, gyerekkora óta. Nemrég egy kampány részeként felkerestek ismert hazai közéleti szereplőket, hogy mutassák be, mit gyűjtenek, így került fel az oldalra például Gálvölgyi János bohócgyűjteménye, és annyi NBA-kártya a Chichago Bulls hőskorából, amitől a bennem elő nyolcéves térde remegni kezdett.

Nemrég az állami Hiventures tőkealap-kezelő 120 millió forintot fektetett be a cégbe, de a tulajdonosok a szerződésre hivatkozva nem árulhattak el részleteket a mérföldkövekről.

„A Collectorism csapata az első perctől kezdve végtelenül professzionális magatartást, elhivatottságot és szenvedélyt tanúsít a projektjük iránt,  amit tovább fokoz az, hogy jó pár éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött, teljes mértékben ismerik a kiszolgált piac igényeit és a versenytársakat, amire világos, valós tényeken és üzleti vízión alapuló üzleti modellt, stratégiát és kompetitív előnyöket tudtak felsorakoztatni” – mondta a Forbes.hu-nak Kisgergely Kornél, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő vezérigazgatója.

Annyi biztos, hogy a Collectorism többségi tulajdona az alapítók kezében maradt.  A következő időszak fejlesztési tervei között a mobilapplikáció szerepel, illetve a küldemények biztosítása, de van elképzelés nagyobb gyűjtői rendezvények megszervezésére is.

A Collectorism árazási modellje:

  •         10 USD alatt ingyenes (nincs jutalék)
  •         10-50 USD között 1 USD a jutalék
  •         50-200 USD között 2 USD a jutalék
  •         200 USD vagy több: 3 USD a jutalék

Válság ellen vintage kártyát

Az amerikai Forbes közölt nemrég egy cikket, ami egy nagyon izgalmas jelenségre hívta fel a figyelmet. A PWCC  (Amerika egyik vezető aukciós piactere, kifejezetten sportkártyákra szakosodtak)

készített egy kutatást arról, hogy az idők során a  hagyományos befektetésnek nem mondható sportkártya-biznisz hogyan teljesített. Ez az ábra egészen hajmeresztő volt.

A piros vonal az értékpapírokat (az S&P 500-as New York-i tőzsdeindexet), a zöld vonal pedig a PWCC által legdrágábbnak ítélt 500 sportkártya árfolyamát mutatja az utóbbi tíz évben. A sportkártya-árfolyam stabilitása mögött egy érdekes pszichológiai jelenség húzódik meg: a szeretet.

A tulajdonosok ugyanis még a válság idején sem akartak megszabadulni a gyűjteményeik kedvenc darabjaitól, ezért nem tudott bezuhanni az ár sem.

Persze nincs garancia arra, hogy a kártyabiznisz kibírja a következő válságot is, de a részvények valószínűleg soha sem fognak olyan fontos helyen szerepelni egy tulajdonos szívében sem, mint azok a dolgok, amikért rajong.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő