Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]


A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Brüsszel lesz az új San Francisco, de csak ha a Facebook is úgy akarja

Mesterséges intelligencia, kriptopénz, európaiság és innováció. Brüsszelben rendezték meg az EIT Digital 2019 konferenciát, melynél talán nincs jobb alkalom arra, hogy megtudjuk, hol tart pontosan az EU a digitális gondolkodásban. 

Hangos ásítással sem kezdődött még olyan konferencia, amire ellátogattam. Az EIT Digital 2019 brüsszeli nagyszínpadán feltűnt moderátort azonban pontosan ez a reakció fogadta a hátam mögötti sorból. Szó mi szó, hajnali fél tízkor az ember még hajlamos álmosnak lenni, de volt egy olyan érzésem, hogy ez inkább az önmagunk megtapsolását propagáló műsorvezetőnek szólt.

A drónok Brüsszelben is menők // kép: EIT Digital

Pedig érdemes figyelni az EIT Digital éves konferenciájára, mert akármilyen marginálisnak is tűnjön az ősztől tél végéig tartó techcunami árnyékában, az itt elhangzottak tükrözik legjobban az EU álláspontját a technológiai innováció terén. Ipar 4.0, alkalmazott mesterséges intelligencia, EU-s szintű szabályozás, startupok – itt minden megtalálható.

De mi az az EIT?

Mielőtt továbbmegyünk, tisztázni kell, hogy az EIT Digital és anyaszervezete az EIT nem egyenlő az EU-val: bár az unió adófizetői pénzből tartja fent a magát inkubátorként jellemző nemzetközi szervezetet, az EIT Digital piaci befektetőként működik, azaz az általa kiemelt innovátorokat (ezek lehetnek egyetemi projektek, akár magánszemélyek) befektetésnek tekinti. Az éves konferencia célja, hogy ezek az innovátorok bemutatkozzanak egymásnak és a publikumnak, illetve, hogy az EIT Digital vezetése megvitassa, hogyan tovább – a szervezet éves tervek ütemében dolgozik. Sok országban tevékenykednek, magyar iroda is van.

A robot segít, ha baj van // kép: EIT Digital

Látogatóként persze ez utóbbi rejtve marad. Az EIT Digital konferenciájára betérő látogatók ingyen és bérmentve tekinthetik meg a szervezet által propagált fejlesztéseket. Előadásokat, kerekasztalbeszélgetéseket hallgathatnak, és ki is próbálhatják a jelenlévő kiállítók digitális újításait.  Brüsszelről lévén szó, a belépés előtt átnézik a látogató táskáját, de ezt követően szabad a gazda, még ennivalót, üdítőt, vizet és kávét is kap az, aki bejárja a konferencia egyébként meglehetősen nagy területét.

Az Innovator’s Village nevű teremben foglalnak helyet a kiállítók, ez a konferencia leglátványosabb része, a felhozatal pedig terjengős: apró személyzeti robottól a cyberbulling ellen küzdő algoritmuson át az alkalmazott VR-ig minden van. Aki azonban mélyebben merülne el az EU digitális stratégiájában, az mindenképp a nagyterem konferenciáit válassza – még ha van, aki ásítozik is rajtuk.

A VR startupok csak úgy burjánzanak // kép: EIT Digital

Makers és shapers

Az elsőt Willem Jonker, az EIT Digital CEO-ja tartotta, és talán ez volt a leginkább „uniós” az összes keynote közül. Jonker szerint a techvilág két csoportra osztható: makers, avagy a technológia alkotói, illetve shapers, vagyis az Európai uniós intézmények, amik próbálnak lépést tartani az épp folyamatban lévő ipari forradalommal. Utóbbiak akkor jönnek képbe, ha különböző iparágak új kihívással szembesülnek.

Willem Jonker példájával élve a Facebook Libra pontosan ilyen: a techóriás virtuális pénze világszerte megizzasztotta a döntéshozókat. „A fejlődést nem lehet megállítani, de szabályozni igen” – fejtette ki az álláspontját az ügyvezető, a kérdésemet viszont, hogy a Facebook kezdeményezése egy új trend születését jelzi-e, avagy várható-e hasonló kezdeményezés, mondjuk, a Google-től vagy az Amazontól, csak ködösen válaszolta meg. „Fel kell készülni, a szabályozásra szükség van” – mondta.

Willem Jonker beszél // kép: EIT Digital

Az előadáson mindenesetre szó esett róla, hogy a blokklánc nem egyenlő a gyors meggazdagodással kecsegtető kriptovalutákkal. Sőt, az EU adatai szerint a fejlesztések jelentős többsége adattitkosításra és azonosításra fókuszál, ezek azok a területek, ahol ezek az okos adatbázisok valódi iparági hasznot termelnek.

De sajnos nem minden fejlődik ilyen ütemben. Az előadáson egy MRI-vel példálóztak az egészségügyi technológiák elmaradottságát illetően: míg Willem Jonker szerint egy mai okostelefon számítási kapacitásával rendelkező komputer 1970-ben az Eiffel-torony méreteivel ért volna fel és külön atomreaktorok hajtották volna, addig ma elfér a zsebünkben, szemben az MRI még mindig egy drága, nehéz gép, amit nem igazán lehet mozgatni – pedig a technológia megvan hozzá.

Vonatozzunk a jövőbe

És a szándék is: Andreas Kunze, a német Konux nevű, predikciós szervizeléssel foglalkozó startup társalapítója és ügyvezetője tegnap még Kínában kortyolgatta a kókuszkoktélt, ma viszont a színpadon mutatott egy képet San Franciscóról, mint a startup-világ origójáról, hogy aztán mosolyogva – nem kis optimizmussal – kijelentse: pár év múlva már Brüsszel lesz ezen a képen. Kunz előadása jórészt arról szólt, miért jó egy startupnak Európában tevékenykedni és a helyi piacokat célozni.

Andreas Kunze előad // kép: Smejkál Péter

A Konux is így tett, legnagyobb partnere a Deutsche Bahn, bár tény, hogy Amerika nélkül ez a cég sem lenne az, ami: a 2014-ben alapított startup szilíciumvölgyi befektetők pénzével indult, a kezdeti 2 millió dolláros befektetést pedig azóta újabb amerikai tőkebevonások követték (egyszer 16, egyszer pedig 20 millió dollár). A Konux most az ázsiai piacot célozza, Andreas Kunze reményei szerint az egyelőre hat országban jelenlévő cég nemsokára tízre bővítheti állomáshelyei számát.

S hogy mindezek ellenére miért Európában jó startupot indítani? Andreas érvelése szerint azért, mert a kontinens országainak standardizálása előnyt jelent a határokon túlnyúló vállalkozásoknak (azaz mely technológia működik Németországban, esélyesen bevethető Olaszországban is). Ez jelentősen megkönnyíti a terjeszkedést, és szintén sokat jelent, hogy Európában az emberek nonverbális kommunikációja azért így vagy úgy, de rokonítható – nem úgy Kínában, amit Andreas is teljesen másképp működő országnak ír le, amivel nem is biztos, hogy mindenben érdemes versenyre kelni.

Az AI nem lehetőség, szükség

Ilyen az AI is, amiben Kína és Amerikai nagyon elöl járnak, Nuria Oliver szerint azonban még nem vagyunk ott, hogy valóban kihasználjuk az alkalmazott mesterséges intelligencia lehetőségeit. Nuriát alig pár nappal a rendezvény előtt választottak meg az év Adat Tudósának (Data Scientist). Igazi nagyágyú, az AI és az alkalmazott komputertechnika egyik legnagyobb koponyája, aki az alkalmazott mesterséges intelligencia lehetőségeinek szerteágazó voltára hívta fel a figyelmet.

Nuria Oliver a színpadon // kép: EIT Digital

Nuria szerint nem az a kérdés, hogy szükségünk van-e a mesterséges intelligenciára, hiszen a klímaváltozás, a munkaerőpiac átalakulása, valamint az oktatás megreformálásának szükségessége már régen megadták a választ. Sokkal fontosabb, hogy időben felkészüljünk azokra az etikai és jogi kérdésekre, amiket az AI-fejlesztés felvet – és hát az igazat megvallva már el is késtünk, hisz, ha általános AI nincs is, minden nap használunk öntanuló, intelligensnek számító algoritmusokat, amik akár a szabad akaratunkra is befolyásoló hatással lehetnek.

Persze az egész konferencia üzenete, hogy az AI és a digitalizáció alapvetően nem jó vagy rossz, hanem felhasználásfüggő dolog. Ahhoz viszont, hogy megfelelő felelősséggel viseltethessünk irántuk, tudnunk kell, hol tart jelenleg a techvilág, merre robogunk, hol ér véget az alkalmazott technológia és hol kezdődik a tudományos fantasztikum. És tulajdonképpen ez lenne a konferencia lényege is: tájékoztatni, bemutatni.

Főoldali kép: Willem Jonker az előadása közben // EIT Digital

(A konferenciára való kiutazást és a szállást az Ofcores Eventsen át finanszírozta az utat az EIT Digital, de a tartalomba nem szóltak bele.)

Frissítés: Az eredeti szövegben szerepelt, hogy az EIT Digital startupokat is támogat. Ez nincs így, a startupok együttműködés útján jöhetnek létre.


 

"A legbutább emberek, akiket ismerek, azok, akik mindent tudnak."