Tarthatatlan a benzinárstop, a szakmabelieknek elképzelésük sincs, hogy kerülhetőek el az ellátási problémák a következő hónapokban. Mégsem tartanak tömeges kútbezárásoktól, ahogy attól sem, hogy a kormány a Mol kezére akarja átjátszani a magyar kutakat.
Február 21-én érkezett egy e-mail a Forbes.hu szerkesztőségébe. Ebben a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) bejelentette megalakulását, valamint egy nyilatkozat részletét is eljuttatta, amelyben a kormány felé megfogalmazott követeléseiket foglalták össze. Ebben kérték
- a hatósági ár törvényes árképzését, amely biztosítja a családi vállalkozások megélhetését,
- a jövedéki adó áfamentességét,
- és az üzemanyagok áfájának csökkentését öt százalékra.
Kik alapították meg a Független Benzinkutak Szövetségét?
A holtankoljak.hu ügyvezetőjét már a novemberi benzinárstop bevezetése óta több benzinkutas kereste, hogy közös fellépéssel próbálják meg képviselni az érdekeiket a kormánnyal szemben. „Február elején – látva a helyzet súlyát – megszületett egy ügyvédi levél, amelynek előkészítésében a később megalakult Szövetség elnökségi tagja segített. Ebben leírtuk, hogy az Alaptörvényt sértőnek találjuk a benzinárstopot, és azt is, hogy mit javaslunk, hogy az ársapka a benzinkutaknak is élhető feltételek között maradjon meg. Egyben tárgyalást is kezdeményeztünk” – mondja Bujdos.
Mekkora az FBSZ?
„Eddig 260 jogi személyiség, az országban lévő ezer fehér benzinkútból nagyjából 500 csatlakozott hozzánk” – ezt már Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke mondta. Egri a 21 kútból álló Envikút Kft. társtulajdonosaként került a szervezet élére. Fehér benzinkutaknak a nagyvállalatokhoz nem tartozó kiskutakat nevezi a szakma.
Mit értek el eddig?
Egri szerint az ITM-mel folytatott tárgyalásai konstruktívak voltak, a minisztériumot ezeken György László államtitkár képviselte. A kérdésre, hogy mi az, ami eddig egyértelműen nekik köszönhető, Egri kitérő választ adott. Szerinte az a fontos, hogy szakmai alapon tudott együttműködni minden fél, és kiemelte a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) segítségét is. „Az ellátás biztosítása a fontos, ugyanis ez forgott veszélyben” – mondta erre.
Február 23-án mindenesetre György az FBSZ-szel folytatott tárgyalása után Facebookon tett közzé bejegyzést arról, hogy a kormány hitelmoratóriumot ad a kisbenzinkutaknak, elengedi az MSZKSZ-díjat és a kedvezményeket átengedi a kutaknak, elengedi a szochót január elseje és május 31-e között (kisbenzinkutak esetén töltőállomásonként négy foglalkoztatottig), valamint 0 százalékos áthidaló hitellel és a külföldről beszerzett energia esetén fizetendő adó eltörlésével segíti a kutakat. Emellett a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból is kapnak a benzinkutak – sikeres pályázat esetén – beruházási támogatást, a költségek 70 százalékára.
Mire elég a támogatás?
„A benzinkutak 90 százaléka valahogy kihúzza májusig” – ez a meglátása legalábbis Bujdos Eszternek. Szerinte azok a vállalkozások vannak főleg bajban, amelyeknél a család nem tudja kompenzálni más jövedelemből az árstoppal keletkező veszteségeket. Hosszú távon azonban az árstop egész biztosan nem tartható, ráadásul a nagy mezőgazdasági járművek még nem is álltak munkába.
Miket kértek és kérhetnek majd a benzinkutak?
„Jövedéki adó áfaelengedését és áfacsökkentést kértünk, ez volt az alap. A tárgyalásokon azonban kiderült, hogy a kormányzat bevételi oldalon nehéz helyzetben van, főleg a háború elindulása után” – mondja Egri. Az eddigi intézkedésekkel elmondása szerint a tagságuk 70 százaléka elégedett, 30 százalék pedig többet szeretett volna elérni. Egri azt mondja, ha a helyzet tovább romlik, akkor kérni fogják az üzemanyagok biotartalmának időszakos megszüntetését és jövedékiadócsökkentést is.
Literenként 20 forint támogatás – mire elég?
Csütörtökön az államtitkár újabb támogatásokat jelentett be. Ezek között ott van a tankolt literenként 20 forintos támogatás a benzinkutaknak, elengedik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből származó kötelezettségeket három hónapra, a kisbenzikutaknak csak a személyautókat, a motorokat és a mezőgazdasági gépeket kell kötelezően kiszolgálniuk (a kamionokat és a buszokat nem), valamint az állami és önkormányzati ingatlanban működő kutakat mentesítik a bérleti díj fizetése alól.
„Szó sincs arról, hogy a húszforintos literenkénti támogatással már nyereséget lehetne termelni” – mondta Bujdos, aki hozzátette, hogy eleve 30 forint fölötti támogatást szerettek volna a kutak, a jelenlegi árstoppal pedig 70 forint különbség van a piaci árhoz képest. Mindenesetre szerinte ez „hatalmas előrelépés”, ahogy a nagykereskedelmi ár 480 forintos befagyasztása is kell az ellátás zavartalanságához.
A Molnak készítik elő a terepet?
„Sok összeesküvés-elméletet hallok a szakmából én is, de ha ez lenne a cél, azt könnyebben is meg tudnák oldani” – reagálta Bujdos a feltételezésre, miszerint a bezáró benzinkutak átvételéről Palkovics László ITM-miniszter dönt, és ez egyet jelenthet azzal, hogy a nagyvállalatnak játszanák át a bajba magyar kutak egy részét.
Mik a legnagyobb problémák?
„Látjuk az árstop következményeit, hogy a környező országokban mindenhol legalább 70 forinttal drágábban tankolnak, ami nagyon megnövelte a tranzitforgalmat. Ezt az ellátórendszer kezdi megsínyleni. Nem véletlen, hogy sok helyen készlethiány van. Elképzelésem sincs, hogy az üzemanyagszakma hogy oldja meg logiszitikailag a következő pár hónapot” – mondja Bujdos.
Kapcsolódó:
A háború elérte a benzinárstopot: váratlanokat húzott a kormány
Benzinárlimit – új vállalati adó, ami beindítja a benzinturizmust?
