A világ legélhetőbb városában jártunk, ahol a budapesti mediánbér töredékéért lehet válogatni az albérletek között. Ehhez egy merőben más szemlélet és rendszer társul, a lakók pedig azt sem bánják, hogy a fizetésük 1 százalékát erre kell fordítaniuk.
„Földeket kell felvásárolni, amihez közpénzre van szükség, ehhez pedig adót kell fizetni. És persze politikai akarat, az emberek akarata is kell” – mondta a Forbes.hu-nak a bécsi önkormányzati lakásfenntartó, a Wiener Wohnen nemzetközi kapcsolattartója, Christian Schantl. Megkérdeztük tőle, mit tenne, ha ő lenne a budapesti lakásügynökség vezetője. Annak is utánajártunk, hogyan lehetséges az, hogy Bécsben akár havi 120 ezer forintért is bérelhető lakás.
Bejött a különutas politika: mindenki eladott, ők vettek
Az önkormányzati lakás Bécsben sosem számított szitokszónak, sőt. A Monarchia utolsó időszakában Bécsben széleskörű volt a szegénység, a spanyolnátha és a TBC tizedelte a lakosságot. Az iparban dolgozó tömegek és a városba érkező menekültek számára szükség volt sok, megfizethető árú lakásra. Ezt a problémát a szociáldemokrata városvezetés sikeresen megoldotta, a városszéli gettókból pedig egyre többen fértek hozzá a komfortos lakhatáshoz.
Bécset 1945 óta folyamatosan ugyanaz a párt (a szociáldemokraták) vezeti, ennek pedig lakhatás szempontjából az 1980-as és az 1990-es években nőtt meg a jelentősége. Ebben az időszakban Prágától Budapestig több nagyváros vezetése is a gyors pénzszerzési lehetőséget látta abban, hogy privatizálta a sok önkormányzati lakást.
„Mi nem akartuk elveszteni az önkormányzati lakásállományt. A bécsi lakások fele az irányításunk alatt maradt. A Wiener Wohnen ezzel párhuzamosan földterületeket is vásárolt, és felügyelte, hogy azokra jó minőségű lakásokat építsenek”
– magyarázza Schantl.
Ekkor kezdték el kiépíteni az együttműködést különféle piaci ingatlanfejlesztő cégekkel is. Schantl külön kihangsúlyozta, hogy ezeket a vállalatokat nem kijelölik, hanem egy tendert követően választják ki a legjobb ajánlatot. Jelenleg 60 különböző cég üzemelteti ezeket a lakásokat a Wiener Wohnen által lefektetett szabályok és az osztrák törvények szerint.
Olvasztótégely
A bécsi önkormányzat közvetlenül 220 ezer lakás tulajdonosa és – a kiválasztott ingatlanfejlesztőkön keresztül – további 200 ezer lakás felett rendelkezik. Ezzel a főváros lakáspiacának közel felét fedi le. Kassától Párizsig több európai nagyvárosban okoznak problémát az elgettósodott lakótelepek, de Bécsben ilyenre nem lehet példát találni. „Egymás mellett élnek a különböző társadalmi háttérrel rendelkező emberek, ennek fenntartása az önkormányzat célja. Olyan programokat szervezünk, amiken keresztül összehozzuk a lakókat: másképp viszonyulunk egy olyan szomszédhoz, akit jól ismerünk” – mondta Schantl. A Wiener Wohnen 150 szociális munkást foglalkoztat a „békefenntartásra”, és úgy látják, ennyi elég.
„A város minden környékén lehet találni megfizethető árú albérleteket, még a belvárosban is. A bécsiek 80 százaléka hozzáfér a megfizethető lakhatáshoz, a legszegényebbek mellett tehát a középosztálynak is elérhető ez a lakhatási forma”
– mondta Schantl.
A kivételt talán az ügyvezetők és a sikeres üzletemberek jelentik, ugyanis az önkormányzat még bécsi viszonylatban is magasan húzta meg a határt. A legmagasabb éves nettó bevétel, amivel lakást lehet igényelni
- egy fő esetén 53 340 euró (19,9 millió forint),
- két fő esetén 79 490 euró (29,6 millió forint),
- három fő esetén 89 950 euró (33,6 millió forint)
- négy fő esetén pedig 100 410 euró (37,5 millió forint).
Nem kell trükközni a fizetéssel
Az igénylők nettó fizetését csak a szerződéskötés időpontjában vizsgálják meg, a bérlőknek tehát akkor sem kell kiköltözniük, ha időközben megemelkedik a fizetésük. Ezek alapján nem meglepő, hogy a kétmilliós Bécsben a lakosság fele önkormányzati bérlakásban él. Ezt annyira természetesnek veszik, hogy sok helyen plakettekkel, feliratokkal is jelzik, hogy az épület mikor készült el, és büszkén hirdetik, hogy önkormányzati bérházról van szó.
A bérhatáron kívül az egyetlen feltétel, hogy az igénylőknek legalább két éve bejelentett bécsi lakcímmel kell rendelkezniük. Aki régebb óta él Bécsben, előrébb kerülhet a várólistán, de más uniós tagállamok állampolgárai hasonló elbírálás alá esnek, mint az osztrák állampolgárok. „Jelenleg tizenötezren vannak a várólistán, évente nyolc-kilencezer lakást tudunk kiutalni. A várakozási idő akár három-négy év is lehet speciális igények, például belvárosi kerület, magas emelet, erkély esetén” – mondta Schantl. Az átlagos várakozási idő másfél év.
„Évente nyolc-kilencezer önkormányzati lakást tudunk kiutalni” – mondta Christian Schantl, a Wiener Wohnen nemzetközi kapcsolattartója. Fotó: Sebestyén László
A bécsi önkormányzat évente átlagosan ötezer új önkormányzati lakást ad át. A legtöbb épület azonban az 1920-as, vagy az 1930-as években épült, és át kell esnie a szigetelési- és felújítási programon. Az elektromos hálózatot három-ötévente felújítják. A lift nélküli házakba felvonókat telepítenek, akár a homlokzatra is, ha belül nem lehet kialakítani. Egyedül a műemlékvédelem alatt álló épületeket nem szigetelik.
Ársapka
Az albérleti díjakat az Österreichisches Mietrechtsgesetz, vagyis az osztrák albérleti törvény szabályozza. Eszerint jelenleg a legmagasabb bérleti díj nettó 6,5 euró (2425 forint) lehet négyzetméterenként egy A-kategóriás lakás esetén. Ez legalább 30 négyzetméteres lakást jelent, tehát például
egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja legfeljebb 121 ezer forint lehet.
„A limit a fogyasztói árindexszel párhuzamosan emelkedik. Mindenkire érvényes kellene, hogy legyen, bár néhányan elég kreatívak tudnak lenni, ami a törvények megkerülését illeti” – mondta Schantl. A hasonló albérletárak még a budapesti külkerületek átlagárait is messze alulmúlják, de a bécsi önkormányzat arra is felkészült, ha a bérlő ezt sem tudja kifizetni. Évente 85 millió eurót (31,7 milliárd forintot) fordítanak a rászorulók lakhatási támogatására.
Ahogy azt Schantl elmondta: ahhoz, hogy minderre jusson pénz, adót kell fizetni. Ennek pedig az országban hagyománya van. „Ausztriában több mint száz éve fizetnek az emberek megfizethető lakhatás adót: minden osztrák állampolgár éves bruttó bevételének 1 százalékát erre fordítja. Bécs ebből évente 250 millió euróval (93,3 milliárd forinttal) részesül. Az osztrák lakosság természetesnek veszi ezt, hiszen 80 százalékuk részesül ennek előnyeiből: vagy lakást kap, vagy támogatást saját otthona felépítéséhez.”
„Az osztrákok természetesnek veszik, hogy adót kell fizetni a megfizethető lakhatásért.” Fotó: Sebestyén László
Az Economist Intelligence Unit tavaly a világ legélhetőbb városának választotta Bécset, nem először. A Lebenkunst, vagyis a jólét művészete nagy szerepet játszott ebben, mint ahogy az észszerű lakhatáspolitika, a széles körben elérhető, megfizethető lakhatás is.
