A kormány ütőkártyája az lehet, ha olyan feltételeket teremt, amelyek mellett valóban nem lesz lehetséges a szállítás.
Mi történt? Bár a Barátság kőolajvezeték leállása óta Magyarország és Szlovákia is többször azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem tesz elegendő erőfeszítést az országon keresztüli olajtranzit helyreállítására, sőt, a dízel lekapcsolása után utalásokat tettek a gáz- és áramszállítások leállítására is, utóbbiakra csekély az esély, írja a G7. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a kormányoknak egyikhez sincs közük, energiával nem államok kereskednek, a hazai kommunikáció ellenére sem.
Mit kell még tudni? „Nincs olyan, hogy Magyarország nem szállít több dízelt, áramot vagy gázt Ukrajnának” – írja a portál. A kormány ettől függetlenül be tud avatkozni a piacba: ilyen forgatókönyv például, ha olyan feltételeket teremt, amelyek mellett valóban nem lehetséges, vagy legalábbis nagyon nem éri meg bizonyos termékek vagy szolgáltatások exportja. Miután azonban az áram- és gázhálózatok adottságaik miatt természetes monopóliumnak számítanak, ezeket a piacokat nagyon szigorú uniós szabályok határolják körbe.
A szabályok garantálják, hogy a monopólium ne használhassa ki az erőfölényét, és a szolgáltatáshoz bárki hozzáférhessen. Itt utóbbi a kulcs: ha egyszer ebbe egy ország vezetése önkényesen belenyúl, az a teljes rendszert szétrombolhatja, akár hullámot is indítva.
