Egy pécsi csapat egyensúlyt talált a régmúlt és a jövő között, és üzletet épített rá. A Paziriknél lényegében bármit lemodelleznek, aminek köze van a történelemhez.
13 éve dolgoznak azon, hogy újra felépítsék a magyar várakat – vagy épp a külföldieket, megrendeléstől függ. A Pazirik Informatikai Kft. évente 3-4 várat rekonstruál vizuálisan.
Ezek 99%-ban az egykori virágzó kastélyaink, váraink, de tataroztak már virtuálisan horvátországi és ausztriai udvart is.
Tevékenységük nem épp mindennapi, kézzel aligha megfogható és igencsak komplex. Röviden összefoglalva: vizuális rekonstrukciókat készítenek digitálisan. „Ami a történelemhez köthető informatikai tevékenység, az a mi asztalunk, a történelmi rekonstrukciók készítésétől a szoftverfejlesztésen át makettek, ismeretterjesztő- és dokumentumfilmek készítéséig. A láthatatlant láttatjuk, azt, ami eltűnt, de egykor nagyon is élt” – kezdi a beszélgetést Balogh András, ügyvezető. Ennek vannak előnyei és hátrányai – kevesen csinálják, cserébe még nehezebb levadászni a tapasztalt munkatársakat, szoftverfejlesztőt például már fél éve keresnek.
Projekttel tapétáztak
Ma közel 20 alkalmazott dolgozik Pécs külvárosában, András és felesége, Tóth Zsuzsanna (gazdasági igazgató) által vásárolt, négyszintes, közel 400 négyzetméteres házban. Ez az iroda, egy hatalmas családi ház, kertestül, kutyástól. Az állandó emberek mellett külsősökre is szükség van, már csak azért is, hogy a készülő projektek a lehető leghitelesebb forrásokra építkezzenek.
Balogh András, a Pazirik ügyvezető-tulajdonosa. Fotó: Sebestyén László
Abban a pillanatban, amikor Andrással beszélgetek, kéttucat munkatárs dolgozik egy távoli irodából azon, hogy a cég elbírja a megrendeléseket. Amikor pedig egy távolabbi városból érkező szakértővel hosszas konzultációkra van szükség, a több száz kilométer sem lehet akadály. A cég külön fürdővel felszerelt szobát tart fenn az ilyen esetekre az irodaházban.
A vezető irodájának falát egyik projektjük, a szolnoki vár és környéke díszíti különleges tapéta formájában. Nem elég, hogy ezen a gigantikus képen a középkori emberek tökéletesen kimunkáltak, a lehető leghitelesebbek, az épületek és csónakok száma pontosan megegyezik az ott és akkor állomásozó ladikok és épületek feltételezett számával. Ilyen tapétából egyébként három is van a házban –mind más várat mutat be.
A múltat és a jövőt ötvözték
„Klasszikus sztori” – mondja a kezdetekről az alapító, miután bejártuk mind a négy szintet és láttam az egyik festés előtt álló vár makettjét, miután elsétáltam a falnyi oklevél és szakmai díj mellett. András gimnazista kora óta dolgozik múzeumokkal és jár ásatásokra. A nagy ötletre is egy lelet rekonstruálása közben talált rá. Kezdetben nem akart mást, mint érdekesen bemutatni néhány történelmi tárgyat, pontosabban a kezében lévő, több ezer éves edényeket és cserépdarabokat, így jött az ötlet, hogy lemodellezi őket. Ez volt az első próbálkozás. Farkas István Gergő régész szerint,
ex-kollégája egyensúlyt teremtett a múlt és a jövő között.
„A Pazirik előnye, hogy a cég ötletgazdája és vezetője maga is régész, miközben jól ismeri az informatika csínját-bínját. Egy-egy lábbal áll mind a két szférában, így jó érzékkel teremti meg a látszólag két külön világ közötti egyensúlyt.” Mégis, Andrást rengetegen próbáltak lebeszélni a vállalkozás beindításáról. De ő csak önfejűen – annak tudatában, hogy felesége mellette áll – belevágott, és miután megkapták a hárommilliós kölcsönt, belevágtak a cég építésébe. Az indulást követő két éven belül már a simontornyai vár rekonstrukcióján dolgoztak 4-5 társukkal. Ezzel a projekttel kerültek először a National Geographic címlapjára és innét kezdve nem csak kívülről, belülről is prezentálták az egykori épületeket. A többi megrendelés pedig már jött magától. A Pazirik Informatikai Kft. partnerei jellemzően múzeumok és önkormányzatok.
Ez a kiállítás nem fér el a vitrinben
Az áttörést jelentő simontornyai vár a nagyobb projektek sorába tartozik. Ilyenkor mind az 5 munkacsoport dolgozik a terveken. Tudományos, 3D-s történelmi rekonstrukciókat-, dokumentumfilmet-, látványtervet-, multimédiás anyagokat készítenek és kiállítást szerveznek. Míg egy kisebb projekt során csupán az adott tárlat grafikai tervezését végzik el. Egyelőre nincsenek abban a helyzetben, hogy a kiegészítő munkákat teljes mértékben kiiktassák a jövő portfóliójából, viszont szívesebben dolgoznak a nagyobb projekteken.
Egy kisebb projekt fél- és egymillió forintot kóstál, míg egy nagyobb akár 20 millió forintot is.
Az előző évben körülbelül 120, vegyesen kisebb- és nagyobb projektet menedzselt a cég.
A csapat a bevételeiből finanszírozza az eszközöket (VR szemüvegek, 3D nyomtatókat, speciális kamerákat és kiegészítőket), és a közel 40 ember befektetett 10-14 ezer munkaóráját, ami átlagosan egy projektet érint. Sőt, a céljaiknak megfelelően átalakított mostani irodát is ebből vásárolták. És hogy kiknek szólnak ezek a munkák? Tisztára, mintha egy társasjáték leírását olvasnánk: 6-99 éves korig. Ha már társasjáték, András irodájában ülve, rövid kitérőt tesz a beszélgetés, amikor a Trónok Harca társasjátékon akad fenn a tekintetem. András csak mosolyog; valóban nagy rajongók! De ugyanúgy kitűnnek a halomban sorakozó történelmi könyvek is, melyekből mind a négy szinten ugyanennyi van. Bár az itt dolgozó informatikusokhoz közel áll a történelem, minden évszámot nem lehet fejben tartani. Legutóbb Kecskemét történelmébe ásta bele magát a csapat. „Decemberben adtunk át egy nagyobb várostörténeti kiállítást Kecskemét fennállásának 650-ik évfordulójára, melyben minden technológiai megoldásunkat felvonultattuk. Csak kevés, kézzelfogható tárgy van a kiállításon.”
A végeredmény mindig egy ritka, vitrinbe nem zárható történelmi tárlat.
