Csődközelben az anyavállalat. Hogyan érinti ez a magyar moziláncot? Miben bíznak, ha októberig nem jön blockbuster a nagy vásznakra? Mit érzékel a Cinema City és a mozilátogatók az inflációból?
„Minden Cinema City mozi a szokásos módon nyitva tart, nincs változás a büfékínálatban, a kiszolgálás és a vetítés minőségében sem”
– ezt Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója nyilatkozta a Forbes.hu-nak. De hozzátette: az őszi szezon még mindig nem olyan lesz, mint ahogy a koronavírus előtt megszoktuk.
A mozilánc anyavállalatáról, a csődközelben álló Cineworldről a The Wall Street Journal úgy értesült múlt hét pénteken, hogy rövidesen csődvédelmi eljárást kérhet az amerikai tőzsdén. A Cineworld egy hétfői közleményben erősítette meg, hogy valóban ez az egyik opció, amit fontolóra vesznek. „A megjelent cikkekre és az azokban olvasható találgatásokra reagálva” erősítette most meg a Cinema City, hogy nem fognak bezárni. De akkor mi történt és miért, valamint mire számítsunk?
Mi történt?
Visszatért a nehéz járványévek után a mozizás. Pár franchise (Marvel, Top Gun, Minyonok, Jurassic World) idén már mutatott biztató életjeleket, a családi mozik pedig kifejezetten jót tettek a nyári szezonnak.
De azért maradtak és lesznek is problémák. A Cineworldnek például ott a nyakán egy közel 9 milliárd dolláros nettó adósságállomány 2021-ről – mindössze 1,8 milliárd dollár bevétel mellé. Amit kasszasikerek nélkül sokkal nehezebb törleszteni. Márpedig a Cineworld is arra figyelmeztette befektetőit egy múlt heti közleményben, hogy az ősz közepéig nagy költségvetésű kasszasikerek nélkül fut a bemutatónaptár. És ez még inkább nehezíti a helyzetüket, működésüket.
Mi tagadás, biztosan lesznek jó, nézhető filmek blockbusterek nélkül is, cash-flow-t és stabil működést alapozni erre viszont nem könnyű feladat.
A hírek hatására a Cineworld részvénye mostanra alig három pennyt ér, az év eleje óta több mint 91 százalékot esett a jegyzés. Mindez úgy, hogy ők a világ második legnagyobb mozihálózata több mint kilencezer vászonnal és nagyjából 28 ezer alkalmazottal.
Persze, a probléma nem csak őket érinti, nem megy egyről a kettőre a nézők visszacsábítása. Az amerikai AMC lánc szintén kemény harmadik negyedévre intett, a Reutersnek nyilatkozó elemző szerint pedig „a Cineworld nehézségei a teljes iparágra nézve vészjelzés”. És pláne fenyegetés a mozis piacra az egyre változó és visszafordíthatatlan nézői szokások. Értsd: a streaming.
És most még csak a multiplexekről beszélünk:
- az eseményfilmek árnyékában fokozatosan visszaszoruló közepes költségvetésű, korhatáros darabokról a nagy vásznon
- vagy a kis és közepes mozik, láncok, illetve a művész- és reprízmozik kihívásairól hosszasan lehetne értekezni.
Mit fognak tenni?
A londoni székhelyű Cineworld az Egyesült Királyságon, az amerikai Regal hálózaton és a hazai Cinema Cityn túl hét másik országban üzemel. Buda Andrea a Cinema Citytől az anyavállalat hétfői kijelentését ismételte: „A csoporton belüli üzleti tevékenységet várhatóan nem befolyásolják ezek az ügyek, beleértve a Cinema Cityt is.”
„Proaktívan vizsgáljuk és értékeljük az összes stratégiai lehetőséget, hogy biztosítsuk a piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz szükséges mérlegerősséget, hogy a legoptimálisabban tudjunk reagálni pénzügyi szempontból a jelenlegi körülményekhez. Ez a folyamat még több hónapig eltarthat” – folytatta Buda.
Honnan lesznek filmek?
Ha csak a covid előtti éveket nézzük, 2019-ig akár 4-7 darab premierfilmmel is tudtak számolni heti átlagban, ez csökkent most 3-4-re – magyarázta Buda. És ezekben az adagokban sem találunk mindig nagyobb költségvetésű darabokat. A Cinema Citynél is tisztában vannak azzal, hogy a következő hollywoodi kasszasikerekre októberig kell várniuk.
„A régi őszi szezonban heti-kétheti rendszerességgel jöttek a blockbusterek. Most nem ez lesz.”
Hogy akkor ők miben bíznak? Abban, hogy a következő időszak több magyar és európai filmpremierje, pár niche bemutató, illetve a retróvonal – ahogy Buda fogalmazott – „szépen kiegészíti” az őszi nagy dobásokat (Black Adam, Fekete Párduc 2.). Sokat várnak az Avatar év végén végre valahára debütáló folytatásától, A víz útjától is. Ennek apropóján az első, 2009-es film itthon is újra mozikba kerül, ennek sikerében pedig szintén bíznak a Cinema Citynél.
Energiaárak? Infláció?
A magyar piacot is közvetlenebbül érinti az energiaárak emelkedése, a hónapról hónapra egyre izzasztóbb infláció, és hogy a mozinéző mire hogyan költi a szórakozásra szánt pénzét. Már ha erre költi egyáltalán.
- Buda szerint költségoptimalizálási tevékenységeik hónapok óta folynak. A jelenlegi gazdasági helyzet „nyilván váratlanul ért minket is, de nem annyira”, mondta, rezsicsökkentett árakkal eleve nem gazdálkodhattak.
- Nézőoldalról szerinte „most fog megjelenni látványosabban az infláció”. A filmkínálatot ebben befolyásoló tényezőnek tartja. Azt is, hogy szerinte a mozizás még mindig az egyik „legolcsóbb, leghétköznapibb szórakozási forma például a színházhoz, koncerthez, sporteseményekhez képest”.
- Ami a jegyárakat illeti: áremelkedésről még nincs konkrét döntésük, az előző években alapvetően december környékén emeltek árakat. Tavaly óta a hálózat fővárosi egységeiben a leggyakoribb normál jegyár már 2150 forint.
Buda szerint a filmkínálaton túl a marketingre és aktivitásokra szánt költés is lényeges kérdés. Mint elmondta, a covid után a költségek visszafogása lett a jellemzőbb a forgalmazóknál.
„Leállás volt, nem költöttek annyit reklámra. Ez is befolyásolja, hogy a néző honnan és mennyire tud a filmről, hogy lát-e róla plakát- és tévékampányt”.
Ami a Cinema Cityt illeti, náluk nincs tervben, hogy csökkentenék a marketingre szánt büdzsét.