Minden helyettesítő élelmiszer ára tovább emelkedik, súlyos áruhiány várható több termékből. Így is magas lesz az infláció, bár ez a költségvetés oldaláról még jó is lehet.
Július 1-ig hosszabbította meg az üzemanyagár-stopot és élelmiszerár-stopot is a magyar kormány, ezt Orbán Viktor kormányfő a Facebookon jelentette be. A lépés várható volt, az élelmiszerpiacon olyan szintű áremelkedés volt az utóbbi hó napokban, hogy politikailag szinte vállalhatatlan lépés lett volna, ha elengedik a hatóságilag rögzített árakat.
Még egy agyonnyert választás után is megmagyarázhatatlan lenne, ha hirtelen 30-40 százalékot drágulnának az alapvető élelmiszerek árai.
Már eddig is nagyjából havi 20 milliárd forintjába került az ágazatnak az árstop, ez valószínűleg nőni fog a következő hónapokban
– mondta kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász. „A kereskedők áthárítják a fogyasztókra a terheket, a helyettesítő termékek árában eddig is emelkedést láttunk, ez biztosan folytatódni fog.”
Raskó szerint cukorból, lisztből és tejből biztos nem lesz áruhiány. De több élelmiszer esetében máris hiányt tapasztalhatunk a kiskereskedelemben, napforgóolajból, sertéshúsból és csirkemellből valószínűleg még komolyabb lesz. „Exportra nagyjából kétszer annyiért lehet eladni ezeket a termékeket, mint a hazai kiskereskedelemnek, és a kormány nem tudja megakadályozni, hogy a termelők ne az uniós piacra értékesítsenek.”
Raskó György szerint a meghosszabbítás további 0,5-,075 százalékpontot dobhat a márciusban 8 százalék fölötti, és két számjegyűre várt inflációs adaton a helyettesítő termékeken keresztül.
Mennyire érdekli az árstop az inflációt?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint 9 százalék körül alakulhat az éves, átlagos infláció, de csak az üzemanyagár- és a rezsicsökkentés miatt.
„A tavalyi hiányhoz képest nagyjából ezermilliárd forintos az a többlet, amire forrást kell találni, hogy elérjük a GDP-arányosan 4,9 százalékos hiánycélt” – hangsúlyozta az elemző.
Érdekesség, hogy a költségvetésnek még jó is a magas infláció. Egyrészt minél magasabb a nettó ár, annál nagyobb az azt terhelő forgalmi adó, ami költségvetési bevétel. Másrészt működő modell, hogy egy kormány elinflálja az államadósságot: az infláció magasabb, mint az állampapírokra fizetendő kamat, tehát csökken az államadósság reálértéke.
Az előttünk álló költségvetési kiigazítás még úgy is súlyosnak tűnik, hogy a legfrissebb hírek szerint akár meg is születhet a megállapodás Brüsszel és a magyar kormány közt, és az unió akár még az év vége előtt is utalhat valamennyi pénzt. De ha ez nem is jön össze, a kormánynak van terve, hogyan pótolja a hiányt, a 2010-13 közti konszolidációs időszak kijelölte az utat: az ágazati különadók rendszerét.
