Üzlet

Amikor elmész a tévébe, hogy elmondd, fákat akarsz ültetni a Marson – és mindenki meglátja benned a zsenit és az üzletet

Balogh Péter
2022. január 11. 14 perc olvasás

Egy őrületes adáson vagyunk túl, szerintem az eddigi legizgalmasabbon. Sok szempontból ír történelmet a műsor, amibe belecsöppentem turistaként a tévésztárok és reality hősök világában. Már a múlt heti adás is (szinte) minden más műsort megelőzött nézettségben, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Pénzről, üzletről, befektetésről, üzleti modellről beszélni sosem volt menőbb!

Nekem külön öröm, hogy a fiatalok körében ez lett a legnépszerűbb adás a héten, és ennek hosszú távon lesz a legnagyobb hozadéka egy felnövekvő generációban, akik kicsit nyitottabban állnak majd a vállalkozói életúthoz. És ehhez képest sikerült a második adásnak még egy nagyot lépnie előre és az előző heti rekordot is megdöntötte. Atyaég!

A covid elvitte az éttermeket, maradt a vegán sonka

Balogh Péter

Első csalink Ildikó és Ferenc, a 827 Kitchen alapítói vegán sonka termékükkel. Húszmillió forintért jöttek, 15 százalékot kínálva a cégből. A vállalkozók „előző életükben” marhatenyésztők voltak, és szerették a húst. Rövid időn belül több barátjukat elveszítették szív és érrendszeri betegségekben, ami Magyarországon az egyik legnépszerűbb módja annak, hogy leadjuk a szerelést. Ezen felbátorodva kezdtek kísérletezni egészségesebb étrenddel, míg végül sikerült a spektrum túlsó végén landolni, és vegánok lettek. A vegán olyan vegetáriánius, aki nem köt kompromisszumot, nem igyekszik megkönnyíteni a saját életét, hanem beleáll két lábbal a dologba: nem eszik, használ vagy ken magára semmit, aminek köze van az állatokhoz.

Ildikóék új életüket azzal kezdték, hogy eladták a marhatelepet, majd svédasztalos vegán éttermeket nyitottak.

Ez már így egy nagyon szép ívű történet lenne, de a covid elvitte mindkét éttermet, csak a termelő konyha maradt meg, és a legnépszerűbb receptjük, a vegán sonka. Ezt vitték piacra, kezdték el árulni online és a kiskereskedelemben egyaránt. A szója alapú termék meglepően finom volt, nagy sonka (és bacon) fanatikusként is ízlett. A szója elég megosztó étel, sokan félnek tőle, van akinek az emésztése nem jól viseli, de olyan is van elég, aki szereti. Hasonló állagú, kinézetű, textúrájú termék állítólag nincs a piacon, saját receptúra és készítési folyamatot alkalmaznak. Aminek nagy előnye az egyedi, minőségi termék, de emiatt az előállítása nagyon sok kézimunkát igényel, így az ára is magasabb, mint egy igazi sonkának.

András cápa az elejétől kezdve feszülten figyelte a párost. Az ország egyik legnagyobb húsipari játékosaként sejthető, hogy nem kedveli a vegán témát. Ki is fakadt egy ponton: „Ez szemfényvesztés!” Az élelmiszerkönyv definiálja, hogy mi a sonka és abban nem szerepel a szója, mint lehetséges összetevő. Mint kiderült, ebből lett is baja a cégnek, hiszen alig kerültek polcra a termékei, akadt már is jóakarójuk, aki beperelte őket. András láthatóan a téma miatt szállt ki, Szabinát a per ijesztette el. Nekem az árbevétel volt kicsi és a kézzel, kisiparban gyártott kézműves élelmiszer nem tudott lázba hozni. A szektor látványosan fejlődik, a diszkontláncok polcain pedig már külön szekciót szentelnek a vegán termékeknek. Ez felveti a kérdést, hogy meddig tud talpon maradni egy kis kézműves gyártó, ha megérkeznek a nagyipari, mennyiségben, olcsón gyártott vegán termékek a piacra.

Abban biztos vagyok, hogy évről évre teret fognak nyerni a növényi alapú húshelyettesítő termékek. A világ elmaradottabb része rohamtempóban zárkózik fel az élen járó nyugathoz.

Most már nekik is jár (és jut) hús az asztalukra. Ez brutális extra terhelést jelent a környezetre nézve, így mindenképpen teret kell nyerjenek az alternatívák.

És ahogy egyre jobb minőségű és ízű alternatívák jelennek meg, úgy kell majd a termékek neveit is megszokjuk. Egyre nagyobb vita van nyugatabbra tőlünk is a témán, például a növényi tejek kapcsán, úgy számíthatunk erre itthon is. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a vállalkozók üres kézzel távozása után, mi cápák még egy bő fél órán át csak ültünk és vitatkoztunk tovább.

Üzlet több tonna elektronikus hulladékból

Másodiknak ismét egy házaspár érkezett, Gina és Krisztián, a Robokaland alapítói. Gyerekeknek szerveznek táborokat és szakköröket, ahol elektronikai hulladékot szerelnek szét és építenek belőle izgalmas, működő projekteket. Így lesz az elavult nyomtatóból robotkar, a régi tévé hangszórójából bluetooth-os kihangosító. Az indulás óta lakásukban több tonna elektronikai hulladékot gyűjtöttek össze. Több száz gyerekkel foglalkoztak eddig, köztük ötven hátrányos helyzetűvel. A projekteket mindig a kicsikkel együtt találják ki, minden alkalommal kicsit másból, máshogy készül el a megálmodott eredmény.

Az elektronikai készülékeket ingyen kapják meg, a cégek örömmel adják, így nem kell veszélyes hulladékként elszállíttatni.

Az eredményt számokban nem lehet mérni. Vagyis lehet, de még nem érdemes.

A harmadik évükre érték el a 3,8 milliós bevételt. De nem is ez a lényeg talán. Több száz gyereket indítottak el egy új úton. Barkácstündéreket képeznek. Kreatív alkotókat, akik meg akarják érteni, hogy hogyan működik a világunk. Ahogy fejlődik az emberiség technológiailag, mintha egyre kevesebben lennének azok, akiket érdekel a működése. A nagy többség csak használja a tárgyakat, és ha elromlik, kidobja. Márpedig a világot azok fogják előre vinni, akik értik, és elég bátrak ahhoz, hogy néha szétszereljék, néha újra összerakják a dolgokat benne. Legyen szó elektronikáról, biotechnológiáról vagy üzletről.

Krisztiánék nem álmodtak extrém nagyot, első lépésben tízmillió forintból szeretnének ezer gyereket felkarolni, három megyére kiterjesztve a működésüket. Talán hálózatot építve, talán franchiset, esetleg önmagukat fénymásolva. És ebben rejlett az egyik legfontosabb gyengéje az üzletüknek. Minden foglalkozás igazi MacGywer tanárt igényel, hiszen a sablonosan századszorra ledarált tananyag helyett a rendelkezésre álló darabokból kell minden gyerekkel valami újat alkotni.

Krisztián zsenialitása és elkötelezettsége csodás és sajnos egyedi. Nem lesz könnyű még egy, tíz, száz ilyen embert találni.

A csapattal kapcsolatban a másik nagy dilemma az volt, hogy ez vajon egy üzlet vagy egy karitatív tevékenység? Befektetni üzletbe lehet. Krisztiánéknak a pénz a szükséges rossz az életben. Nem erre figyelnek. Annak idején, mielőtt a Logiscoolba befektetőként beszálltam, egy másik gyerek-programozás csapatot is támogattam. Ők alapítványként, cégek adományaiból népszerűsítették a témát. Nagyon örültem nekik, szuper kis csapat volt. De az alapítványi működés valahol limitet is szab a társadalmilag hasznos tevékenységnek. Nem ugyanazt a nyomást helyezi a csapatra, nincs meg a folyamatos teljesítménykényszer. Az agresszív növekedés, a kockázatvállalás, a vállalkozói tűz. És el is vágja őket fontos lehetőségektől, mint például a befektetők bevonása. Így amikor lehetőségem lett befektetni, a Logiscoolal egy egészen más tempót és étvágyat ismertem meg. Azóta vallom, hogy ahhoz, hogy a társadalmilag hasznos tevékenységünk skálázódni tudjon, profi szervezetet kell építeni, és erre még mindig a legjobb minta a profitorientált működés. Remélem a Robokaland meg tudja ugrani ezt a gondolat-váltást és egy újabb oktatástechnológiai sikersztori lesz belőle, mert amit csinálnak, az fantasztikus!

A nagy dobás: a Mars terraformálása

És végül utolsónak maradt az eddigi legnagyobb dobás, a Genesis. Bence és csapata a Mars terraformálására készülnek, egészen pontosan fákat akarnak ültetni a vörös bolygón. Érthető cél. Mire Elon Musk odaér a Tesla Roadsterén Dogee koinokat ropogtatva popcorn helyett, kell legyen árnyék, ahová leparkol. Mégsem állhat a napra, a klíma gyorsan meríti az aksit, nem maradna a visszaútra. Komolyra fordítva a szót, a tervük az, hogy külön kis kapszulákban növényeket telepítenek a Marsra, amiknek az életben tartásáról a kapszula gondoskodik, de a gyökereik vége már kibújhat a stabil klímát és légkört biztosító burok alól és megmártózhat a marsi kőzetekben. Amíg el nem fagy télen. De aztán újra és újra kinő, lassan gyarapítva a kőzetben lakó mikrobák és szerves anyag mennyiségét.

Dr. Mátyás Bence asztrobiológus elkápráztatta az RTL Klub üzleti műsorának befektetőit.

Na de mint kiderült, nem eszik olyan forrón a marsi kását, ilyen kapszulahotelt növényeknek még nem tudunk csinálni, mert nem tudjuk őket figyelemmel követni és megfelelően reagálni az igényeikre. Erre fejlesztettek egy új eszközt, ami frappáns magyar szóval mikrocsip elektroforézisen alapul. Kicsi, drága és a fa nedvéből kimutatja az érdekes glükánokat, amiből meg lehet saccolni, hogy mi baja a növénynek, min érdemes változtatni. Maga az alap technológia nem új, nagyobb készülékekkel régóta tudnak ilyet. A kisebb verzió már újabb, az ilyen célú, idővel automatizált mintavételezés és mintaelőkészítéses dolog viszont még egészen új. Állítólag.

Ezt támasztja alá némileg, hogy kutatóegyetemek és kutatókórházak is érdeklődnek a termékük iránt, az első darabot sikeresen el is adták belőle, kb negyvenmillió forintért, jókora haszonkulcs mellett.

Ez volt az a pont, ahol Szabinának kiesett a kezéből az aprócska készülék és a cápák szeme felcsillant. Nem mindig kell érteni, hogy mi a termék, de ha valamit el lehet adni egy új sportautó áráért, és van még rá jópár érdeklődő, az üzletnek látszik.

A beszélgetésben elhangzott pár ijesztő kijelentés, ami miatt elbizonytalanodtam. Amikor Bence arról beszélt, hogy egyetlen csepp vérből hogyan lehet ezzel a technológiával kimutatni a rákot vagy cukorbetegséget, akkor nem lehet elkerülni a Theranos példáját. Az eddigi legnagyobb startup csalást elkövető Elizabeth Holmes ítéletét múlt héten mondta ki a bíróság, ő volt az a csaló, aki többmilliárd dollárt csalt ki befektetőktől arra az ígéretre, hogy egyetlen csepp vérből teljes labort tudnak végezni.

Ezek után érthetően az egyetlen csepp vérből bármi kimutatása kapott egy nagyon komoly stigmát, erre István cápa is rákérdezett. Honnan tudhatjuk, hogy itt nem vernek át minket? Talán a fő különbség, hogy Bence nem akar egy csepp vérből semmit kimutatni, pusztán az általuk is alkalmazott technológia kapcsán említette, hogy ezzel folynak ilyen kutatások is. Ők “csak” a növények jólétéről akarnak egy idővel automatizált kislabor segítségével folyamatosan képben lenni, a többit rábízzák mindenki másra.

Bence legnagyobb mondta talán ez volt: „Nem vagyunk teljesen őrültek. Na jó, nyilván őrültek vagyunk.”

Ennek ellenére – vagy talán pont ezért – végül csatlakoztam Moldován Andráshoz és Balogh Leventéhez, és én is tettem egy ajánlatot Bencének. Az eddigi legnagyobb befektetési ajánlatomat a műsorban. Fejenként félmillió eurót ajánlottunk, és azt, hogy segítünk megtalálni a hiányzó félmilliót is.

Az üzleti csavar a sztoriban, hogy már van egy befektetője, aki most tesz be szintén kétmillió eurót a cégbe.

Tőlünk az egy év múlva esedékes második körre kéri a pénzt. Ez igazán nem szokványos, de több ponton is előnyös lehet számunkra. Egyrészt időt ad megnézni és megérteni a céget és annak a tevékenységét. Másrészt vannak tervei és ígéretei, hogy honnan hová jut el másvalaki pénzén ez alatt az idő alatt, amikről kiderül majd, hogy tudja e tartani. Így kicsit kevésbé kell rohannunk és sokkal több bizonyíték alapján hozhatjuk meg a végső döntésünket.

A műsorban szereplő kézfogásokkal ugyanis nem a célvonalba jutnak el a vállalkozók, hanem a startvonalhoz sorakoznak fel.

Felkeltették egy cápa figyelmét, aki befektetne a cégükbe. Ahogy vége a forgatásnak (és véget érnek az ünnepek), kezdődhet a munka. Egy befektetést üzleti és jogi átvilágítás előz meg, amelyet szükséges esetben pénzügyi, adóügyi vagy akár technológiai audit is követ. Akár az itt feltárt kajlaságok és hiányosságok fényében is meghiúsulhat a közös üzlet, sajnos erre is volt már példa. Ezután történik a közös munka kereteit kijelölő szerződések megtárgyalása és közös elfogadása.

Ezen a ponton is meg tud hiúsulni egy befektetés, ha nem sikerül megtalálni a közös hangot. De az is többször előfordult már, hogy végül a vállalkozó gondolta meg magát és mégsem akart egy cápával osztozni, vagy utólag már bánta a feladott százalékot. A tévéműsorban szereplő ajánlatok kb. 60%-át sikerül utána ténylegesen megvalósítani, ez egybecseng a show amerikai és angliai verzióinak az átlagával is. Persze nagyon drukkolok, hogy semmi ne jöjjön közbe, és az üzlet a képernyő után a valóságban is meg tudjon valósulni. Bence nem mindennapi ember és kevés ehhez hasonló csapat indul hazánkból a világ és a világűr meghódítására.

Fotók: RTL Sajtóklub