Az Európai Bizottság új projektjének célja az állami támogatások visszafogása, mivel azok veszélyeztetik a belső piacot, valamint a tagországok közötti versenyegyensúlyt.
Az Európai Unió visszavezeti a koronavírus-járvány óta felfüggesztett, a deficitre és államadósságra vonatkozó szabályrendszert, a stabilitási és növekedési paktumot (SGP). A megreformált javaslat célja az, hogy a tagállamok fenntartható adósságpályára álljanak, fokozatosan csökkentsék a költségvetési hiányt, miközben főként a zöldátállással kapcsolatos és a gazdasági ellenálló képességet javító beruházásokat támogatnak csak.
Az ezt előkészítő reformtervet az Európai Bizottság készíti elő, hogy megerősítsék a belső piacot. Cél a tagállamok költségvetési kiköltekezésének visszafogása – írja a portfolio.hu. Az állami támogatások ugyanis szerintük jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetik a versenyt, fokozzák a gazdagabb országok „agyelszívását”.
Mivel az egységes belső piac az Európai Unió egyik sarokköve, az új tervet előkészítők korlátoznák az állami támogatások rendszerét: az országok szabad versenye az ösztönzők folyósításával jelenleg egyes vállalatok nem kívánt dominanciáját is kiválthatja.
Mindezzel bevezetnék a „maradás szabadságának” koncepcióját, amelynek célja, hogy megfékezze a magasan képzett munkaerő kivándorlását a gazdaságilag kihívásokkal küzdő régiókból az erősebb gazdaságokba.
A Bizottság alaposan visszavágná az engedélyezhető állami támogatások körét is: ezeknek inkább kivételnek kell maradniuk, mint szabálynak. A 2020-ban bevezetett ideiglenes válság- (és átmeneti) keretrendszer alapján jóváhagyott összes állami támogatás meghaladja a 760 milliárd eurót. Az Orbán kormány erején felül költekezett: 18,55 milliárd euróval támogatta a Magyarországra csalogatott cégeket. Hazánk 2022-ben csak 1,07 százalékát adta az EU GDP-jének, az elmúlt két és fél évben kifizetett állami ösztönzők ehhez képest a tavalyelőtti magyar GDP 10,1 százalékának megfelelő összeget jelentenek.
A mostani, új javaslat értelmében azonban azoknál a tagállamoknál, amelyek meghaladják a 3%-os GDP-arányos deficitplafont, vagy a 60%-os adósságplafont, a Bizottság „személyre szabott”, azaz a tagállami helyzetre, az adottságokra és lehetőségekre figyelemmel lévő konkrét nettó költségvetési kiadási pályát „javasol”.
Mindezek alapján már nyáron túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen, főként, hogy a 2024-es költségvetés 2,9 százalékos deficitcélja is nehezen elérhetőnek tűnik.
A Portfolio cikke szerint az EU-ban már az SGP-reform előtt komoly vita folyt arról, hogy az Egyesült Államok intenzív támogatási politikája miatt versenyhátrányt jelentene, ha az unió visszafogná a fiskális ösztönzést. Az USA bőven 5 százalék feletti költségvetési hiányt halmozott fel az előző években – 2023-ban a legutóbbi becslések szerint 7,5 százalék körüli lehetett a GDP-arányos deficit –, így az uniós országoknak sem érdeke, hogy fiskális fegyelmet tartsanak. Washington nem is nagyon állt le az állami támogatásokkal, elég csak a jelenleg is futó 740 milliárd dolláros (jelenlegi árfolyamon 675,5 milliárd eurós) inflációcsökkentő törvény egyes ösztönző programjaira gondolni.
Csakhogy eközben Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője is azok közé tartozik, akik szerint a a hiánycélok alapján felrajzolódó szigorhoz képest lazább fiskális politika kell, hogy helyreálljon a növekedés Európában. A miniszter a Demokratának adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte a globális támogatási versenyben nem maradhat le sem Európa, sem Magyarország.
Én azt gondolom, hogy ez utóbbi (a költségvetési fegyelem előtérbe helyezése – a szerk.) rossz döntés lenne, hiszen ha mások versenyeznek és 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal és száz százalék körüli államadóssággal futnak, akkor mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben
– mondta a politikus, aki ezzel együtt hozzátette ez természetesen nem azt jelenti, hogy „bele kellene menni az úgynevezett költségvetési alkoholizmusba”. Nagy Márton szerint így is csökkenő deficitpályára kell állni, de a tavalyi közel 6 százalékos hiánynál valamivel magasabb is indokolt lehet, mint a 2024-re tervezett 2,9 százalék.
