Sok problémát vet fel a kormány túlméretezett rezsialapja, a gazdaságpolitikai gyakorlattal az MNB is kritikus.
Mi történt? Az MNB-ben azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés Rezsivédelmi Alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra, írta meg a Népszava.
A jegybanki elemzők szerint azonban a maradék 129 milliárd forintot is elfogja költeni a kormány, mint írják:
jelentős része feltehetően felhasználásra kerülhet, akár egyéb, nem rezsivédelmi célokra.
Vagyis arra számítanak, hogy a kormány azt is elszórja az év végi költekezés során.
Kontextus. A 2023-as folyamatok elemzése szerint a kiadások 13 százaléka “ment félre” tavaly, s ha 2022-ben is hasonló, 10-15 százalékos célzási veszteséggel költött a kormány, az további 70-100 milliárd forint kérdéses felhasználását jelenti.
Felesleges infláció. Az MNB számai szerint tavaly 204, idén pedig 128 milliárdos többlettel zárt az alap. Vagyis két év alatt 330 milliárdnyi olyan különadót vetett ki a kormány, amire valójában nem volt szüksége, felesleges inflációt generálva ezzel a gazdaságban.
Mire ment a pénz? A Magyar Közlöny szerint az MNB eredményéhez képest valamivel többet – 2414 milliárd forintot fizetett ki a kormány a rezsialapból.
- Az eredetileg megjelölt, fő célra, vagyis az ország orosz gázszámlája kifizetésére 1062 milliárd forintot utaltak át az érintett állami MVM-nek.
- Némi áttétellel a szintén gázt égető távhőszolgáltatóknak kifizetett 359 milliárd forint is magyarázható.
Az összeget azonban 30 különböző címzettnek – leginkább minisztériumoknak és más, nem hozzájuk tartozó szervezeteknek – utalták ki, több mint 300 tételben. Így az MVM-nek szóló és távhős pénzeket első körben mindig az energiaügyi tárca kapta, amely aztán azokat továbbosztotta.
De a két jogcím összegeinél az energiaügyi minisztérium is jóval többet, közel 1,6 ezermilliárd forintot kapott. Került rezsipénz így tőlük
- az „energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer”,
- az ágazati, illetve „térségi fejlesztési” feladatok dologi,
- egyéb működési,
- illetve egyéb felhalmozási célú kiadásaira,
- a vízműveknek,
- meg nem nevezett gyáraknak,
- gázkészletezésre,
- és a meteorológiai szolgálatnak is.
A második legnagyobb összeg, 184 milliárd forint a Belügyminisztériumhoz (BM) folyt be a fentiekhez hasonló projektek finanszírozására.
