A főváros, a magyar és a nemzetközi olimpiai bizottság két éve egyeztet, és most a politikai konszenzus is ott van egy magyar pályázat mögött, ráadásul Orbán Viktor is kikerült a képletből. Szalay-Berzeviczy Attila szerint nemcsak gazdasági érvek szólnak egy olimpia mellett. De kivel kell versenybe szállnunk, és mikor lenne reális egy budapesti olimpia?
A Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítójaként Szalay-Berzeviczy Attila számára az olimpia láthatóan nem sportpolitikai ügy, hanem sokkal inkább országstratégiai projekt. A Forbes új podcastjében, a Deal 2036-ban Zsiborás Gergő főszerkesztővel folytatott beszélgetésben azt mondta: az olimpia körüli vita Magyarországon hosszú ideig szinte kizárólag politikai keretben zajlott, miközben szerinte a kérdés valójában sokkal inkább gazdasági és a jövőtervezésről szól.
Kiszabadulni a mindennapi politika útvesztőiből
Szalay-Berzeviczy BOM-ot még 2005-ben hozta létre meghatározó magyar cégek részvételével, közvetlenül az EU-csatlakozás után. Az alapgondolat akkor az volt, hogy Magyarországnak a NATO- és EU-tagság után új, hosszú távú nemzeti célra van szüksége. Az olimpia ebben az értelmezésben nem maga a végpont, hanem egy húszéves utazás „A jutalma két hét olimpia meg másfél hét paralimpia a végén, de az utazás a lényeg” – fogalmazott.
