Közel egy éve, hogy a tömegek elhagyták Budapest bulinegyedét és elnémultak azok a szórakozóhelyek, amelyek kapcsán Budapest is felkerült a túlturizmus (overtourism) térképére mint olyan nagyváros, ahol a helyi lakók megelégelték a turista tömegek által okozott problémákat. Mindehhez képest drámai változáson megy keresztül a szektor, amelyben a nulla, azaz a nulla forgalom sajnálatosan a szakmabeliek leghasználtabb kifejezése napjainkban. Vendégszerzőnk a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Az üres, nem csak turisták, hanem helyi vendégek nélkül maradt kocsmák és éttermek mára a tartalékaik végéhez értek, utóbbiak esetében az étel-elviteles megoldás mindösszesen a csőd hónapról hónapra történő halasztására elegendő.
Mindez egyben azt is jelentheti, hogy hamarosan akár a romkocsma-negyed fémjelző szereplői is eltűnhetnek; és bár a túlturizmus problémái a kocsmákhoz kötődnek, a romkocsma-negyed Budapest ikonikus attrakciójává is vált, az alkoholturizmuson túl a kreatív, cool karakter megtestesítőjeként, így ellehetetlenülése veszteséget jelentene.
Mindezeken túl meglehetősen nehéz helyzetben vannak a budapesti szállodák, amelyek forgalma a töredékére esett vissza. A vendégéjszakák száma az országos átlagot meghaladóan csökkent a fővárosban 2020-ban: 78 százalékos volt a visszaesés a 2019-es eredményekhez képest. A drámai hatás nem maradt el:
2020 decemberében a fővárosban mindösszesen 110 szálloda üzemelt, a korábbi 208-hoz képest
a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint. A sorban a rendezvényszervező cégek és az idegenvezetők is súlyos problémákkal szembesülnek és nagyon kétséges, hogy az újranyitás során mi vár ezen kínálati szegmensre.
Kiürült a Kazinczy utca. Fotó: El Carlito
Újranyitás kérdőjelekkel
Az újranyitás forgatókönyve viszont máig képlékeny: bízhatunk abban, hogy a tavasz legalább a helyiek és a belföldi vendégek mozgását, fogyasztását elhozhatja az átoltottság fokozódásával. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mikor nyílnak ki a határok újra és mikortól kap zöld utat a nemzetközi forgalom, amely 74 százalékos visszaesést mutatott 2020-ban az egy évvel korábbiakhoz képest (a világ turisztikai szervezete, az UNWTO szerint).
Az emelkedést prognosztizáló visszajelzések is bizonytalanságot mutatnak: az UNWTO előrejelzése alapján 2,5 de akár 4 év is kellhet ahhoz, hogy visszaálljon a nemzetközi utazások száma a 2019. évi szintre.
Nagy kérdés, hogy az alapvető szabadságjogok közé tartozó mobilitást, az utazást hogyan fogják szabályokhoz, oltáshoz kötni és mindez milyen megoldások, egyezmények mentén történhet. (Bilaterális egyezmények már láthatóak az oltási igazolások elfogadása és a beutaztatások engedélyezésének tekintetében, de uniós vagy globális megoldások még kevésbé látszanak.)
Startra készen a fiatalok és a családok
Az utazási kedv pedig jellemzően fokozódik a bezártság hatására: a fiatalok (Z és Y generáció tagjainak) körében azonnali reakciókra lehet számítani a határok megnyílásával, sokan közülük bakancslistájuk folyamatos nézegetése után életre szóló utazási élmények beteljesítését tűzik ki célul.
Az egyik tengerentúli kutatás eredménye szerint az idei évi turisztikai piac első visszatérői a családok lehetnek: ez a szegmens 2020-ban is jóval többet utazott mint az átlag, amelyet a szülők lezárások általi megnövekedett leterheltsége és a kiszabadulás vágya indokolt és mindennek a folytatása, fokozódása várható idén is.
Az idősebb korosztály tagjai értelemszerűen óvatosabban terveznek, viszont azt is látni kell, hogy ők azok, akik a leghamarabb védettséget szerezhetnek és így a majd kialakuló keretek között akár elsőként útra kelhetnek.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a gazdasági válság mennyire mélyül el hogyan alakulnak a jövedelmi viszonyok vagy éppen a karantén alatt felhasznált szabadságok miatti utazásra szánható napok száma.
A biztonság és a megfelelő higiéniás viszonyok keresése viszont biztosan sokáig velünk fog maradni a kutatások szerint, ahogyan a természeti, kültéri tevékenységek keresése és az egészségre való fokozott figyelem is.
Hogyan tovább Budapest turizmusa?
Mindezen trendek között a fenti kérdést sokan teszik fel napjainkban. A túlturizmus 2019-ben érzékelhető problémáit felváltó „nullturizmus” válságmenedzsmentet, kormányzati támogatást követel és stratégia szintű újragondolást tesz lehetővé.
A határok megnyílását követő egy évben várhatóan újra tömegek lephetik el Budapest belvárosát, viszont nagy kérdés, hogy pont ugyanott szeretnénk-e folytatni, ahol 2020 márciusában abbahagytuk.
A Forbes Urban különszámában (2019/október) megjelent korábbi cikkünkben számos kérdést megvitattunk a bulinegyed problémáinak megoldási köréből, amelyek között a zavaró viselkedés szankcionálása mellett látogatómenedzsment eszközök használata és alapvetően Budapest értékeit bemutató élményalapú ajánlatok és azok értékelését szolgáló kommunikáció, márkázás éppen úgy megtalálható volt.
A budapesti turizmus stratégiai céljai között olyan új értékek szerepelnek, mint a sok-központúság és sokszínűség a város magterületen kívüli attrakcióinak, élményeinek megmutatásáért. Továbbá a biztonság, amely alapvető hívószó lehet a pandémia utáni újranyitáskor, és a fenntarthatóság, amely mind a környezeti, mind a társadalmi hatásokra vonatkozik.
Nem csak a romkocsma
Az egyik kritikus szegmensről, a romkocsma-negyedbe érkező utazókról a kutatásaink bizonyították, hogy többségüknek a szórakozás „csak” egy a motivációk közül, és ezen utazók napközben szívesen látogatják meg a kulturális attrakciókat, sőt fogékonyak a belvároson kívüli, akár természeti élményekre is.
A másik kritikus szegmensnek a belföldi utazók tekinthetők. Biztosan állítható ugyanis, hogy a főváros turizmusának nemzetközi forgalom általi függőségén és ezáltali törékenységén is változtatni kell.
A belföldi utazók elérése ugyanakkor nem történhetett meg néhány hónap alatt az elmúlt évben, viszont az egyensúly helyreállítása stratégiai cél. A magyar utazók Budapest iránti preferenciáinak és igényeinek feltérképezését szolgáló kutatást kezdeményezett a Budapest Brand Zrt. a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen, a korábbi kutatások folytatásaként.
Turizmus-vendéglátás szakos hallgatóinkkal és kutatótársaimmal, Berezvai Zomborral és Melanie Smith-szel a korábbi nemzetközi kutatásunkat szabtuk át a magyar piacra tavaly ősszel, a keresett élmények és a magterületeken kívüli (ún. off-the-beaten track, azaz alternatív, autentikus helyi) programok iránti igények vizsgálatáért, „Éld át Budapestet, ahogy még sohasem” címmel.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek jelentős része, 83,9 százaléka járt a fővárosban az elmúlt három évben, többségük (78,5 százalékuk) évente teszi ezt, viszont csak 60 százalékuk éjszakázik a városban, leginkább barátoknál, rokonoknál.
A barátok, rokonok meglátogatása a legjellemzőbb motiváció a magyar utazók körében, amelyet a főváros legfőbb látnivalóinak meglátogatása és az előadóművészet (színház, koncert) élvezete követ. Körükben kevésbé népszerű a külföldiek által keresett termálfürdők meglátogatása.
A nemzetközi utazókhoz hasonlóan a belföldi látogatók is szívesen utaznak minimum 30 percet, de többségük akár 60-75 percet is a belvárosból azért, hogy helyi, autentikus élményben részesüljenek, különösen a természeti vonzerőket, a kisebb múzeumokat vagy a gasztronómiai fesztiválokat keresve, viszont költési hajlandóságuk sokkalta alacsonyabb a külföldi utazókénál.
A túlturizmus és a nullturizmus közötti lehetőségek, utak meglehetősen szerteágazók és hosszúak lehetnek addig, hogy a fenntartható, élhető és sokszínű Budapest megmutatható legyen mind a hazai, mind a külföldi utazóknak, főként azoknak, akik ezen élményeket hajlandók értékelni és a helyiek érdekeit szem előtt tartani.
Mégis érdemes mindezt stratégiai szintén megtervezni és a gyakorlatba történő átültetését mihamarabb megkezdeni, hogy az újranyitás valóban újat hordozzon, új értékek mentén.
Pinke-Sziva Ivett,
egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
A szerző kutatótársaival (Melanie Smith, Berezvai Zombor, Olt Gergely) 2017-ben vizsgálta elsőként nagy mintán a romkocsma-negyed problémáit, amelyet 2019-ben egy újabb kvantitatív kutatás követett a megoldási javaslatok (elsősorban a magterületen kívüli programajánlatok) felmérésével. Mindezen eredményeket többek között 2019-ben „Meddig buli a bulinegyed?” címmel publikálták magazinunkban.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: A Szimplakert Budapesten a járvány előtt. Fotó: Liam McKay
