Széllel szemben halad tovább a Chameleon, amely a bevételeit ugyan évről évre jelentősen növeli, de továbbra sem nyereséges. Február 2-án már lehet kereskedni a cég részvényeivel, pedig a tulajdonosnak, Szarvas Péternek azt mondták, háború idején ne vigye tőzsdére a vállalkozását. Ő mégis szintet lépne, sőt, meghódítaná a kanadai és az amerikai piacot. Okosotthon-rendszerekből még keveset épített a tengerentúlon, a kapcsolatrendszerét azonban már sikerült felépítenie.
Gépírás, fotózás, hibakeresés – ebbe a sorba első ránézésre nem illeszkednek az okosotthonok, pedig Szarvas Péter ötletei, fejlesztései éppen így követték egymást. A vállalkozó számára a Chameleon okosotthon-rendszer hozta meg a szélesebb körű ismertséget, pedig korábban is sok területen gyűjtött tapasztalatot. Részt vett a gepiras.hu alapításában, amit 80 oktatási intézmény használt, és egy olyan program készítésében is, amely fotósoknak segített kiválasztani a jobban sikerült képeket. A Debugme szoftverhiba-jelölő program készítésében is közreműködött, de ezek mellett is azt érezte, kellene valami, ami nyomot hagy a világon.
Az ingatlan jövője
Egyre többször olvashatunk az okosotthonokról, de a magas ingatlanáraknak köszönhetően Kelet-Közép-Európában egyelőre nem váltak széles körben elérhetővé. A Berg Insight előrejelzése szerint azonban egy hirtelen bővülő piacról van szó: az okosotthonok száma jövőre elérheti a 179 milliót, 2027-re pedig a világ otthonainak közel 29 százaléka okosotthon lesz. A Statista legfrissebb előrejelzése szerint az okosotthon-piac évente több mint 12 százalékkal növekedhet az előttünk álló öt évben, és Észak-Amerika mellett Európa is egyre inkább húzóerővé válik. Ezeknek az elemzéseknek az összevetését azonban nehezíti, hogy az okosotthonnak nincs egységes szabványa, specifikációja, ezért a kutatóintézetek különbözőképpen értelmezhetik.
„Először vásárlóként néztem körül az okosotthon-rendszerek között, de zavart, hogy minden gyártó csak a saját eszközeivel kompatibilis fejlesztéseket támogat.
Ez adta az ötletet” – mondta Szarvas a Forbes.hu-nak. Ezért döntöttek úgy 2017 szeptemberében két programozótársával, hogy saját rendszer fejlesztésébe kezdenek. Bár eleinte a szoftverfejlesztéssel párhuzamosan dolgoztak az okosotthon-projekten, abban az évben már sikerült bemutatniuk az ötletet a Los Angeles-i CES-en. Az egyik legrangosabb techbörzén az „ingatlan jövője” szlogennel álltak ki a nagyközönség elé.
A Szarvas által kifejlesztett okosotthon-rendszer végül éppen olyan lett, mint egy kaméleon: nincs szem előtt, és jól alkalmazkodik a körülményekhez. Az elmúlt hat évben csak Magyarországon 1500 lakásba és 500 családi házba telepítették a rendszert, beleértve a Biggeorge és a Market Építő lakásait is, például a Budapart egyik 185 lakásos épületét.
Az első okoslakás prototípusa két év alatt készült el, Szarvasék pedig az építés során jöttek rá, hogy az okosalkatrészek még több pénzt igényelnek, mint arra korábban számítottak. „Előfordult, hogy hatmillióért vettünk fröccsöntő szerszámot” – mondta a tulajdonos, aki saját zsebből is komoly összeget tett az okosotthon-projektbe az első években.
A finanszírozás útja azonban így is rögös volt, és nehezen indult. A korábbi szoftverfejlesztő cég árbevételéből ideig-óráig még lehetett működtetni az új vállalkozást, de a következő évben már kockázatitőke-befektetőket kerestek, hogy fenntartsák a működést.
Fotó: Sebestyén László
Aztán jöttek az angyalok
A Smartware.tech 2019-ben látta meg a lehetőséget a Chameleonban, és 75 millió forintos befektetéssel szálltak be az üzletbe. Ezért cserébe jelentős, 20 százalékos tulajdonrészt kaptak a cégtől, amit később sikerült visszavásárolni.
Ezt követően angyalbefektetők összesen 200 millió forinttal adtak lendületet a vállalkozásnak, a járvány elején mégis megingott a talaj a Chameleon alatt. Az utolsó pillanatban a Hiventures szemelte ki magának a startupot, és kaptak egy 150 millió forintos mentőcsomagot, amit a tulajdonos és az alapkezelő egyaránt így nevezett.
A lezárások közepén, 2021 januárjában kezdek el egy nagyobb volumenű, 700 millió forintos befektetésről tárgyalni Papp Dániellel, a Hiventures akkori portfóliómenedzserével. Erre a pénzre akkor égető szüksége volt a Chameleonnak. A tervezett júniusi időpont helyett végül november végén jutottak hozzá a pénzhez, amiről a Forbes is hírt adott.
A 2021-es év abból a szempontból is fordulópontot jelentett a cég életében, hogy áprilistól már nem szolgáltak ki magánszemélyeket. A vállalat átállt a business-to-business értékesítésre, vagyis nagykereskedőknek, és kisebb, jellemzően 8-10 fős villanyszerelő cégeknek kezdték értékesíteni az okosotthon-rendszereket. Mára több mint 65 partnerrel működnek együtt, a szerelők pedig a Chameleon Akadémián tanulják meg a bekötést, programozást, továbbértékesítést. „Az akadémiát egy év volt felépíteni, most pedig egy többnyelvű e-learning rendszert szeretnének alakítani belőle” – vázolta a terveket Szarvas.
Az okosotthon-rendszerek gyártása nemcsak készpénz-, hanem időigényes is: a megrendeléstől a szállításig akár fél év is eltelhet.
A terméket bérgyártásban készíttetik Kínában, aztán a saját okosotthon-szoftvereiket telepítik rá.
Amerikai álom és luxusházak
A 2021-es, 250 millió forintos árbevétel után a cég tavalyi bevétele biztosan meghaladta az 500 millió forintot, de pontosabb számot egyelőre a tulajdonos sem tudott mondani.
A bevétel növekedéséhez az is hozzájárult, hogy piacra léptek Romániában is: az országban azóta 18 értékesítő telepíti a Chameleon-rendszereket. A szerbiai Chameleon-hálózat is épül – már a képzéseket is meghonosították –, Németországban pedig öt projekten dolgoznak jelenleg.
„Eleinte úgy láttuk, a Chameleon-rendszer nem illik a mi elképzeléseinkhez, de Péterék 60 óra alatt beintegrálták a kapcsolóinkat a rendszerükbe. Kaptunk tőlük egy külön programot, ami működik, 2022 elejétől csak ezzel dolgozunk. Tavaly tíz luxusházban telepítettük, jelenleg öt házon dolgozunk, amelyek egyenként 1,5-1,7 millió eurót (600–680 millió forintot) érnek, és szintén Chameleon-rendszerrel lesznek felszerelve” – mondta lapunknak Bóni József, a luxusházak kivitelezésével foglalkozó németországi Elektroboni tulajdonosa.
A külföldről származó bevétel már tavaly elérte a százmillió forintos nagyságrendet, az igazi áttörést azonban az okosotthonok központi piaca, Észak-Amerika jelentheti.
Nyáron sikerült megvetni a Chameleon lábát Kanadában is, de ez egyelőre minimális részét képezte a tavalyi árbevételnek. Egy korábbi kanadai akcelerátor-program során építettek ki kapcsolatokat helyi beruházókkal, befektetőkkel, üzletemberekkel. Szarvas úgy látja, a kanadai kormánynak most érdeke a lakásépítés felgyorsítása a nagyvárosokban az ország bővülő népessége miatt, és egy ugródeszkaként is el tudja képzelni ezt a piacot.
„Ott is szeretnénk megmutatni, hogy a termékünk jó. Kanadából már csak egy lépés az amerikai piac, ami egy újabb lehetőség nekünk és a befektetőinknek, akik egy részének amerikai érdekeltségei vannak” – mondta a tulajdonos.
Fotó: Sebestyén László
A Chameleon kaméleonja
Ott van például az Uphome Canada, amelynek a neve egyúttal a társasházakra szabott mobilalkalmazás nevét is adja. (A Chameleon a családi házaknál használható alkalmazás neve.) Nick Souza, az Uphome vezetője sokat segített a magyar vállalkozásnak, és Balla Sándor, a helyi HEPA vezetője, illetve Igaz Máté, a torontói külgazdasági attasé is korteskedett a cég mellett.
Az okosotthon-rendszer a dubaji Világkiállításról is ismerős lehet a befektetőknek. A magyar pavilon vezetői még 2020-ban hívták meg a cég vezetőit előadni, ahol Szarvas szerint igazi unikumnak számítottak. „Mindössze két-három céggel találkoztunk, akik okosotthonok építésével is foglalkoznak” – mondta.
A Chameleonra még Texasban is van igény, ez a megkeresés szintén egy korábbi kapcsolatépítésnek köszönhető. A korábbi, fotósoknak készített képválasztó program ötletét felfedezte egy texasi akcelerátor-program, Szarvas pedig fogta a családját, és kiköltözött velük Austinba a négy hónapos program idejére.
Azonban hiába a vállalkozó szellem, a több irányú terjeszkedéssel járó új feladatok már a tulajdonos kapacitásait is túlterhelték. December 1-től már a háttérből, az igazgatótanács elnökeként irányítja a vállalatot, a cég ügyvezetését pedig négy felsővezető menedzseli. Az új kereskedelmi, pénzügyi és termelési igazgató, valamint a vezérigazgató korábban nem ismerte egymást, de Szarvas szerint gyorsan felvették a fonalat.
Erre azért is van szükség, mert a projekt egyre szerteágazóbb. Az okosotthon-rendszer jelenleg családi házakra és társasházakra szabható, de rövidesen elkészül a szállodák által használható változat is. Az okoshotel-rendszer ugyan nem Szarvasé, de azt mondta, szoros az együttműködés a Chameleon és a Hotelify között. A vállalat egyik befektetője, Hülvely István – aki korábban 23 évig volt a Hungest Hotels vezérigazgatója – segített a Chameleonnak az okosszálloda-rendszer megtervezésében, amelyet először egy Balaton-parti ötcsillagos szállodában próbálhatnak majd ki a vendégek.
A nyereség még úton van
Szarvas a Chameleon 2023-as terveit a Várkert Bazár 500 fős nagytermében osztotta meg az érdeklődőkkel. A grandiózus fellépés mellett azonban egyelőre elmarad a nyereség. Erre az évre 1,2 milliárd forintos bevétellel számolnak, ami a tavalyi bevételduplázás után reális cél lehet, de továbbra sem jelentene nyereséget. „A Chameleon árbevétele exponenciálisan növekedett, és az alapítást követő öt év alatt közel tizenötszörösére nőtt. 2024-től már pozitív EBITDA-val (eredménnyel) számolhatunk” – jelezte előre Szarvas.
Még egyik évet sem sikerült nyereséggel zárniuk, de abban bíznak, hogy a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúllyal van jelen az energia-megtakarítás, emiatt pedig többen választják az okosotthonokat. „Az energiaárak elszabadulása után az okosotthon-piac fellendült. Ez a megoldás eddig vitamin volt, most gyógyszer lett. 2023-ban az energetikára és a napelemek kezelésére fókuszálunk” – mondta a tulajdonos.
A vásárlók egyelőre nem aggódnak a mínuszos eredmények miatt, sőt, egészen másképp látják a cég helyzetét. „Két-három éve működünk együtt a Chameleonnal. A cég stabil lábakon áll, az idei évre már gyümölcsöző eredményt hozott, hogy sok időt és energiát fektettek a termékfejlesztésbe. Ebben az árkategóriában különösen kimagaslónak tartom az eredményüket. Egy európai szintű, több száz fős céggel is felveszik a lépést” – mondta lapunknak Répási Péter, a Homeon okosotthon-telepítő cég alapítója. Ők telepítették többek között a Budapart épületébe is a rendszert. Jelenleg több társasházi projektjük is a szerződéskötés küszöbén áll, ezért Répási nem mondta még, min fognak dolgozni ebben az évben.
Fotó: Sebestyén László
Szintlépés háború idején
A veszteséges évek ellenére rövidesen a Budapesti Értéktőzsdén láthatjuk viszont a Chameleont. „Amikor először mondtam, hogy tőzsdére szeretném vinni a céget, az ismerőseim erős kételkedéssel fogadták. Pont most, amikor a szomszéd országban háború van? Pedig, ha startupperként gyorsabban akarsz növekedni, mint amennyi forrás a rendelkezésedre áll, akkor vagy tőzsdére kell menni, vagy minden évben befektetőkkel kell tárgyalni, ami összetett folyamat” – mondta Szarvas. „Másrészt egy kis céget nem vesznek olyan komolyan a nagy ingatlanfejlesztők. Amikor például egy 400 lakásos társasházba akar a beruházó okosotthon-rendszert telepíteni, sokszor visszapattantunk: az az első gondolatuk, hogy ez csak egy startup, és inkább nagyobb cégekkel tárgyaltak. Egy tőzsdei céghez másképp állnak a beruházók is.”
A Chameleon részvényesei, köztük néhány alkalmazott február 2-től kezdhetik a kereskedést a tőzsdén. Úgy látja, két-három év, mire a Standard kategóriában jegyezhetik a Chameleont, később pedig külföldi tőzsdék listáira is szívesen vinné a céget, például Kanadában.
Bár Szarvas diplomatikusan azt mondta, nem gondolja, hogy öt éven belül kiszállna a cégből, már vannak távlati tervei. Egy olyan programot készítene, ami mesterséges intelligencia segítségével képes a felhasználók hétköznapi rutinját figyelembe véve összehangolni a tevékenységeiket.
