Európa-szerte megindultak az állami hátszéllel támogatott chipgyár-projektek, amitől az akadozó ipari termelés javulását várják a döntéshozók. Oroszországban eközben a nyugati szankciók a 2005-ös technológiai szintre lökik vissza a belföldi chipgyártást.
Február óta a külkereskedelem első számú közellenségévé az orosz-ukrán háború vált, a nemzetközi termelési láncok valójában már egy éve szakadozni kezdtek a globális chiphiánynak köszönhetően. Az elektronikai termékekben kulcsfontosságú félvezető elsősorban az autóipar teljesítményét vetette vissza, de a közlekedéstől kezdve az egészségügyön és az energetikán át egészen az űrkutatásig fontos szerepet tölt be az alkatrész.
A chipek gyártása a kelet-ázsiai régióban koncentrálódik (a válság előtt a termelés 87 százaléka Tajvanban, Kínában és Dél-Koreában összpontosult), így az utóbbi időben egyre több kormány igyekszik a saját országába csalogatni újabb chipgyár-projekteket, hogy csökkentse a függést nemzetközi termelési láncoktól.
- Németország 14 milliárd eurónyi támogatást ajánlott fel a chipgyártóknak, hogy az országába helyezzék a termelésüket – írta a napokban a HWSW. A program egyik első kedvezményezettje az Intel lehet, akik márciusban jelentették be, hogy 17 milliárd eurós értékű beruházás keretében két új gyártósort is építenek Magdeburg mellett, ráadásul további 16 milliárd eurónyi kapcsolódó fejlesztést szintén Európában terveznek végrehajtani. A magdeburgi gyárak építése várhatóan 2023-ban kezdődik és a 2027-től indulhat el a termelés.
- Az Európai Unió februárban jelentette be, hogy pénzügyi alapokon keresztül 11 milliárd euróval támogatná chipek kutatás-fejlesztését és gyártását a határain belül. Ezen kívül belengették, hogy enyhíthetik a brüsszeli szigort az állami támogatás tiltásáról, hogy a tagállami kormányok még többet költhessenek ezekre a célokra.
- Franciaország a termelési lánc másik irányából fogta meg a problémát: a stratégiai nyersanyagok belföldi beszerzését és feldolgozását támogatná egy januári jelentés szerint.
Oroszország jelenlegi problémái ugyanakkor teljesen más síkon mozognak az EU-tagállamokhoz képest. Múlt héten Nagy-Britannia újabb szankciós csomagjának részeként 63 orosz vállalatot tett tiltólistára, ami egy szempillantás alatt átírhatja az orosz chipgyártás jövőjét.
A szigetország jelentős szereplő az értéklánc magasabb szintjein: a chipek tervezéséhez és legyártásához szükséges licenszeket adja tovább. A brit tiltólistára felkerült Baikal Electronics és az MCST (Moscow Center of SPARC Technologies) orosz chipgyártó vállalatok így a jövőben elesnek a legmodernebb technológiák használati jogától. Saját erőforrásaik alapján ugyanakkor olyan elavult technológiával képesek csak tömegesen termelni, ami utoljára 2005-ben számított korszerűnek az iparágban.
