A lakosság most szembesült a megemelt rezsiszámlákkal, de a nagyfogyasztó intézmények egyre többen jelentenek be drasztikus lépéseket az elszálló árak miatt. Kifejezetten nehéz tél előtt áll az oktatás. Szállodák és éttermek is egyre többen döntenek az ideiglenes bezárás mellett.
A települési önkormányzatok közül sokan tartanak fenn nagyfogyasztónak számító intézményeket, ezek egy része ráadásul régi, elavult épületben működik – a megemelkedő rezsiárak miatt pedig sorra jelentik be már most az eddig példátlan lépéseket.
Nemcsak a nagy légterű épületek, például a sportcsarnokok, de az óvodák, művelődési házak, könyvtárak is igen nehéz helyzetbe kerülnek. A legtöbb városvezető ódzkodik attól, hogy a terhek egy részét áttolja a lakosságra, de akad rá példa, Veszprémben például drágább lesz a parkolás szeptembertől. A kisebb településeken ugyanakkor nem nagyon van tér arra, hogy az önkormányzatok plusz bevételt sajtoljanak ki a lakosságból.
Hogy hol mennyire kell meghúzni a nadrágszíjat, az attól is függ, hogy milyen időszakra van szerződésük a különböző szolgáltatókkal. Aki 2023-ig le van szerződve a gázszolgáltatójával, az egyelőre nyugodtabb lehet.
A legtipikusabb megszorító intézkedések:
- nyitva tartás korlátozása;
- érintettek hozzájárulása az energiaköltségekhez;
- fűtés maximalizálása, szigorúbb esetben csak a temperáló fűtés megtartása;
- bezárás – jellemzően a fűtési szezonra.
A covid alatt magunk zárkóztunk be a vírus elleni védekezés miatt, most viszont számos fontos közszolgáltatást végző vagy közösségi intézmény fog hónapokra bezárni.
Balatonbogláron az Urányi uszoda bezár az elszálló áram- és gázárak miatt, erről már döntött a képviselőtestület. „A képviselőtestület előtt az volt a kérdés, hogy honnan lesz százmillió forint” – vázolta az alaphelyzetet Mészáros Miklós polgármester az ATV-nek. Legalább ekkora plusz terhet jelent a város kasszájának az európai energiakrízis.
A sportcsarnok még nyitva, de csak a fűtési szezon kezdetéig, akkor bezár az is.
Nagyatádon abban bíznak, hogy húsvétra újra ki tudják nyitni a múzeumot, a művészeti galériát, a klubházat, az edzőtermet és az ifjúsági klubot, a fűtési szezonra ezek ugyanis bezárnak. A városi könyvtár megmenekül, de csak heti egy napra nyitják ki. A sportcsarnokot ugyanakkor nem zárják be, de a vészmegoldás itt sem marad el: temperáló fűtést alkalmaznak majd a fűtési szezonban, vagyis nagyjából 15 fok körül tartják majd a hőmérsékletet, hogy megelőzzék az épület állagromlását.
A családok is keményen megérzik majd a takarékosságot: hatból két óvodai csoportot be kell zárni, a fennmaradók pedig maximum 20 fokra fűtött épületben fognak működni. Az önkormányzatnak
így is 40 milliós plusz terhet jelentenek a megemelkedett árak, de 130 milliót meg tud spórolni.
A barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium kollégiuma az egykori Széchenyi-kastélyban működik gyönyörű környezetben, a várostól 6 kilométerre az erdő közepén. Nem véletlenül: az erdésztechnikus szak tanulóit szállásolják el itt. A régi épület kifűtése békeidőkben sem lehetett olcsó, hát még most: az elszálló árak miatt a középrigóci kollégiumot bezárja a fenntartó, a tanulók pedig Barcson kapnak szállást.
1961 óta működik itt a kollégium. Fotó: Mapio
Ugyan a Kaposvári Szakképzési Centrum hivatalosan nem indokolta a lépést, az Atádhír a nevelőtanároktól úgy tudja, egyértelműen a rezsiárak miatt kellett meghozni ezt a döntést. A diákokat bő egy hete értesítették, hogy nem tudnak visszamenni a 35 hektáros parkkal rendelkező 100 éves kúria épületébe.
Az ő oktatásuk egy fontos eleme veszik el ezzel.
De nemcsak a 100 éves, műemlékjellegű épületekben működő közintézmények kerülnek most télre nehéz helyzetbe. A Dunaújvárosi Napló ír arról, hogy a könnyűszerkezetes technológiával (ún. CLASP) a múltban gyorsan felhúzott létesítmények kifűtése komoly teher lehet. Ezekkel már átadásuk után is sok gond volt, a pontatlanul levágott panelek vagy az anyagspórolás miatt eleve energetikai rémálom volt a fenntartásuk már eddig is. Ugyan az elmúlt években számos ilyet felújítottak,
még mindig sok oktatási és irodai épület van, ahol a korszerűsítés elmaradása miatt brutális lehet a fűtési szezon ára.
A kormány egyelőre kitart mellette, hogy jelenléti oktatással megy végig a tanév, de közben elkezdték összeírni, milyen alternatív fűtési módok lehetségesek egyáltalán az oktatási intézményekben (itt leginkább a fatüzelés jöhet szóba).
A legextrémebb megoldással a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola rukkolt elő: az ősszel szombaton is tanítási napokat tartanak (tízórai, ebéd és ügyelet nélkül), hogy így nyújtsák meg a téli szünetet a fűtési szezon közepén. Az iskola amúgy egy régi épületben működik, kívülről is jól látható, hogy a szigetelés több helyen is sérült már.
Turizmus, vendéglátás: itt is egyre többen zárnak be hónapokra
A Magyar Fürdőszövetség elnöke, Kántás Zoltán a napokban nyilatkozott arról, hogy akár minden második fürdő is bezárhat – igaz, ebben az emelkedő energiaárak mellett szerepet játszik a várttól jóval elmaradó vendégszám is. Ebben persze már bőven benne lehetnek az inflációs félelmek és a spórolás.
Kifejezetten népszerű helyszínek, Hajdúszoboszló, Hévíz vagy a Gyulai várfürdő is bezárhat ősztől egészen a jövő év első feléig.
A turisztikai szektort és a vendéglátást eleve nagyon komolyan érintették a covid-lezárások, és még nincsenek túl a nehezén. A szigorú járványügyi szabályok miatt elmaradtak a mostani szezonban a kínai turisták, a háború miatt pedig sem az oroszok, sem az ukránok nem jöttek, ez komoly kiesés az ágazatnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke, Baldauf Csaba szerint „ami most jön, az durvább lesz, mint a covid.” Sorra jelentik be vidéki és budapesti éttermek, hogy ideiglenesen bezárnak a magas rezsiköltségek és az elmaradó forgalom miatt. Egyre több szálloda is bezárásra kényszerülhet, a nagyatádi Hotel Solar már be is jelentette, hogy 5 hónapra leáll.
Flesch Tamás, a MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke korábban azt mondta, hogy a szállodák 20-25 százaléka, a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be a magas infláció és a rezsiköltségek miatt.
