Hatalmas fejlesztési projektben van a Nitrogénművek, de az erre felvett hiteleket, kötvényprogramot finanszírozni kell. Az üzleti környezet azonban romlott – 2025-ig időt nyerhet Bige László, ha sikeresen tud újabb kötvénycsomagot kibocsájtani.
A Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Terjedelmes cikkben ír az Index arról, hogy refinanszírozási nehézségei adódhatnak a péti Nitrogénműveknek, az ország legnagyobb műtrágyagyárának. A gyár Bige László érdekeltsége, aki a Forbes gazdaglistáján a 6. volt tavaly novemberben 120,6 milliárdos vagyonnal. Ezzel kiesett a top 3-ból, hiszen egy évvel korábban (2016-ban) még 180 milliárdos vagyonnal a második volt a listánkon az egykori vadásztárs, mára nagy ellenfél Csányi Sándor mögött. A zuhanás oka, hogy a Nitrogénművek hatalmas modernizációs programba vágott bele, gyakorlatilag az egész gyárat felújították, új egységeket építettek, ez pedig hatalmas költségekkel járt. A vállalatcsoport kötvénykibocsátásból fedezte a gigaberuházást – alaposan megnőttek a kötelezettségei (ezt pedig a vállalat felértékelésénél is figyelembe vettük).
Csak hogy lássuk a nagyságrendeket:
a Nitrogénművek a teljes felújításra közel ötször annyit költ, mint amennyibe a Csányi-féle mohácsi vágóhíd került, a végső cech 110 milliárd forint körül lesz.
Az Index a Global Capital nemzetközi tőkepiaci portál értesüléseire hivatkozva írja, Bige László Nitrogénművek Zrt. nevű péti műtrágyacége éppen 200 millió dollárnyi (mintegy 52 milliárd forintnyi) kötvényt próbál kibocsátani. Öt éve is csinált ilyet, de akkor sokkal jobb volt az üzleti környezet a műtrágyaiparban. A mostani akció célja épp az, hogy a korábbi, 200 millió dolláros kötvényadósságát refinanszírozni tudja a cég. A 2013-ban kibocsátott, hét éves kötvényre nagyon magas, 7,85 százalékos dollárkamatot ígértek. A korábbi kötvény 2020-ban futott volna ki. Ha ez a mostani tranzakció sikeres lesz, akkor a megint csak hét éves program 2025-ig nyúlik.
A péti Nitrogénművek. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Bige László öt éve a BNP Paribas és a Raiffeisen Bank International segítségével szervezte a kötvénykibocsátást, és a Global Capital úgy tudja, hogy most is velük, illetve az amerikai JP Morgannal járta körbe a fontosabb pénzügyi központokat, így volt találkozó a befektetőkkel Londonban, Frankfurtban, Zürichben, Genfben, Bécsben, Budapesten és New York-ban is.
Ahogy az Index írja, megváltozott az üzleti környezet is, a piacon az árak lefele mentek – a tervekben szereplő 20-30 milliárd forint éves profit helyett a Nitrogénművek utolsó ismert üzleti évében (2016-ban) már csak 1 milliárd forint profitot termelt.
Nagy a finanszírozási teher
A nagy kérdés az az Index szerint, hogy csak egy szokásos forrásbevonásról van szó, vagy immár a túlélés a cél. Az érintettet, Bige Lászlót nem sikerült utolérni ez ügyben. Az biztos, hogy ha a mostani kibocsátás sikeres lesz, 2025-ig időt nyer, erre szüksége is lehet, hiszen a cégadatok alapján alaposan megcsappant a Nitrogénművek jövedelmezősége. Közben komoly versenyhivatali vizsgálat is zajlik a hazai műtrágya-értékesítési piac szereplőivel szemben – ebben Bige több érdekeltsége is érintett, akárcsak a Csányi által tulajdonolt KITE Zrt. is.
Az Index azt írja, a nagy üzleti ellenlábas Csányi Sándor ugrásra készen állhat, hiszen nincs műtrágyagyára, miközben a magyar agrárium legnagyobb befektetője és övé az ország legnagyobb agrárintegrátor cége is, a KITE Zrt. (amit Bige elől szerzett meg az OTP-vezér). Az sem mellékes, hogy a műtrágyagyártáshoz nagyon fontos alapanyag a gáz, a világpiaci árak nem rontották tovább a Nitrogénművek helyzetet az utóbbi években, ugyanakkor a történet szempontjából nem lényegtelen, hogy Csányi a Mol alelnöke is egyben, a környék nagy gyártói pedig mind kapcsolódnak valahogy az olajipari óriáshoz. Az Index szerint amúgy maga Csányi nem készül műtrágyagyárat venni, ugyanakkor a Mol által 40%-ban tulajdonolt MET energetikai óriásnak vannak ilyen tervei (a cégben érdekelt egy másik magyar milliárdos, Garancsi István, és Csányi régi üzlettársa, Nagy György is).
Az árcsökkenés mellett a Nitrogénműveknek saját értékesítési csatornát kellett felhúznia, a legnagyobb hazai műtrágya-forgalmazó, a KITE ugyanis felmondta a szerződést Bige cégével (emiatt per is indult). A komoly érvágás az volt, hogy a KITE-n keresztül Bige 10 ezer gazdálkodót ért el, közel 1,5 millió hektárnyi művelt terület esett így ki a kezei közül – miközben a hazai piacban is bőven van még növekedési potenciál, a magyar gazdák egységnyi műtrágya-felhasználása a nyugat-európai átlag alatt van (az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás itthon átlagosan 70 kilogramm, nyugaton jellemzően 100 kiló felett).
