Már szerepelt a Forbes címlapján a Bárány-család, akik a 38 milliárdos cégbirodalom, a Master Good tulajdonosai. Csirkéket vágnak, már idősebb Bárány László édesapja és nagyapja is baromfikkal foglalkozott. Mára a McDonald’s hazai beszállítói. Szeretnének felkerülni a világtérképre, és ehhez a legjobb úton haladnak. A lényeg, hogy hatékonyabbak legyenek, és ebből fedezhetik majd a béremelést, ami mindenképpen eljön. Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője idősebb Bárány Lászlóval és fiával, Bárány Péterrel beszélgetett a Forbes Roadshow debreceni állomásán.
Az egész nem sokkal a rendszerváltás előtt indult. “Pontosan 36 éves voltam ekkor, főmérnökként dolgoztam egy nagy csirkeintegrációs szocialista vállalatnál. Egy évvel a rendszerváltás előtt eljöttem, tudtam, hogy magánszektorban fogok építeni. Azt mondtam magamnak és a nejemnek, hogy nekem a többet a büdös életbe főnököm nem lesz” – mondta idősebb Bárány László a debreceni Modemben, a Forbes Roadshow színpadán.
A cégcsoportnak most kétezernél is több alkalmazottja van. Elkezdtek egy nagy beruházást a vágóhídon, ezért a Master Good csak idén 500 embert vett fel. A cél, hogy a mostani heti 720 ezer csirkéről heti 900 ezer vágására álljanak át. Ebből 40-45 százalék jut el magyarországi fogyasztókhoz, a többi exportra termelik, szerte a világon. Szállítanak Nyugat- és Közép-Európába, de Dél-Afrikába és Kínába is. A szárnyasok különböző részeit “alkatrésznek hívják”, érdekes hogy mindenhol más megy jól, Kanadában például a csirkeszárny, míg Dél-Afrikában a csirkeláb.
Nem véletlenül bővültek most 500 emberrel – ehhez egyébként a gyárban pár hónap alatt körülbelül 2500-an fordultak meg -, a család szerint rá kell menni a mennyiségre ahhoz, hogy a világpiacon is számon tartsák őket. “Hiába van valakinek terméke, ha arra a kérdésre, hogy mikor tudja küldeni a következő konténert, a válasz, hogy olyan három hónap múlva. Akkor a kávét sem kellene megvárni” – magyarázza idősebb Bárány László. A céljuk, hogy Magyarországon három év múlva minden második csirkét ők termeljék meg, és dolgozzák fel. “Évi 60 millió csirkére gyúrunk, ezzel felkerülünk a BL-főtáblára. Az évi 42-43 millió csirkével az első 16-ban ott vagyunk Európában. Már ott vagyunk a BL-csoportdöntőben” – hasonlította idősebb Bárány a focihoz a teljesítményüket.
Idősebb Bárány László és Bárány Péter / Fotó: Egyed Péter
A Brexitet ők is megérezték: a feldolgozott termékeik 80 százalékát brit piacra szállítják, ez a Master Good bevételeinek 7-8 százaléka. “Azt hittük, elbohóckodnak, és maradnak az EU-ban. Arra végképp nem gondoltunk, hogy ekkorát zuhan a font.” Emiatt az év végéig tartó szerződéseiket már újratárgyalják, de szerintük a piacon mindenki be fogja építeni áraiba a font zuhanását.
A McDonald’s-szal 2008 óta dolgoznak. “A McDonald’s a nyakunkba ültetett egy holland szakembert, persze a mi pénzünkön, aki hozta magával a többit, szintén a mi pénzünkön, segítettek ledolgozni a tudásbeli hátrányunkat Nyugat-Európához képest” – meséli Bárány Péter a kezdeteket. Úgy gondolják, ez az egyik legjobb befektetésük volt. “5-6 évvel ezelőtt újságoltam, hogy a holland mekkora fejlődést hozott a számainkban, hallottam a hátam mögött, hogy nézd már a Bárány nemcsak hülye, hanem be is vallja” – mesélte nevetve idősebb Bárány László.
Arra, hogy a munkaerőhiány mennyire érintő őket, azt válaszolták, hogy ők csak a minőségi munkaerő hiányát érzik. A jövőt viszont egészen meglepően látják: “Tudomásul kell venni, hogy három éven belül közel 50 százalékkal kell emelnünk a munkabért Magyarországon” – mondta Bárány László. Szerinte ez már politika, de valahol meg kell találniuk felül is a támaszt, hogy racionális, kiszámítható módon tudjanak bért emelni – nemcsak náluk, minden szektorban. A piac pedig átalakul, mert nem minden cég tudja majd tartani ezt a béremelést, nem tudnak elég hatékonyak lenni, lesz elszívó hatás.
“Kicsiben az jön, mint a rendszerváltás utáni 3-4 évben, amikor állami vállalatokból először a vállalkozókedvűek mentek ki, a takarékszövetkezeteknél a legbutábbak maradtak, még gyorsabb lett a volt állami cégek csődbemenetele, ez még jobban segítette a privát szférát” – mutatott rá a történelmi párhuzamra. Cégek felvásárlását viszont nem tervezik, csak piacszerzést.
