Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bukta lehet hosszú távon az emlékeztető oltás

Mindenkinek meg kellene kapnia az emlékeztető oltást, viszont a tudósok szerint a néhány havonta beadott oltások hosszú távon nem adnak működőképes megoldást, írja a The New York Times.

Egy évvel ezelőtt két – vagy a Janssen esetében egy – Covid-19 vakcina tűnt a vírus elleni védekezés hatékony megoldásának. Mára viszont az omikron variáns ellenszereként Izrael bizonyos csoportoknak már a negyedik oltást is javasolja.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) is visszalépet attól, hogy bárkit teljesen beoltottnak nevezzen, mivel a két oltás már nem számít elegendőnek.

Ehelyett az oltottak státuszát vagy naprakésznek, vagy nem megfelelőnek nyilvánítják, írja a The New York Times. Nem meglepő, hogy felmerül a kérdés: mégis mikor lesz vége ennek? Hány oltás kell még ahhoz, hogy valaki teljesen védett legyen? Mostantól párhavi rendszerességgel kapunk majd oltást?

Mivel egy olyan vírussal állunk szemben, amely többször meglepte és határozatlanná tette a tudományos életet is, a tudósok nem mernek semmit sem ígérni a jövőre nézve. Viszont több megkérdezett is azt állította, hogy a bolygó teljes lakosságának néhány havonta való beoltása teljességgel elképzelhetetlen és tudományos megközelítésből sincs értelme.

„Nem légből kapott dolog, hogy rendszeresen oltsuk a lakosságot, de úgy gondolom, van jobb mód is, mint félévente emlékeztető oltásokat osztogatni – mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa. – Más megoldási módszerek kihúzhatnak minket ebből az örökké tartó emlékeztető oltás-problémából.”

Nehéz rávenni az embereket is

Már veszett ügynek látszik az emlékeztető oltás koncepciója, mert nehéz meggyőzni az embereket, hogy néhány havonta sorba álljanak oltásért. Az amerikai felnőttek nagyjából 73%-a teljesen beoltott, de csak a harmaduk kért emlékeztető oltást. „Ez nem fenntartható hosszú távon, az biztos” – mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa.

Ugyanennyire fontos az is, hogy semmilyen adat sincs, amely igazolná a negyedik oltás hatásosságát. Azt viszont tudjuk, hogy az emlékeztető oltások növelik az antitestek számát és segítik a fertőzés megelőzését, emellett leveszenek egy hatalmas terhet az egészségügyről, mivel átmenetileg lassítják a vírus terjedését.

A szakértők szerint az omikron terjedésének fényében a harmadik oltást minél hamarabb fel kell venni, viszont az immunrendszerre gyakorolt hatása csak átmeneti. Több tanulmány is azt bizonyítja, hogy három héttel az oltás után az antitestek száma csökken. Még a legmagasabb szintű antitest szám sem jelent teljes védelmet az omikron ellen, amely az eddigi legkevésbé ellenálló mutáció.

„Még azzal a nagyon magas antitestszinttel is nehéz sokáig feltartóztatni a vírust – mondta Shane Crotty, a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet virulógusa. – Ez így is egy sokkal magasabb szint, mint eddig és egy speciálisan omikron ellen kifejlesztett vakcina hatásos lehet.”

Hiába oltunk olyan vírus ellen, ami már nem is létezik

A Pfizer-Biontech, a Moderna és a Johnson & Johnson (Janssen) is elmondta, hogy omikron ellen fejlesztenek oltásokat, amelyek pár hónapon belül elérhetőek lesznek.

„Nincs értelme emlékeztető oltásokat adni olyan vírus ellen, amely már nincs többé – mondta Ali Ellebedy, St. Louis Washington Egyetemének immunológusa. – Ha mégis szükség van egy negyedik oltásra, akkor már egy olyat javaslok, amely speciálisan az omikronra hat.”

Tudósok szerint, ha a cél az, hogy az immunrendszert az omikron vagy jövőbeli mutációk ellen készítsük fel, az emlékeztető oltással szemben más stratégiákra van szükség. Az emlékeztető oltás csak az eredeti vírust hivatott felismerni. Néhány kutatócsoport egy ún. pán-koronavírus oltóanyagon dolgozik, amely a vírus azon részeit igyekszik támadni, amik lassan, vagy egyáltalán nem is változnak.

A Johnson & Johnson Covid-vakcinája.
A Johnson & Johnson Covid-vakcinája. A legtöbb vakcina egy olyan vírushoz készült, ami már eleget mutálódott ahhoz, hogy a hatásosságot megkérdőjelezhessük. Fotó: J&J

A mostani oltások orr- vagy szájüregen keresztül beadandó vakcinákkal keverve sokkal hatékonyabbak lehetnének, mivel ezek azokat a pontokat védik, ahol a vírus bejuthat a szervezetbe. Emellett a tudósok azt is kitapasztalták más vírusokkal való küzdelmük során, hogy az oltások közötti hosszabb szünet jobban erősíti az immunrendszert.

Tavaly ősszel Dr. Anthony Fauci, az USA fő tanácsadója többször is a fertőzés megelőzéséről beszélt, viszont az elmúlt időszakban egyre inkább a kezelésre fektette a hangsúlyt. A megelőzéshez szükség van arra, hogy az emlékeztető oltások pontosan a vírus újbóli megjelenéséhez legyenek igazítva. Például azok, akik a harmadik oltást kora ősszel kapták meg, az omikron megjelenésekor már ismét védtelenek voltak, mivel immunrendszerük elvesztette az antitestek nagy részét.

Ugyanígy az influenza ellen akkor éri meg beoltatni magunkat, mielőtt az influenzaszezon elérkezne, tehát tél elején. Ha a koronavírus is az influenzához hasonló megjelenési mintázatot produkál, akkor könnyen elképzelhető egy olyan helyzet, ahol szimplán tél elején kapunk egy emlékeztető oltást.

Káros is lehet, ha túl sokat oltunk

Más szakértők azt is felvetették, hogy a túl sok emlékeztető oltás akár veszélyes és káros hatású is lehet. Ez elméletben két okból is rosszul sülhet el: az első okot a legtöbb immunológus visszautasítja, amelynek lényege, hogy az immunrendszer kimerül a túl sok stimulációtól és képtelen reagálni a vakcinákra. „Nem tapasztaltunk eddig olyan fura memóriasejteket, amelyek energiahiányt vagy működésképtelenséget mutattak volna” – mondta Dr. Bhattacharya.

A második probléma, az úgynevezett antigén lenyomat viszont már sokkal elképzelhetőbbnek tűnik. Ebben az esetben az immunrendszer válasza csak a vírus első variációra hatásos, a többi ellen nem tud fellépni. Mivel az omikron több, mint ötven mutációval rendelkezik, eléggé eltér az előző mutációktól ahhoz, hogy az antitestek ne ismerjék fel. „Elegendő nyomunk van ahhoz, hogy lássuk, ez problémát jelenthet – mondta Dr. Amy Sherman, a Harvard Egyetem vakcinológusa. – Konkrétan evolúciót figyelhettünk meg rövid idő alatt.”

A vírus rendkívül gyors fejlődése nagy léptékben történik, mivel rendkívüli számú gazdatesthez fér hozzá. Ha az esetszámok továbbra is ilyen mértékben növekednek, a vírus is tovább fog fejlődni, tehát az oltásokat is fejleszteni kell.

Viszont a pandémia lassulásával a vírus lehetőségei is redukálódhatnak. „És emiatt fontos, hogy más országoknak segítsünk beoltatni polgárait, mint inkább a sajátunknak osztani emlékeztetőket” – mondta Dr. Hensley.

Emiatt fontos új módszerek kutatása, mivel a vakcinák nem jelentenek teljes védelmet. Például a gyermekek immunrendszerének megerősítése a felnőtteket is védi, mivel csökkenhet a vírus átadásának mértéke. „Az iskolai szellőztetés csökkentheti a koronavírus terjedését a gyerekek és így a kontaktszemélyeik között is – mondta Sarah Cobey, a Chicagoi Egyetem biológusa. – Ha csak visszatérünk a pandémia előtti kerékvágásba és semmin nem változtatunk, a gyerekek rengeteg vírust fognak átadni.”

A fertőzés megelőzése eltérő megoldást kíván, mint a kórházi ápolás. „Gyors tempóban haladunk valami felé, amit nem ismerünk – mondta Natalie Dean, Atlanta Emory Egyetemének biostatisztikusa. – Bármit tartogathat a jövő, a lényeg, hogy tudjuk, mit is akarunk pontosan.”

Kapcsolódó

Oszd meg!