A magyar kormány péntekre ígérte a második adagját annak a törvényjavaslat-csomagnak, ami összesen 17 új intézkedést tartalmaz annak érdekében, hogy Európában is elhiggyék, ha nincs is teljes demokrácia, nem lopunk el minden közös forrást.
Az első adagot ezekből hétfőn már megismerhettük. Most benyújtották a második adagot, két friss törvényjavaslat került fel a parlament honlapjára. Az első törvényjavaslat az Integritás Hatóság felállításáról szól. Ez az egyik legfontosabb ügy, ami terítéken van.
Ez az a szervezet, amelynek az a célja, hogy a kormánytól függetlenül ellenőrizze majd az uniós források szabályos felhasználását. A magyar kormány nem csatlakozik az ennél szélesebb jogkörrel rendelkező Európai Ügyészséghez (ilyet a Bizottság nem is írhat elő, a tagság vállalása önkéntes), helyette egy új, korrupcióellenes entitás felállításával győzné meg Brüsszelt, hogy elszántan küzd azért, hogy az EU-s pénzek elérjék az eredeti céljukat.
Ilyen lesz az Integritás Hatóság
- „A legfontosabb ez a szövegrész: a hatóság – ideértve az elnökét, az elnökhelyetteseit és a teljes állományát – feladatainak ellátásban teljesen független, csak törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve.”
- Központi költségvetési szerv lesz, székhelye Budapest – a költségvetésük csak a hatóság jóváhagyásával csökkenthető.
- Feladat: itt nincs meglepetés, összefoglalva minden olyan projektet vizsgálhatnak, ahol európai támogatást fognak elkölteni vagy már elköltöttek.
- Ez izgalmas részlet: Egy projekt esetleges kivonása az európai uniós finanszírozásból nem vonhatja maga után a hatóság megfosztását az adott projektnek az európai uniós finanszírozásból megvalósított szakaszával kapcsolatos hatáskörétől. Vagyis, ha a költségvetés átvállalja egy olyan EU-s projekt finanszírozását, ahol korrupció gyanúja merült fel, akkor is eljárhat az ügyben a hatóság. Ez történt a Tiborcz-féle Elios-ügyben, ahol a magyar kormány inkább kifizette a projekt költségét, elébe menve, hogy az EU tovább firtassa az ügyet, amiben az OLAF is nyomozott.
- Panasz alapján, de hivatalból is eljárhatnak.
- Évente ún. integritás-jelentést adnak majd ki, ez egy elemzés lesz, ami a korrupciós kockázatokkal foglalkozik majd – ezek alapján évente egyszer, de akár eseti jelleggel is ajánlásokat fogalmazhat meg a hatóság.
- Korrupciós gyanú esetén a hatóság elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését.
- Ha a korrupciós gyanú beigazolódik és jogerős ítélet is születik belőle, a hatóság nyilvántartásba veszi az érintett cégeket és kizárja őket a közbeszerzésekből.
- A hatóságot az elnök vezeti két elnökhelyettessel, ők együtt a tagjai a legfőbb döntéshozó szervnek, a hatóság igazgatóságának. Munkájukról évente beszámolnak az Országgyűlésnek, a jelentést az Európai Bizottságnak is megküldik.
A hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az elnök és az elnökhelyettes ismételten nem nevezhető ki.
- Elnöknek és a helyetteseinek bárki jelentkezhet, nyílt pályázatot írnak ki a tisztségekre,
- a pályázat akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik.
- A törvény részletezi az összeférhetetlenséget is az igazgatóság tagjainak esetében, és nem lehetnek érdekeltek gazdasági társaságban sem. Mindannyiuknak vagyonnyilatkozatot kell majd készíteniük.
A Semjén Zsolt-Varga Judit páros egy másik törvényjavaslat-csomagot is benyújtott. Ebben egy másik hatóság, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot felállításáról is szó van, ami abszolút meglepetés. Ez a Területfejlesztési Minisztérium, vagyis Navracsics Tibor miniszter alá tartozik majd (az ő legfontosabb feladata jelenleg, hogy megbékítse az EU-t).
A törvénycsomag több pontja is arról szól, hogy a kormány visszavesz az eddigi jogszabályalkotási gyakorlatából és többek között nem kér majd pénzt, ha közérdekű adatigénylésre ad ki dokumentumokat.
