Mindegy, hogy a Kitörés emléktúráról tudósítanak, DPK-gyűlésen vagy tiszás rendezvényen interjúznak, esetleg fesztiválon járnak, egyre gyakrabban pörgeti a közösségi média algoritmusa azokat a magyar fiatalokat, akik három éve gyártanak tartalmat Balzac név alatt. Küldetésük, hogy annak a generációnak is hallatszódjon a hangja, amely az iskolapadtól a médiáig érzi a politika szorítását. Még mindig gimnazisták, de már cégalapításról és generációkon átívelő felelősségről beszélnek.
Én is ahhoz a nagy csoporthoz tartozom, akik 2025. szeptemberében hallottak először a Balzacról. Ekkor töltötték fel azt a videójukat, amelyben Orbán Viktort kérdezik Újlipótváros egy utcáján. Pár nappal a Fidesz-holdudvar évének egyik legfontosabb rendezvénye, a kötcsei piknik után vagyunk, ahol a miniszterelnök beszédében elhangzott az elhíresült „Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve!” mondat is. Weiner Daniel, a Balzac riportere erről, és a kínai elnök katonai parádéjáról kérdez, Orbán a szolgálati kocsi előtt félig-meddig válaszol, a videót a teljes független sajtó szemlézi.
„Fontosak az exkluzív anyagok, ezekkel figyelnek fel ránk újabb és újabb emberek” – mondja Dani. Ekkor már harmadik évében jár a Balzac csatorna, több tucat politikai rendezvényt, tüntetést és rövid interjút tudnak a hátuk mögött.
Kenyeres Kristóffal 15 évesen kezdtek a projektbe, egy kamerával és egy csiptetős mikrofonnal. 2026-ra cégalapításig és közel harminc fős önkéntes csapatig jutottak.
A Balzac bekerült a Forbes 30under30 legújabb évfolyamába is. A teljes listát ezen a linken tudod böngészni.
Bár még a tizenegyedik osztályba járnak, szabadidejükben azzal foglalkoznak, hogyan menedzseljenek egy médiaterméket. Követőik száma Instagramon és a YouTubeon is tízezer felett jár, egyes rövid videóik a milliós megtekintést is átlépték. „Az újságírás a modern társadalmak vallása, és nagy jövője van” – áll csatornájuk leírásában a névadó francia regényíró idézete.
A Balzac a közösségi média és a sajtó közti határ felolvadásának korában tört előre: a fiatalok nyelvén szólnak a fiatalokhoz – is. Kristófék ugyanis elárulják: YouTube-csatornájuk nézőinek körülbelül fele 30 felett jár. „Sokszor kapjuk a kommenteket, hogy a korunk ellenére nagyon ügyesek vagyunk, jól csináljuk”. Építenek is erre a képre:
„A riporter legyen cuki, a kérdés legyen erős, a kamera pedig stabil” – árulja el a Balzac-receptet Dani.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Meg akarjuk tartani a gyermeki báját
„Főleg az unalmunk indította az egészet” – emlékszik vissza Kristóf. 2022 decemberében töltötték fel első videójukat egy diáktüntetésről. Ekkor „nulladik” osztályba jártak, a tanév célja az volt, hogy megtanuljanak angolul, ezt pedig egyikük sem élte meg különösebb kihívásként. „Azt láttuk, hogy ha már pár évvel idősebb emberek ennyi embert megmozgatnak a tüntetésekkel, akkor illene ehhez egy olyan média, ami kortársaktól van” – mondja Dani.
Kristófnak nem volt ismeretlen terep a kamera. Kilenc éves korától kezdve videózik és vág, de Dani is készített riportot korábban, például holokauszt túlélőkkel. „Úgy voltunk vele, miért ne próbáljuk meg, egyszerűnek néz ki.” Visszatekintve vannak olyan videóik, amiket bénának tartanak, mégsem törölték őket. Ezek is a fejlődési folyamat részét képzik, mondják.
„Az elején a koncepció sem volt meg, az volt bennünk, hogy valami vicceset akarunk csinálni. Aztán odaértünk a tüntetésre, és a helyzet nem volt olyan vicces” – emlékszik vissza Dani.
Videótechnikai és riporteri szempontból is az az időszak segített sokat, amikor tucatszámra gyártották a vox pop (a kifejezés a latin nép hangja kifejezésből ered, és rövid, utcai interjúkból álló összeállítást takar – a szerk.) videókat. „Rengeteget gyakoroltunk, az első videóink szinte mind ilyenek. Felkészültünk egy témából, aztán heti kétszer kimentünk az utcára embereket kérdezni” – mesélik.
Az első nagyobb figyelmet a Kitörés emléktúráról készített videójuk kapta, hatezren nézték meg. A sokak által szélsőjobboldalinak tartott, a II. világháborúban Budapestet védő magyar és német katonákról megemlékező rendezvényről kevés a videóriport, Daniék szerint a felvonulók nem mindenkit engednek közül magukhoz, nekik mégis többen megálltak nyilatkozni. „Szerintem látták, hogy újak vagyunk, nem tartottak tőlünk” – meséli Kristóf.
Azóta minden évben forgatnak a rendezvényről, idei riportjukat már húszezren nézték meg. „Nem zavar minket a kellemetlen terep. Kimegyünk egy ilyen rendezvényre, meg az Antifa-tüntetésre is. A lényeg, hogy ugyanúgy kérdezzünk.”
A Balzac-csapat 2023 tavaszán kezdett bővülni, először főleg barátokkal, közeli ismerősökkel: elkészültek az első videók, ahol nem Dani volt a riporter, vagy nem Kristóf állt a kamera mögött. „A projekt varázsereje az volt, hogy mind barátok voltunk” – magyarázza Kristóf, aki szerint azért jutott oda a Balzac, mert sokan tettek belé energiát.
Az első csatlakozók között ott volt Kristóf nővére, vagy éppen egy akkor még csak 13 éves fotós, Miksa, aki ma már a politikai rovatot vezeti.
„Az elején bárki beléphetett, próbáltunk nekik segíteni, fejleszteni őket. Ha valaki nem volt elég ügyes, nem hívtuk őket a rotációba, és egy idő után nem jöttek többet” – válaszolja Dani arra, hogyan szűrték a jelentkezőket. Ahogyan a Balzac egyre nagyobb figyelmet kapott, nagyobb hangsúlyt fektettek arra is, kit vesznek fel. Jelenleg harminc körüli ember dolgozik a projekten, ők állítják össze a soron következő időszak műsorait.
A főszerkesztő és a rovatvezetők minden héten összeülnek és megbeszélik, milyen tartalmakat kik készítsenek. Havi egyszer a teljes csapat is találkozik, hogy nagyobb távlatban egyeztessenek Balzac-ügyekről. „Amellett, hogy a technikánk és a struktúránk egyre profibb, szeretnénk megtartani az egész gyermeki báját. Főleg 15-16 éveseket veszünk fel, akiknek átadjuk a tudást, hogy utánunk is tudják vinni” – meséli Dani.
A srácok ugyanis elhatározták: a szerkesztőségben 25 éves életkorhatárt szabnak, vagyis azok után, hogy valaki ezt átlépi, már nem dolgozhat a tartalmon.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Alapítóként nem zárják ki, hogy a kiadóban maradnak egyengetni projektjüket, azt azonban eldöntötték, hogy a Balzac a gimnazisták, egyetemisták hangja marad, így a szerkesztőségben nem fognak szerepet vállalni.
A projekt ma már kinőtte a Politechnikumot: vannak tagok a Radnótiból, az AKG-ből, és az ELTE-ről is. A következő évek fókusza egyértelműen az oktatás lesz, el tudják képzelni, hogy az életkori határ betöltése után erre a területre fókuszáljanak a Balzacon belül. Segítségükre van az is, hogy egyre több médiaszereplő figyel tevékenységükre, kapnak füleseket, meghívókat: beépülnek a média-ökoszisztémába.
Az újságírás Mekkája
Kritikus szemlélet, egyenlő sztenderdek, tapasztalatból tanulás – foglalják össze, hogy próbálják garantálni egyre nagyobb nézőközönségükből adódó növekvő felelősségük mellett az objektív tájékoztatást. Figyelik a nagy hazai és külföldi szerkesztőségek munkáját, saját etikai kódexet írnak, ahogyan ők fogalmaznak: „fejlődnek a függetlenség útján.”
„Magyarországon sokan nem értik, mi a független újságírás. Nekem azt jelenti, hogy mindenkinek fel merem tenni ugyanazt a kérdést. Nyilván nekünk is van véleményünk dolgokról, de nem ezt rakjuk a kamera elé” – magyaráz Dani. Finanszírozásban nem kötődnek senkihez, a New York Timest tartják „az újságírás Mekkájának”, de inspirálódnak máshonnan is.
„Tíz évvel ezelőtt viszonylag kevés középiskolás kapta volna fel a fejét az ötletre, hogy legyünk politikai újságírók!” – írta megkeresésünkre Tóth Jakab online tartalomgyártó, a Forbes korábbi 30/30-asa. Úgy látja, a Balzac történetéből jól látszik, mennyivel szervesebb részét képzi a közélet a most középiskolás generációnak. Jakab szerint a 2018-ban induló mozgalmak, például a Fridays for Future, Extinction Rebellion, sokaknak jelentett egyfajta első politikai élményt, amire rájött a covid kollektív traumája.
„Az ilyen globális események, adnak egyfajta közösségi érzést, ami pedig arra sarkal, hogy felismerjük: vannak közös ügyeink és van ezekkel dolgunk” – írta.
A 2024-es európai parlamenti választási kampány tolta meg igazán a Balzac szekerét, megháromszorozták feliratkozóikat. Ebben az évben hozták első exkluzív interjúikat politikusokkal: beszéltek a tiszás Tarr Zoltánnal, a mostanra visszavonult Gyurcsány Ferenccel (igaz, itt főleg elmémesült Minecraft-szerveréről volt szó). Tavaly Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Dobrev Klára DK-elnök is leült velük hosszabban beszélgetni, emellett elkészült az ominózus Orbán-videó is.
Az igazán nagy áttörést mégis 2025 hozta meg nekik: ekkor érték el a 10 ezer követőt több közösségi platformon is, több rövid tartalmuk hatszámjegyű, néha hétszámjegyű megtekintést ért el. Bár ötmillió forintot nyertek egy USAID-pályázaton, nem volt ez egy egyszerű menet: elnyerése után nem sokkal Donald Trump befagyasztotta az összes támogatást, több hónapig úgy tűnt, nem is jut el hozzájuk.
A Balzac-támogatást még a Szuverenitásvédelmi Hivatal is megemlítette abban a dokumentumában, mely a pár héttel később belengetett, majd 2025 nyarán a fiók aljára csúsztatott „átláthatósági” törvénynek ágyazott meg. A srácok ügye jó véget ért, megkapták a pályázati összegeket
„Másokhoz képest nem sok az ötmillió forint, de nekünk nagyon fontos volt, mert nincsenek jelentős bevételeink” – fogalmaz Kristóf.
Elmondásuk szerint az összbevételük tavaly nyolcmillió forint volt, ebből hetet el is költöttek. A pályázati összegeket is technikába, valamint rendezvényszervezésbe forgatták vissza. „Fontos látni, hogy mi a közösségi médiából nem keresünk sokat. A legjobb Youtube-hónapunk kétszázezer forintos volt” – teszi hozzá Dani.
Az online platformokról szerzett bevételeiknek kitűztek egy célt, ez a Balzac stúdiójának fenntartása. A csapat decemberben szánta el magát saját iroda indítására. A kétszobás budapesti lakás egyszerre funkcionál majd szerkesztőségként és videós stúdióként: interjúkat, podcastokat, és egyéb beszélgetős műsorokat terveznek itt forgatni.
„Minden bevételünket igyekszünk úgy forgatni, hogy az hosszú távon térüljön meg” – mondja Kristóf. Fizetést nem tudnak adni a Balzacos fiataloknak, cserébe viszont rendelkezésükre bocsátják a stúdió mellett technikájukat is. Sokan tanulni, vagy egyszerűen beszélgetni is feljárnak, csak arra kérték meg őket, hogy bulikat ne tartsanak ott, nehogy baja essen bárminek.
„Tudom, hogy pár évvel ezelőtt mindent megadtam volna, hogy ilyen eszközökkel szabadon kísérletezzek. Fizetést nem tudunk adni – de lehetőségeket igen.”
2026 kezdetével a szervezetfejlesztésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Szétválasztották a kiadót és a szerkesztőséget, az ügyvezető székébe Kristóf, a főszerkesztőjébe Dani ült. Interjúnk hetén mennek aláírni cégük alapítói szerződését is, azzal viccelődnek, hogy az őket segítő jogász az egyik kivétel, aki nincs huszonöt alatt a Balzac körül.
„Nem célunk, hogy a Balzaccal elképesztő profitot csináljunk. Azt a helyzetet szeretnénk megteremteni, hogy mindig legyen miből tervezni, és hogy a tartalom egyre jobb és jobb legyen” – mondja az újdonsült ügyvezető. A kiadót és a szerkesztőséget fizetés terén is kettéválasztanák: utóbbiban hosszú távon ösztöndíjrendszert szeretnének bevezetni.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Mi nem fogunk ébredni
Optimista várakozásaik szerint ötvenezer feliratkozójuk is lehet az év végére, pesszimista szemlélettel inkább huszonöt-harmincezerre lőnek. Állandó, széles témakört lefedő szerkesztőséget építenének ki decemberig, a klasszikus Balzac-tartalmak mellett pedig teret adnának más műsoroknak, például podcastoknak is. „Idén is jó lenne néhány exkluzív anyag, amit tőlünk szemléz le a magyar sajtó” – mondja Dani.
Nem a Balzac az egyedüli diákmédium itthon: a Jéghideg és az Alap Hírek is hasonlóan pozicionálja magát. Előbbi esetében találóbb a múlt idő, az Instagramon tizenháromezer követőt felsorakoztató oldal legutóbbi posztja nyolc hónappal ezelőtt született. Az Alap Hírek konzisztensen posztol, Instagram oldalát szignifikánsan nagyobbra duzzasztotta (60 ezer követőjük van), a hosszú formátumú tartalmak azonban náluk kevésbé épültek be a portfólióba.
„Az eféle diákoldalak arról tanúskodnak, hogy él itt velünk egy generáció, akik szerint a közös ügyeinkkel foglalkozni menő. Akik helyet kérnek a nap alatt és szeretnék önmagukat reprezentálva látni a nyilvánosságban. Akik nem kérnek a „nagykönyvben megírt” karrierívből vagy szamárlétrából, hanem cselekszenek” – véli Tóth Jakab.
15-20 milliós bevételt céloztak meg 2026-ra, több pályázatra is leadták jelentkezésüket. A duplázódó bevételi várakozás másik lába az egyre bővülő esemény-üzletág lehet, amelyet tovább hizlalnának idén. „A Balzac szerintem inkább közösség, mint vállalkozás” – válaszolja Kristóf, aki a legendás Tilos Party sorozat nyomdokába lépne rendezvényeikkel.
„Azt szeretném kiépíteni a mi generációnknak, amit az a sorozat a szüleinknek jelentett” – fogalmaz. A cél egyértelmű: minden hónapban tartani egy Balzacos eseményt, ezekből negyedévente egy lenne fizetős. Utóbbira tökéletes példa a srácok karácsonyi bulija, ahol 2500 forintba került a belépőjegy, míg előbbi kategóriát egy februári, Tarr Béla-filmnézés erősíti.
„Az ilyen rendezvények segítenek abban, hogy az egész Balzac tudjon fejlődni. De ez tényleg nem a profitról szól, az ingyenes rendezvényeknél van, hogy mínuszba jövünk ki. A cél, hogy egy helyre hozzunk hasonló embereket” – mondja Kristóf.
A legnagyobb (és egyben egyre közeledő) cél a 2026-os választási kampány nyújtotta figyelem maximalizálása. „Itt minden eddiginél nagyobbat tervezünk: minden rendezvényen ott akarunk lenni, és a választás éjszakáját is végigkövetjük” – vázolja Dani. Hogy utóbbit mennyire gondolják komolyan: mikor megkérdezem, milyen napra ébredünk április 13-án, nevetve azt válaszolják: „Mi nem fogunk ébredni – forgatunk hajnalig.”
Nem tartanak attól, hogy a választási kampány végével tömegesen kicsekkolnak az emberek a politikából. „Ahogy Török Gábor mondta: igazából az EP-választás óta tart a kampány, ami az utolsó harminc napban még intenzívebb lesz. De utána is lesz miről írni” – mondja Dani. „Ezekben a hetekben napi öt esemény van, amiről lehetne tartalmat készíteni. A választás után ez kicsit lelassul, így viszont lesz időnk mondjuk saját témákat feldolgozni.”
Azt várják, hogy a kulturális rovat – amelyet már tavaly elkezdtek tudatosan építeni – szintén nagyobb figyelmet fog bevonzani egy nyugodtabb politikai környezetben. Arra azonban nem számítanak, hogy ez már április tizenharmadikán eljön. „A választás eredményétől függetlenül, a magyar politika fél évig még nagyon izgalmas lesz” – mondják.
„Mi lesz, ha a Fidesz ellenzékbe kerül, vagy esetleg koalícióra kell lépniük valakivel? Mi lesz, ha most is kétharmaddal nyernek? A legérdekesebb viszont az lenne, ha a Tisza kétharmaddal nyerne, és kiderülne minden, ami az elmúlt tizenhat évben történt.”
Különösen magas politikai érdeklődést látnak a fiatalok körében, főleg a közösségi médiában. „Olyan szempontból ez egy furcsa terület, hogy a Fidesz kevésbé tudta meghódítani, mint mondjuk a tévét vagy az újságot. Molnár Áron kimegy a parlament elé egy telefonnal, és nagyobb elérést csinál, mint az egész Megafon, ami milliárdokból működik” – mondja Dani, aki szerint a közvetlen üzenetek jobban rezonálnak a Z-generációval.
A diáktüntetéseket gondolják a fiatalok politikai érdeklődésének eredetének, szerintük ezek voltak azok az események, amelyek tömegesen megmozgatták a generációt. „Fontos látni, hogy mi ebben a rendszerben nőttünk fel, csak elmesélésből ismerjük a korábbi, nagy tüntetéseket” – mondja Kristóf, aki szerint a politika egyre jobban érinti azokat is, akik kevésbé követik.
„Ebben a generációban is van hangos fideszes, tiszás, mihazánkos. De a legtöbben azok vannak, akik bár nem tudják, mi jöjjön, változást igényelnek. Ha ez most nem jön el, akkor nagy exodus lesz a fiataloknál.”
