Demján Sándor hagyatéka

Milyen sörözőt hozott létre Budapesten Demján Sándor, ami a mai napig üzemel? (És tele van Demján-képekkel.) Kik zenéltek Sándor-napon, és úgy általában minden ünnepségen, ami számított Demjánnak – és miért […]


Bővebben

Bölcs egy mai vezető – vagy csak okos?

Nem provokálni szeretnénk. Csupán felhívni a figyelmet arra, hogy van a kettő közt különbség. Amiért pedig ennek a kérdésnek egyre kiemeltebb jelentősége van, az abban rejlik, hogy a vezetés manapság egyre összetettebb társadalmi, környezeti és etikai kérdéseket vet fel. Ezért a vezetők dolga talán sosem volt ennyire nehéz, mint napjainkban.

Okos döntések helyett bölcs döntések? De mi a különbség köztük?

Advertisement

Az okos döntések nélkülözhetetlenek a gazdasági érték létrehozásához. Okosan dönt egy vezető, ha a profit maximalizálásáról vagy költséghatékonyabb működési modellről van szó. Mondjuk azt, hogy okos döntéseket hozni a „belépő”.

A bölcs döntéshozó viszont ennél messzebbre megy: holisztikus módon foglalkozik az üzleti kérdésekkel. Nemcsak a gazdasági érdek alapján dönt, hanem hosszú távon fenntartható szervezeteket hoz létre.

Egy nemrég lezárult globális kutatásunk – melyről az amerikai Forbes is írt – ugyanis a vezetői döntéshozatal általános, világszinten érvényes állapotát vizsgálta meg 360 nemzetközi felsővezető válaszai alapján.

A kutatás sok meglepetést hozott, summája pedig az, hogy

a fenttartható üzleti teljesítmény – vagyis a hosszútávú működés – kulcsa a bölcs döntéshozatalban rejlik.

Az is kiderül a kutatásból, hogy a vezetők általában komoly hangsúlyt helyeznek az üzleti morálra, arra, hogy egyensúly legyen a profit, a környezet és az egyes emberek érdekei között. Ennek ellenére a legtöbb vezető igenis szembesült valamilyen morális kérdéssel az elmúlt 3 évben, és csak minden második vezető tudta közülük egyértelműen megfogalmazni a saját személyes küldetését, vagy meghatározni azokat az értékeket és elveket, amelyek segíteni tudnák az ilyen kérdések megoldásában, a bölcs döntések meghozatalában.

De mitől is bölcs egy üzleti döntést?

A bölcs döntéshozatal három pillérre épül, melyek olyan tényezők, melyeket a vezetők saját maguk tudnak kontrollálni.

Elsőként említsük az önirányítást, vagyis azt, ahogyan a vezetők saját magukat vezetik.

Ahogy már esett szó róla, a legtöbb vezető okos problémamegoldó. Viszont csak néhányan reflektálnak rendszeresen a korábbi tapasztalataikra, támaszkodnak korábbi jó vagy rossz döntéseikre. A legtöbb vezető magabiztos és optimista, ami nélkülözhetetlen a vezetéshez. Ugyanakkor csak néhányan állnak meg és vizsgálnak meg kívülről egy-egy ellentmondásos döntést, vagy kockázatos helyzetet, és lépnek tovább mindezt mérlegelve. A vezetők többsége gyakran nem engedi megnyilvánulni az eltérő, vagy éppen ellentétes véleményen lévő szereplőket sem.

A kutatás ezután kitér a második pillérre, a vezetők motivációjának kérdésére.

Miért vagyok vezető? Miért teszek meg valamit, vagy miért nem?

A vezetők nagy százaléka jelölte meg az önállóságot, mint fontos motivátort, illetve fontosnak tartotta az erényt is, mint értéket. Ugyanakkor amikor a hatalom fontosságáról kérdezték, a vezetők nagyobb százaléka vélte a hatalmat inspirálónak és komolyabb motivátornak mindennél.

Végül az Amrop-féle kutatás az ú.n. mentális egészséget, mint harmadik pillért feszegette.

Mentális egészség alatt a munkahelyi jól-létet, stressz-kezelési technikákat, kiegyensúlyozottságot, egészséges gondolkodást értetjük. Ide sorolható a visszajelzés kérdése is, mint a mentális egészség egyik nélkülözhetetlen eleme, hiszen az önazonossághoz és személyes fejlődéshez is szükség van mások visszajelzésére.

A tudatos jelenlét (mindfulness) vagy a reflexiós gyakorlatok is erősítik a mentális egészséget. Segítenek, hogy figyeljünk, rálássunk dolgokra, és képesek legyünk flow állapotba kerülni. A leggyakrabban említett mindfulness tevékenység a séta, ami nagyon jó hatással van a döntéshozásra. Habár, ennek hatékonysága elmarad egy kevésbé használt módszertől, a meditációtól.

„A bölcs döntéshozáshoz vezető úton tanulás folyamatos kell legyen. A kutatásból is kiderül, hogy a legtöbb vezetőt lefoglalják a napi teendők, a rövidtávú kötelezettségek és az állandó túlterheltség. Csak kevesen képesek eközben időt szánni az önreflexióra” – mondta el az eredmények kapcsán David Young, az Amrop Kohlmann & Young iroda egyik ügyvezető-partnere.

“A vezetők gyakran nagyon magányosak a döntéseikben – tette hozzá Kohlmann Richárd, a cég másik ügyvezető partnere -. Talán ez az elszigeteltség akadályozza meg a bölcs döntéseket. Olykor ez elszigeteltséget jelent saját maguktól is. A személyiségfejlesztés folyamata is igen fontos: a visszajelzés és a coaching segít a belső ösztönzők, valamint az erősségek meghatározásában, egy életterv kialakításában, s az önfejlesztésben. Ezeket bármelyik vezető alkalmazhatja, függetlenül a korától és a meglévő tapasztalatától.”

Ruszkai Nóra,
partner, Amrop Kohlmann & Young

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.


Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő