Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Egy vérzivataros évszázad bátor magyar vállalkozói – első rész

Két világháború, egy forradalom. Felbomlott a Monarchia, elveszett az ország kétharmada. Megszálltak németek, oroszok. Vörös és fehér terror, erőszakszervezetek,  munkanélküliség, infláció – a huszadik század az ország történelmének egyik legkeményebb száz éve volt. Ugyanakkor vállalkozók, mesteremberek akkor is voltak, és szerencsére a Fortepan archívumában kutakodva sok képet találni akár száz évvel ezelőtti műhelyekről. Hogy néztek ki? Mivel dolgoztak? Mit csinált egy szíjártó? Mi lett a szatócsokkal?

Kormos szíjártó műhelye Dombóváron (1908/Fortepan/Erky-Nagy Tamás). A szíjártók az emberi ruházathoz, lószerszámhoz, és a különböző használati tárgyakhoz (például az ülőalkalmatosságokhoz) szükséges szíjazatot készítő és egyéb bőrmunkát is végző mesteremberek voltak. A 17. században a német és a francia szíjgyártók még azért vándoroltak Magyarországra, hogy e „magyar bőr” készítését eltanulják. Később, a 18. században a magyar szíjgyártók már a vargák cserzett (cseresen) kikészített bőreiből dolgoztak. Ebben az évben történik Szibériában a tunguzka-esemény, ekkor gördül le az első Ford T-modell a gyárszalagról. Elindul a Nyugat, a főszerkesztő Ignotus.

dombovar_cipesz_1908_erkynagytibor

 

Jankovits Lajos cipészmester  és Trieb József férfiöltöny-készítő szabómester (1912/Fortepan). A tizennyolcadik-tizenkilencedik század egyik leggyakrabban űzött mestersége volt a cipész – egy falura is több mint egy mester jutott. Az ipari forradalom aztán rányomta a bélyegét a szakmára – a varrógépek gyorsabban és többet dolgoztak. A kép készítésének évében alig két évvel járunk a Nagy Háború előtt. Ebben az évben megépül Budapesten az első vasbeton-ivóvízmedence. Az országban tömegtüntetéseken követelik a választójogi reformot, a Richter gyógyszergyár forgalomba hozza a Kalmopyrin nevű lázcsillapítót, Babits nekiveselkedik, hogy lefordítsa az Isteni színjátékot.

jankovits_lajos_fortepan_

 

Holcsek József borbély (1927/Fortepan/Buzás Tamás). Januárban kivonták a koronát a forgalomból, az új pénznem a pengő lett. Ebben az évben születik Puskás Öcsi, Ruttkai Éva és Sánta Ferenc is.  Hét évvel Trianon után az ipar – ahhoz képest, hogy nem csak az ellátóterületek, de a felvevőpiacok is az elcsatolt részeken voltak – úgy ahogy, de működött. Elkezdődik a korábban csak külföldről beszerezhető termékek hazai gyártása, ami enyhítette az így is súlyos munkanélküliséget.

borbely
Végeladás egy ruhaüzletben valahol Veszprém megyében. (1930/Fortepan/ Veszprém megyei levéltár/Nemere Péter). Ebben az évben Magyarország visszakapja pénzügyi szuverenitását. A munkanélküliség miatt rengetegen vesznek részt a “néma tüntető sétán” Budapesten – a hatóságok tilalma ellenére. A rendőrség beavatkozik, több halott, többszáz sebesült marad hátra. A Szovjetunióban rendeletre elkobozzák a kulákgazdaságoknak nyilvánítottak felszereléseit, és megkezdődnek az első deportálások Szibériába. Konstantinápoly nevet változtat, ettől az évtől kezdve Isztambul.

ruhauzlet

 

Webroschek Ferenc kalaposmester üzlete az Irányi utcában (1932/Fortepan/Nagy Csilla). Az utca a XVIII. századtól kezdve kalaphoz köthető nevekkel volt ellátva. 1790 után egy cégérről Pléhkalap, Bádogkalap, Kalap utca (Blecherne Hut Gasse, Hut Gasse). 1874-től közmunkatanácsi határozat értelmében Kalap utca (jelző nélkül), 1897-től Irányi Dánielről  Irányi utca a neve. Ebben az évben a német parlamenti választásokon a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 37,4%-kal a legnagyobb párttá válik a Reichstagban.
21482
Horváth Nándor cukrászdája a Váci utca 7. szám alatt (1932/Fortepan/Négyesi Pál) . Az üzlet ma kávézóként üzemel (Anna Café)

 

18845
Rákóczi téri tejcsarnok (1933/Fortepan/Kiss Katalin). “Az átvétel után a tejet egy hatalmas sajtárba öntözik a kannákból, amelyek ha megtelnek sínen tolnak a fal melletti vasszerkezet alá. A gőzerővel működő emelő a sajtárt a mennyezetig viszi fel és belőle az aranysárga tejet a négy 1200 literes vasgerendákon nyugvó tartály valamelyikébe dűti. Az így megtornáztatott tej ezekből a tartályokból bádogcsatornákon jut le a jobboldali falnál álló két nagyobb kádba. Lefelé jövet a csövekből font  hűtőfelületen ömlik át, amelyben gőzszivattyúval cirkuláltatják a jéghideg vizet. A különbözőszármazású tejek így összekeverve állandó és egyenletes minőséget szavatolnak, olyat, amely csak a KT-re jellemző. Úgy számítják, hogy a lehűtött tejnek a kiszolgálás után még 8-10 óráig garantáltan el kell állnia.” (a Budapesti Tejipar története  Ebben az évben jelenik meg az Esti Kornél. Adolf Hitlert kinevezik kancellárrá.

tejcsarnok
Ünneplő társaság egy püspökladányi villamossági szaküzletben. (1935/Fortepan/Lissák Tivadar). Németországban megszavazzák a nürnbergi faji törvényeket, a Saar-vidék népszavazás útján csatlakozik az országhoz. Magyarországon választást tartanak, mely eredménye megfelel Gömbös várakozásainak. A kormánypárt 171 mandátumával megerősödve került ki a küzdelemből. Az eredmény kialakításában a szokásos választási csalások és kormányprivilégiumok felhasználása – az ellenzék ajánlási íveinek visszautasítása, a választók közvetlen befolyásolása, a hatalmas kampánypénzek, a rádiónak, mint propagandaeszköznek a monopolizálása – jelentős szerepet játszott. Ebben az évben születik Elvis Presley és Czeizel Endre.

villamossagi-szakuzlet
Szatócsbolt (1935/Fortepan /Fodor István). A szatócsboltokban élelmiszert és háztartási kellékeket lehetett kapni. Magyarországon a sorsukat a két világháború között a zsidótörvények, a háború után pedig az államosítás pecsételte meg.

szatocs
Vegyesbolt (1936/Fortepan/Pálfi András) Napokon át izgalomba tartja a lakosságot Budapesten, a Budai Várhegy vérmezői lejtőjének csuszamlása, amely számos nagy épületet összeomlással fenyeget.Kitör a spanyol polgárháború.

vegyesbolt-belso
Kneif József dombóvári vegytisztítója (1936/Fortepan/Erky-Nagy Tibor). Az első vegyi mosoda 1825-ben, Párizsban nyílt meg. A fadobos vegytisztítógépet 1860 után fejlesztették ki. A benzol mint oldószer felváltotta a terpentinolajat, ez tűz-és robbanásveszélyes anyag révén már előrevetítette a további kísérletek szükségességét. A széntetrakloridot 1910-től alkalmazták, drága volt és erős toxikus hatása miatt az eddigi nyitott technológiát ki kellett váltani. A zárt technológia során a tisztítást, a centrifugálást és a szárítást egy gép végezte. 1925-től triklóretilén volt a legelterjedtebb oldószer, ezt követte a perklóretilén, a ’60-as évektől a fluorklórozott szénhidrogén.

kneif-jozsef
Köztisztviselők boltja, Budapest, Győri út (1938/Fortepan/Kurutz Márton). A  második világháború előszobájában vagyunk. Fegyverkezik az ország. Darányi Kálmán bejelenti a Győri programot, az ötéves tervet a honvédség fejlesztésére. Németország bejelenti Ausztria kilépését a Népszövetségből.

koztisztviselok-boltja

Oszd meg!