Már a kettős árazás bevezetésének másnapján eltűntek a külföldi rendszámos autók a hazai benzinkutakról, és egy idő után a volumenen is látható lesz, hogy több benzin marad a magyar autókba. Az üzemanyaghiány mindennek ellenére itt van a kapuban, és az idegenforgalmi szezon felpörgésével súlyosabb lesz. Ellene egyedül a hatósági ár eltörlése lehet a megoldás szociális alapú támogatásokkal kiegészítve, ahogy arra több európai ország is példát mutatott.
A hiány valódi oka
Az, hogy hatósági áras termékekből áruhiány alakul ki, nem újdonság, hanem egy közgazdasági tény”
– mondja Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője, akit telefonon kérdeztünk a várható üzemanyaghiányról. Tapasztalataik szerint már a kormányinfós bejelentés másnapján látszódott, hogy a külföldi rendszámos autók száma radikálisan lecsökkent a magyar kutakon, de a hiány valódi oka Bujdos szerint nem itt, hanem a 30 százalékos importkiesésben keresendő.
A hatósági ár miatt több cég nem szállít Magyarországra, a piaci áron 700-750 forintért értékesítendő üzemanyagot senki nem fogja ilyen árkülönbözettel, ekkora veszteséggel az országba importálni, exportálják inkább oda, ahol nincs hatósági ár. Ezt a kieső mennyiséget egyetlen finomító sem képes hosszú távon biztosítani.
Még a Mol sem, ami a békeidőben 70 százalékos ellátása helyett gyakorlatilag az egyetlen nagykereskedővé vált az országban. Most már csak a tőle megrendelt mennyiség 66 százalékát igazolja vissza azoknak a kutaknak, akiknek szállít. Bujdos Eszter elemzése szerint az ország ellátásához nem elég fejlettek logisztikailag, nincs elég autójuk, sofőrük, termékvezetékük, finomítókapacitásuk.
Sokáig zokszó nélkül nyelték le az egyes becslések szerint 2 milliárd forintos napi bevételkiesést, de mégsem kell őket annyira sajnálni: mivel Magyarország mentesült az olajembargó alól, továbbra is beszerezhetik a rendkívül olcsó orosz, Ural típusú olajat, de a drága, Brent olajhoz igazíthajták az árazást, így pótolják a kiskereskedelmi veszteségeiket, ami mára 100 forint per liter is lehet.
„Így esnek meg olyan extrém bejelentések, mint hogy egyik napról a másikra 30 forintos áremeléssel jön a Mol, holnap egy külföldi autós már 768 forint per literért fog tankolni”
– emlékeztet Bujdos.
A kis kutak erőltetett menetben
Minimális enyhülésnek mondható, hogy a külföldi autósok 700 forint fölötti tankolásából már jön némi árrés a benzinkutaknak. Ez, plusz a 20 forintos állami támogatási összeg tartja fent a független kutakat, akik azért nem zárnak be, mert a támogatás elfogadásakor ezt vállalták. Ha bezárnának, a támogatási összeget is vissza kellene fizetniük.
„Úgy látjuk, többnyire magánvagyonokból, utolsó erőforrásokból tartják fent magukat a független kutak. Nagyon elkeserítő a helyzet, a felhalmozott csalódottság, a frusztráció és a túlszabályozott környezet olyan extra terhet jelent, ami miatt valószínűsíthetően sokan fogják elhagyni a pályát, akkor is, ha rendeződik a helyzet” – mondja Bujdos.
Mások taktikáznak
A szombathelyi és székesfehérvári Shell kutak közül szinte mindegyik be volt bójázva a bejelentés utáni hétvégén, de Veszprémből is jöttek hasonló bejelentések.
„Ha nem jár nekik presztízsvesztéssel, jogszabályba nem ütközik és még bevételkieséssel sem jár, miért ne tennék meg?”
– mondja Bujdos, aki szerint egyre többen fognak élni ezzel a lehetőséggel, ahogy súlyosbodik a hiány. Ez a lépés azonban ismét a vásárlókon csattan.
Egy, csak egy megoldás létezik
Bujdos szerint (és a szakma konszenzusa szerint is) egyértelmű, hogy a hatósági ár eltörlése hosszú távú megoldás a kibontakozó válságra. Ez egyfelől sokkszerűen érné a vásárlókat, hiszen a 480 forint helyett egyik napról a másikra jóval 700 forint fölött kellene fizetniük egy liter üzemanyagért, másfelől azonban csak így tudná magát visszaszabályozni a piac.
Bujdos német és francia példákat hoz fel ennek kezelésére: Lengyelország fél évre áfát csökkentett, Németországban pedig a jövedéki adó csökkentésével segítették a vásárlókat.
