Nem érkeztek meg a részletszabályok a mai Közlönnyel, így továbbra is maradnak a találgatások arról, pontosan hogyan is kell majd visszahozni az októberi árakat. A mai kormányinfó után sem lettünk sokkal okosabbak, és a rövid távon számos társadalmi csoportnak kedvező húzás könnyen visszaüthet.
Meglepő bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök szerdán késő délután egy Facebook-videóban arról, hogy hat alapvető élelmiszer árát október 15-ei szinten fagyasztják be. Február elsejétől minden üzletben át kell állni a hatósági árszabályozás szerint, az áfa szintje azonban egyelőre fix marad.
A mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az eddig ismert termékek mellett a csirkefarhát árának kilóját is megszabják februártól, és
az október 15-ei árat nem az országos átlagárban, hanem a boltok által megszabott árban fogják meghatározni, ezt az országos online pénztárgép adatbázisból fogják ellenőrizni.
Annyi kiderült ma, hogy az intézkedés három hónapig él, vagyis érvényben lesz a választások alatt is. Az eddigi kormányzati kommunikációból az szűrhető ki, hogy adott szinten fixálják az árakat, nem pedig árplafonról van szó, mint az üzemanyagok esetében. Igaz, a cégeket sújtó energiaáremelkedés mellett nem nagyon lesz tér arra, hogy a fixált ár alá menjenek.
Gulyás azt is mondta, hogy az infláció két százalékos csökkenését várják az összes eddig bejelentett intézkedéstől.
Most sem egyeztettek senkivel
A kormány ezzel az intézkedéssel próbál reagálni az infláció, az energiaválság és a koronavírus-járvány együttese okozta válságra, ami évtizedes csúccsal 32,8 százalékos növekedést produkált az élelmiszerek világpiaci árában egy év alatt. Nem elhanyagolható tényező, hogy Magyarországon 80 nap múlva országgyűlési választások lesznek, és – ahogy az a benzinár maximalizálásakor is történt – most sem egyeztettek élelmiszeripari vagy kereskedelmi szereplőkkel. Pedig az árstop számos buktatót rejthet magában.
1. A boltok más termékek árán kompenzálhatják a kiesést
Ha egyes árucsoportokon a hatósági ár miatt vesztesége lehet az üzleteknek, azt könnyen visszapótolhatják máshol: vagyis más területen még tovább pörgetheti az inflációt az intézkedés. A kisebb láncok számára, ahol jellemzően magasabbak az árak, mint a diszkontokban ez létkérdés lehet, hiszen nem tudják bő kínálattal ellensúlyozni a fix termékek miatti kiesést. Mivel a nagy láncok alapvetően olcsóbbak, náluk lehet a legkevésbé káros az intézkedés.
2. Csökkentik az érintett termékek kínálatát
A Portfolio szerint felmerülhetne a termelői oldal és a kereskedők között egyezség, de mivel a legtöbb káros tényező (energiaárak, akadozó ellátási lánc) épp a termelőket érinti, nem reális, hogy éppen ők engedjenek.
Válaszul a boltok simán megtehetik, hogy egyszerűen csökkentik az érintett termékek kínálatát.
Több 1,5 százalékos tejet árul, kevesebb csirkemellet, több csirkecombot, egész csirkét vagy bármit, amire nem vonatkozik a korlátozás. Ha pedig a kereslet ezt nem követi, áruhiány léphet fel.
3. Túl nagyra nő a szakadék a piaci ár és a kínálati ár között
Most még csak három havi lemaradásban lesz a kínálati ár a piaci árhoz képest, de ha az infláció tovább nő, akkor a különbség, és az ezzel járó kockázat is egyre nagyobb lesz. És mivel az árstop csak bizonyos ideig lesz érvényben, ha visszavonják, az árak visszaugranak és nem onnan folytatják a növekedést, ahonnan most abbahagyták, hanem a hónapok múlva esedékes szintről.
Ezért amikor a vásárlóknak újra meg kell fizetniük a piac által diktált árakat, komoly sokkot okozhat a lemaradás.
4. Rosszabb minőségű, importált termékek lesznek többségben
Ha a magyar termelőktől csak súlyos veszteségek mellett tudja a kereskedő beszerezni a terméket, megteheti, hogy egyszerűen importálja külföldről az olcsóbbat, vagy olyan alacsony minőségűvel tölti fel a polcokat, amivel kisebb a kiesés.
„Az inflációt ugyanis a keresleti és kínálati változások gerjesztik, ezért a kormány (illetve a jegybank) ezeken keresztül tud rá hatni – például azzal, ha az osztogató fiskális politika enyhítésével mérsékli a belső keresletet” – írja Prinz Dániel közgazdász a Qubitnak írt elemzésében. Szerinte a döntésnek politikai hátulütői is vannak, hiszen
a döntéssel azt üzeni a kormány, hogy Magyarország olyan piacgazdaság, ahol az árakról nem a piac dönt, hanem az állam.
Ha egyszer megszűnik az árstop, jogosan merülhet fel a kérdés az emberekben, hogy miért nem lehet fenntartani még tovább, vagy miért nem lehet kiterjeszteni még több termékre.
5. A hazai kkv-kat is hátrányosan érinti
A multi láncok és a nekik beszállító nagyobb cégek számára is fájdalmas az intézkedés, de a láncokat vagy a nagyobb élelmiszercégeket ellátó kisebb, jellemzően tőkehiányos magyar szereplőknek is komoly veszteséget okozhat az intézkedés. Az árstoppal ugyanis valahol veszteség keletkezik, amit valakinek le kell nyelnie. Ennek egy részét a kereskedők áttolhatják a beszállítókra, termelőkre. Ez épp a hazai kisebb cégeket érintheti majd nagyon súlyosan. Egyelőre nem került elő, hogy ezek a szereplők bármilyen kompenzációt kapnának, miközben az emelkedő energiaárak a legtöbb hazai céget érintik, nem véletlenül készültek sokan áremelkedésre: a működési költségeiket nem tudták kitermelni.
Kompenzáció nincs, részletszabályokra vár mindenki
A kormány közbeavatkozása nem példátlan, korábban a benzinárral és a covid tesztek hatósági árának meghatározásával láthattuk, milyen következményekkel jár a lépés: a kisebb magáncégeknek le kellett állni a teszteléssel, mert veszteségesen működött, és azoknak a kutaknak sem volt túl sok okuk üzemelni, amelyek nem nagy láncokhoz tartoztak.
Lehet, hogy a kormány ezeket a buktatókat érinteni fogja a részletszabályokban, és feltételekhez köti az importot, a kínálatot vagy kompenzálja a kereskedők és a termelők veszteségeinek egy részét. De ha historikusan elemezzük a helyzetet, valószínűsíthető, hogy nem ez lesz a helyzet (a rezsicsökkentés körébe tartozó intézkedések egyike sem tartalmazott eddig ilyeneket).
Az élelmiszerárstop egyelőre három hónapig tart, de ha kell, meghosszabbíthatják. Az, aki nem tartja be, pénzbüntetésre vagy kereskedéstől eltiltásra számíthat, a részletszabályok néhány napon belül megjelennek.
Borítókép: a Tesco munkatársa épp kiszortírozza az Élelmiszerbanknak szánt élelmiszerfelesleget, 2019 márciusában // Fotó: Sebestyén László
