Az Ukrajna körüli feszültségek, a NATO-intervenció és garanciák – sok mindenről szó esik majd a mai Joe Biden-Vlagyimir Putyin online csúcstalálkozón. Ami biztos, az amerikai elnök belengette, hogy a legszigorúbb szankciókkal sújtják az oroszokat, ha azok mégis megtámadnák Ukrajnát. Na, de mik ezek egész pontosan?
Az elmúlt napokban több nyugati és ukrán tisztségviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz haderő a Krím annexiója után ismét nyíltan megtámadná Ukrajnát. Nemrég az amerikai külügyminiszter tisztségviselője, Karen Donfried azt mondta, hogy minden opció terítéken van egy orosz támadás esetén, de számos NATO-ország képviselője is kiállt az ukrán terület szuverenitása mellett és kikelt az orosz terjeszkedés ellen. Ukrajna egyébként nem NATO-tag, és nem is amerikai szövetséges, a nyugati államok, mint stratégiai partner állnak ki az ország esetleges támadása ellen.
Mi a konkrét vád az oroszok ellen és mit felelnek erre ők?
2014 elején Oroszország annektálta a Krímet, és az orosz zsoldosok számos más instabil országban megjelentek (Ukrajna keleti határa mellett is jelen vannak), hogy megalapozzák az orosz elnök régiós és világpolitikai ambícióit. Oroszország ismét fontos szereplővé akar válni a nemzetközi porondon, amire az USA és az EU országai súlyos szankciókkal feleltek.
Az orosz milliárdosok Trump megválasztása óta 29 milliárd dollárral gazdagodtak
Először a The Washington Post számolt be arról, hogy Oroszország ismét jelentős mennyiségű katonai járművet és katonát csoportosított az ukrán határra. Ukrajna és a NATO-hatalmak most azzal vádolják Oroszországot, hogy azért állítottak fel csapatokat az ukrán határ közelében, mert támadásra készülnek.
Attól tartanak, hogy a Kreml ismét nagy offenzívát indíthat hét évvel azután, hogy elfoglalta a Krímet és a mai napig tartó szeparatista háborút szított a Donyeck-medencében.
Moszkva tagad, és Kijevet vádolja azzal, hogy saját erőit építi fel a keleti határrészen. A műholdfelvételek alapján tagadhatatlan, hogy az oroszok egységeket vonultattak fel Nyugat-Oroszországban és a Krímben is.
Az Egyesült Államok Oroszországot és Ukrajnát is sürgeti, hogy térjenek vissza a 2014-ben és 2015-ben aláírt megállapodáshoz, amiben ígéretet tettek a háború befejezésére.
Mi lesz, ha Oroszország mégis támad, avagy mik a szankciók?
Az informátorok szerint leginkább a pénzügyi tranzakciók korlátozásával szorongatnák meg Oroszországot. A szankciókkal a legnagyobb orosz bankokat sújtanák, valamint a rubel dollárra és más valutákra való átváltását tiltanák. Az orosz rubel árfolyama egyébként a kedden belengetett újabb szankciókkal való fenyegetés ellenére erősödött.
A CNN közben arról számolt be, hogy az USA azt is fontolóra vette, hogy lekapcsolják Oroszországot a bankok által világszerte használt SWIFT nemzetközi globális elektronikus fizetési rendszerről. Ennek egyébként súlyos következménye lenne az oroszokkal együttműködő európai pénzügyi szektorra is.
A szankciók a további területeket érintenék:
- A kötvénypiac: áprilisban az Egyesült Államok már megtiltotta az amerikai pénzintézetek új kibocsátású orosz államkötvények vásárlását, aminek hatása elhanyagolható volt. Washington most sokkal tovább mehet, és szankcionálhatja az orosz kötvények másodlagos piacát is.
- Északi Áramlat 2: Elkészült az Oroszországból Észak-Európába tartó gázvezeték, de a német energiaszabályozó hatóság még nem engedélyezte a használatát. Az új német kormánykoalíció tagjai szkepticizmusnak adtak hangot a projekttel kapcsolatban, és elképzelhető, hogy Ukrajna orosz inváziója esetén teljesen leállítják azt. Ez pénzügyileg pofon lenne Oroszországnak, de a didergő EU-lakosok sem járnának jól a gázcsap elzárásával.
- Orosz vállalatok és bankok: a Biden-adminisztráció teljes körű szankciókat róhat ki a nagy orosz bankokra, energiacégekre vagy védelmi cégekre, és szigorú tilalmakat szabhat ki a hagyományos orosz olajprojektekhez való befektetésekre és szolgáltatások nyújtására. A két lehetséges pénzügyi célpont a VTB Bank és a Gazprombank lehet.
Mit kér Oroszország?
A Kreml többször is tagadta a támadás szándékát, állításuk szerint a csapatok védekező jelleggel sorakoztak fel. Aggodalmukat fejezték ki az ukrán szakadárokkal kapcsolatban és garanciát akarnak, hogy Kijev nem fogja erőszakkal visszafoglalni az oroszokkal megtámogatott szakadárok uralta területeket.
Putyin kijelentette, hogy garanciákat szeretne arra is, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább keleti irányba és ígéretet tesznek arra, hogy bizonyos típusú fegyvereket nem telepítenek az Oroszországhoz közeli országokba, így Ukrajnába sem.
A NATO is mozgolódik
Biden hétfőn konzultált európai szövetségeseivel, hogy megvitassák az Oroszország ellen tervezett szankciókat és szilárd szövetségi álláspontra törekedjenek Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának támogatására. Biden többek között Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel is beszélt.
Felszólították Oroszországot, hogy az ukránokkal való feszültséget diplomáciai úton rendezzék.
Hangsúlyozta, hogy csapataik szoros kapcsolatot fognak fenntartani a NATO-szövetségesekkel és az EU-partnerekkel is.
A nemzetközi feszültség folyamatosan nőtt Ukrajna és a Fekete-tenger térsége között. Az orosz védelmi minisztérium még múlt pénteken közölte, hogy a légierőnek harci gépeket kellett riasztania, hogy utánaeredjen két amerikai katonai felderítőgépnek a Fekete-tenger felett.
Hétfőn Mark Milley, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke online egyeztetett a NATO-tagok európai vezetőivel.
Eddig nem is beszéltek erről?
A titkosított videóhívás, amit Biden a Fehér Házból bonyolít le, helyi idő szerint ma 15 órakor kezdődött el. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerint továbbra sem világos, hogy Putyin meghozta-e a végső döntést Ukrajna megszállásával kapcsolatban. Egy magas rangú Biden-közeli forrás szerint az amerikai elnök egyértelművé teszi, hogy
Oroszországnak súlyos árat kell fizetnie, ha harcba indul, de szerinte még van lehetőség a diplomáciai megoldásra.
Putyin és Biden utoljára júliusban beszéltek telefonon, személyesen pedig a júniusi genfi csúcstalálkozón találkoztak.
