Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Az elszálló árfolyam húzza maga után az irodai bérleti díjakat

Óvatos szerződések, az árfolyam miatt emelkedő bérleti díjak és egyre magasabb rezsi jellemzi az irodabérleti piacot egy friss felmérés szerint. Persze a nagyobb terek és a dolgozókat elszeparáló paravánok is teret nyertek a Covid alatt.

A biztonságra törekvés jegyében indult az év az irodabérlők túlnyomó részénél. Egyrészt a bérlő cégek saját működésük folyamatosságát akarják biztosítani, másrészt elegendő teret adni azoknak a munkavállalóknak, akik két home office-os nap között az irodában dolgoznak. A kivárás szinte teljesen jellemző lett, több bérlő eltolta a költözést és inkább a hosszabbítás mellett döntött, még ha az nem is sok évre szól, mint a járvány előtti időszakban – derül ki a VLK Cresa tanácsadó cég év elejei közleményéből.

„Egy száz fős vállalat a járvány előtt mintegy 1000-1300 négyzetméternyi irodát használt úgy, hogy szinte minden munkavállaló rendszeresen bejárt. Most, 2021 elején ugyanekkora területen legfeljebb 50 ember dolgozik egyszerre” – mondja Kalaus Valter, a VLK Cresa ügyvezetője. A korábban közösségi célokra, pihenésre igénybe vett területek jelentős részét ma a klasszikus munkavégzésre használják. Megint kezd népszerű lenni a cellás elrendezés és a különféle megoldású mobil paravánok is.

A szakértők azt tapasztalták az óév utolsó hónapjaiban és az új év első heteiben, hogy hiába érkeztek a jó hírek az új vakcinákról, a bérlők munkavállalói óvatosabbak lettek.

A nyitott irodaterekbe nem szívesen térnek vissza.

A munkáltatónak alkalmazkodnia kell ehhez, s ennek megfelelően kell kialakítani a belső tereket, nagyobb egymástól való távolságokat kell hagyni és az értekezleteket is szigorú szabályok mellett kell megtartani.

A terület visszaadások és a sikeres albérleti tranzakciók elmaradtak a várakozástól. Tavaly nyáron és ősszel voltak olyan vélemények, hogy az albérletek aránya megugorhat, de ez a tanácsadó cég szerint nem következett be.

Az albérletnek esetleg jó területek albérleti díját még hajlandó csökkenteni, de a terület felújítására vagy kialakítására már nem akar komolyabban költeni a főbérlő (az irodaház bérbeadója sem, hiszen ő már egyszer megtette ezt).

Azonban kevés az az albérlőjelölt, aki elfogadja a kész helyzetet, felszereltséget, akinek a meglévő kialakítás teljesen megfelel még egy csökkentett albérleti díjon.

A jelenleg bizonytalan és sok cég számára kicsit kilátástalan helyzetben felértékelődtek a biztonsági megoldások.  Sok esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is a jelenlegi szerződés meghosszabbítása lehet az elsődleges cél. Új irodaházaknál továbbra is ötéves szerződéseket kötnek, helyben maradásnál és szerződés hosszabbításnál lehet szó hároméves vagy esetleg még rövidebb futamidőről. 

A tanácsadó cég tapasztalatai szerint a szerződések egyik kulcseleme, a bérleti díj nominálisan nem nagyon változott, inkább stagnál.

Ám mivel a nemzetközi gyakorlat szerint túlnyomórészt euróban kell kifizetni, a bevételeiket forintban szerző bérlőknek el kell viselni az árfolyamkockázatot.

Az üzemeltetési költségek is nőttek, bár nem feltétlenül ilyen arányban.

Kalaus Valter úgy véli, hogy a kiskereskedelmi ingatlanpiac egészén a bérleti díjak egységes forintosítására egyelőre nem sok esély van. A bevásárlóközpontok kisebb és közepes bérlőinek egy része ugyan egyesületbe tömörülve ezt kérte a kormányzattól tavaly decemberben, de még nem kaptak választ.

"Itt nincs állami támogatás, nincs társadalombiztosítás, mindenki kimegy a pályára és megküzd a többiekkel!"