Volt már ilyen, de nem egészen így.
Mi történt? November 12-én bizonyos csúcsidőszakokban olyan brutális áramárak alakultak ki Magyarországon, hogy több szakember is azonnal reagált a Facebookon. Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője is ezt tette, gyorselemzést közölt a közel 900 euró/MWh-s áramárról, de a szakmai fórumokon megindult levelezésekből is azt lehetett érzékelni, hogy sokakat megmozgatott az anomália.
Kontextus. Nyáron ugyan volt ennél magasabb áramár is Magyarországon, de akkor elsősorban napon belül van csak nagy kilengés, vagyis este, amikor a légkondik még mennek, de a naperőművek már nem termelnek, akkor voltak őrült árak. Most azonban olyan érzése volt az embernek, hogy már tényleg nincs hova nyúlni, nincsen már több bekapcsolható, vészhelyzeti erőmű. Márpedig amikor ez történik, a következő lépés már valamely fogyasztó (először ipari fogyasztó) lekapcsolása a rendszerről. Szerencsére itt azért még nem tartunk, írta a Telex.
Miért fontos ez? A fő kérdés, hogy miért csak Magyarországon volt kiugró drágaság és mi okozhatta ezt az áremelkedést ilyen hirtelen. A fórumokon leginkább azt vetették fel a szakemberek, hogy bár szokatlanul hideg volt, nem sütött a nap, nem fújt a szél, nem esett az eső, azért ez annyira nem volt meglepő (a rendszerirányító biztos pontos időjárási előrejelzésekkel dolgozhat). Viszont felmerült a kérdés, hogy miért mostanra időzítettek gyakorlatilag egyszerre több erőművi (Gönyű, Mátra, Sajószöged) karbantartást, miközben alaperőművi kapacitásból eleve kevés van.
