A februárt még többlettel zárta az építőipar, a koronavírus-járvány miatt azonban bizonytalan a jövő. A negatív tényezők mellett azért lehetnek pozitív fejlemények is, sok múlik az áprilisi adatokon.
Februárban 2,5 százalékos növekedést hozott össze az építőipar a januári hanyatlás után, áll a K&H elemzői klub gyorsjelentésében. Az év első két hónapjában a nyers adatok szerint mindössze 0,2 százalékos volt a növekedés. A szezonálisan (és munkanaphatással) korrigált mutató szerint januárhoz képest a februári növekedés meghaladta a 6 százalékot. Februárban a két fontos alágazat közül az épületépítéseknél 1,6, az úgynevezett egyéb épületek építésénél – amely magában foglalja többek között az út-, vasút- és közműfejlesztéseket – 4,2 százalékos volt a többlet.
Németh Dávid, a bank vezető elemzője szerint februárban minimális pluszt ért el az ágazat, ami egyértelmű lassulást jelent a korábbi időszakhoz képest, pedig
ebben a hónapban a koronavírus-járvány negatív hatásai még nem fogták vissza a termelést.
Eddig az építőipar a 2016-os közel 20 százalékos visszaesés óta folyamatos és lendületes növekedést mutatott. 2017-ben 30 százalékos, 2018-ban 21 százalékos volt a növekedés, tavaly pedig 22 százalékos bővülés ment végbe.
Mi lesz ezután az építőiparral?
Az ágazat idei kilátásait meghatározó rendelésállományok a korábbinál gyengébb teljesítményt vetítenek előre. Ehhez jön majd hozzá a járvány miatti hanyatlás, de utóbbira Németh szerint még nem lehet becslést adni.
Bár az év első két hónapjában megkötött szerződések volumene 6,3 százalékkal nőtt, a teljes hó végi rendelésállomány 15 százalékkal elmaradt a tavalyitól.
Németh szerint noha valamennyi ágazat számára kulcskérdés, hogy mennyi ideig tart a járvány és milyen lesz a lefutása, az építőipar speciális helyzetben van. Ha hamar véget ér a válság, a komolyabb beruházásoktól nem állnak el a fejlesztők és utána hamar emelkedő pályára állhat az ágazat. Elhúzódó válság esetén azonban több nagy projekt is kieshet az ágazatból.
Az elmúlt fél évben indult legnagyobb hazai magánberuházások listája az áprilisi Forbes magazinban
Rövidebb távon az is kérdés, hogyan alakulnak a kapacitások, például hogy a távozó külföldi munkaerőt sikerült-e pótolni. A folyamatban lévő projektek támaszt adhatnak az ágazatnak, ahogy középtávon szintén segíthetik a szektort az esetleges új állami beruházások, valamint az államilag támogatott hitelprogramokon alapuló céges fejlesztések is.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is megszólalt ma a KSH adatai kapcsán. Az elemző az MTI-nek azt mondta, bár a jelenlegi rendelésállomány nem jelez előre jelentős problémát az ágazatban, de az iparág szereplői márciusban már 30 százalék feletti csökkenést becsülnek. Horváth szerint a márciustól életbe lépő korlátozások az építőipart kevésbé érintik más iparágakhoz képest, így ebben a szektorban nem várható kiugró csökkenés.
Az ukrán vendégmunkások hazatérése ugyan negatív hatással lehet a magyar építőiparra, a Nyugat-Európából visszaáramlott magyar munkaerő egy része azonban ezt ellensúlyozhatja.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) idén az építőiparban 5-7 százalékos növekedéssel és 4600 milliárd forint körüli teljesítési értékkel számolt (volna) a tavalyi 4430 milliárd forint után. Koji László elnök szerint az ágazat idei teljesítményének megítélésben az áprilisi adatok (ezen belül is a megrendelés-állomány) alakulása lesz a vízválasztó. Március végén tapasztalták, hogy egyes megrendelőknél a munkák előkészítése lelassult, néhány helyen, főként a szállodaiparban és a vendéglátásban pedig előfordult, hogy a megrendelő felfüggesztette a munkákat. Arról is beszámolt, hogy a járványhelyzet miatt bonyolultabbá vált az anyagbeszerzés, a foglalkoztatás, a munkaszervezés, a logisztika, mindezek miatt idén az ágazat működése biztosan költségesebb lesz, mint az előző években.
Borítókép: Max Langelott / Unsplash
