A tízszázalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg a Lidl szerint.
Mi történt? „Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson” – válaszolta a Forbes.hu kérdésére a Lidl Magyarország képviseletében Tőzsér Judit, a cég kommunikációs igazgatója. A kereskedelmi láncokat azután kerestük meg, hogy Orbán Viktor egy, a Facebook-oldalára feltöltött videóban bejelentette, hogy 10 százalékra korlátozzák a boltok árréseit 30 alapvető élelmiszer esetén március közepétől. Szerdán Nagy Márton miniszter a megjelent rendelet kapcsán elmondta, hogy az árrés korlátozása csak az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik.
„A Lidl Magyarországot megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium a téma kapcsán. Vállalatunk ajánlatot tett meghatározott termékkategóriák esetében a gazdaságossági szint alatti árrésre a kormány által preferált kategóriákban, hogy mindent megtegyünk a tavalyi árstop nyomán keletkezett áremelkedések korrigálásra” – mondta Tőzsér. A miniszterelnök a videós üzenetében keveselte ezt az ajánlatot, ezért úgy döntött, hogy a jogalkotás útján orvosolja „az indokolatlan és túlzó áremelések” problémáját.
Kontextus. A bejelentést nem sokkal azután tette meg Orbán Viktor, miután a KSH gyorsjelentésében publikálta a februári inflációs számait. Ennek alapján 7,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek az elmúlt egy évben. Az említett 30 terméknél a nagyobb láncok esetében a 10 százalékos maximalizált árrésből még le kell vonni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, így valójában a bejelentés értelmében egy 5,5 százalékos árrésből kellene gazdálkodniuk a boltoknak.
„Indokolatlan és túlzó áremelések”. A miniszterelnök videójában vádként elhangzik, hogy a kereskedelmi árrés „az elmúlt időszakban a tojás esetén 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt”. A Lidl-t erről is kérdeztük. Mint elmondták,
az említett állítások nem igazak. Vállalatunk sosem alkalmazott ilyen mértékű árrést az adott termékek esetében. A jelenlegi áremelkedéseket nem a kiskereskedelmi árrések növekedése, hanem a beszállítói árak emelkedése okozta, melyek részben összefüggésben vannak a világpiaci folyamatokkal.
Ez összhangban van Kozák Tamás, a kiskereskedelmi láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárának a Forbes.hu-nak adott válaszával, arról itt írtunk.
A román példa. A Lidl Magyarország álláspontja szerint valós megoldásként egy mind a kereskedők, mind a beszállítók esetében arányos árrés-szabályozás kidolgozása kerülhetne szóba, ahogy erre példákat találni akár Szerbiában vagy Romániában is.
A román kormány 2023 augusztus elsejétől első körben három hónapra 14 alapélelmiszerre vezetett be árréskorlátozást. Az akkor érvénybe lépő rendelet értelmében
- a termelés és feldolgozásban lévő cégek legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhattak a költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest,
- az disztribúciós láncban lévő cégek legfeljebb 5 százalékos árréssel dolgozhattak a beszerzési és működési költségekhez képest,
- míg a kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló ár fölött.
Ez az Orbán Viktor által meghatározott 10 százaléknak a duplája, és magában foglalja a költségeket, amiről a magyar miniszterelnök a reggeli videójában nem beszélt: ő a beszerzési és a fogyasztói ár közti különbségére hivatkozott, mint árrés.
Verseny. „Lidl-ként a versenyben hiszünk, illetve abban, hogy az saját vállalások ereje hosszú távon jelentősen előnyösebb, mint az árszabályozás, tekintettel a korábbiak során megvalósult kötelező akciók és az árstop negatív gazdasági hatásaira” – mondta végül Tőzsér Judit. Arról, hogy az unortodox árhivatal mennyire nem tudta megtörni az inflációt 2023-ban, itt írtunk.
