F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

A magyar multik is közösségi irodába költöznek? Megnéztünk egy pilot projektet

A multik is elkezdenek startupos újításokat bevetni – és ez Magyarországon is egyre jellemzőbb. A magyar NN Biztosító például 500 fővárosi értékesítője előtt nyit meg hamarosan egy közösségi irodát. A fiatal tehetségeket is itthon akarják tartani a pilot projekttel. A KAPTÁR pedig tovább bővült. 

Az, hogy a hagyományos üzleti modellek alapján felépülő és működő multiknak is néha startuposan kell viselkedniük, lassan már közhely. Abba viszont bele sem gondolunk, Magyarországon vajon hány nagyvállalat lép rá erre az útra? Nos, egyelőre kevés a jó példa, de egyre több. A belső, inkubációs programok mellett leginkább a termékfejlesztésben és a csapatok felépítésében tetten érhetőek ezek az újítások. Egy extrém példa erre a nemrég tovább bővített KAPTÁR közösségi iroda és az NN Biztosító együttműködése is. Az innováció nem (mindig) a kódsorokkal kezdődik.

A 2012-ben a Bazilika tőszomszédságában megnyitott KAPTÁR egyre inkább próbált nyitni a céges megrendelők felé – alapvetően ugyanis freelancerek béreltek náluk. A nagyobb cégek leginkább „elvonulásokra” jelentkeztek be, de tartósabb időre nem béreltek irodát vagy tárgyalót náluk. Miközben a világban van arra példa, hogy óriáscégek és közösségi irodák összefognak. A WeWork New Yorkban a Microsofttal működik így együtt, a marketing és sales munkatársak 70%-át egyszerűen ilyen irodákba rakták át – mivel így sokkal produktívabban dolgoznak.

„Nem munkahely és munkaidő van, hanem munka” – mondja Levendel Áron, a KAPTÁR társalapítója.

A mostanság a munkaerőpiacra kerülő generációk tagjainak pedig fontos, hogy szabadabb, rugalmasabb légkörben tudjanak dolgozni, őket már sokkal nehezebb beültetni egy irodába 9-től 5-ig.

Az innovatív megközelítés nem áll távol a biztosítóktól sem. A magyarországi NN menedzsmentje például kifejezetten kísérletező szellemű. Éppen ezért 5 napos elvonulásokra már korábban bejelentkeztek a KAPTÁR-ba. De mit csinálnak egy biztosító munkatársai 5 napig egy nappalinak kinéző irodarészben a babzsákok között? A termékfejlesztés ma már nem úgy történik a biztosítóknál sem, hogy historikus adatokat hónapokig elemezve az aktuáriusokkal együtt kiszámolnak egy biztosan megtérülő új terméket. Az okostelefonon lógó ügyfelek mást várnak el a biztosítóktól és máshogyan akarnak biztosítást kötni. Az NN az ötnapos sprintek alatt új termékeket fejleszt, legalább az MVP (minimum viable product – az első, használható prototípus) kitalálása a cél, aztán már tesztelik is a terméket. Ha félremegy az árazás vagy a termék nem jó, az egyszerűen veszteség, amit leírnak – és tapasztalat a következő sprintre.

A termékfejlesztés eddig 4-6 hónapot vett igénybe, ennyi idő kellett egy új biztosítás vagy szolgáltatás kidolgozásához, beárazásához. A cél, hogy ezt a felére csökkentsék, a vízió pedig, hogy 4-6 hetente akár képesek legyenek új termékeket tesztelni.

„Ha kudarc egy újítás, hát kudarc, ilyen előfordul” – mondja Csanda Gergely, a biztosító márkamarketing és kommunikációs vezetője a Forbes.hu-nak. Ez a fajta felfogás abszolút az innovatív startupok sajátja, de Gergő szerint egy akkora biztosítónak, mint ők, is szüksége van arra, hogy ezt a fajta gondolkodást elsajátítsa.

Csak hogy lássuk az arányokat, ugyan az anyacég perspektívájából nézve a magyar egy kiváló tesztpiac – a mérete miatt -, az NN Biztosító így is az ötödik legnagyobb szereplő a piacon, a MABISZ 2016-os évkönyve szerint életbiztosítási díjbevétele közel 80 milliárd forint volt.

Az első, sprintekkel induló termékeik hamarosan piacra kerülnek, de az innováció már ott van a moduláris termékeikben (amikor az ügyfél magának állítja össze, egy alap baleset- vagy egészségbiztosítás mellé milyen kiegészítőbiztosításokra van szüksége).

Az innovációt azonban nem zárhatják be csupán a digitális térbe – és erre jó okuk van.

Ezért került képbe a KAPTÁR.

Más, mint egy irodában ülni - a Kaptár közösségi tere (Fotó: Kaptár Budapest)

Más, mint egy irodában ülni – a Kaptár közösségi tere (Fotó: Kaptár Budapest)

„Kaptak egy fülest arról, hogy új helyet nyitunk és megkerestek minket” – meséli Áron. A biztosító új pilot projektje, hogy budapesti üzletkötőik közül  egyelőre harmincat beengedtek egy közösségi irodába. Kapóra jött, hogy a mostani KAPTÁR-ral szemben Áronék amúgy is meg akarták nyitni az újabb egységüket – így rögtön lett bérlő is. A bővülő kapacitás találkozott a kereslettel, és megszületett Magyarország első corporate-coworking együttműködése.

„A szezonalitást nem is érezzük, nyár van, de a héten többször is teltházzal ment az új iroda is” – mondja Áron. Az NN értékesítőinek lehetőség, hogy beülhetnek ide dolgozni vagy az ügyfelekkel találkozni – ez egyáltalán nem kötelező. A biztosítási ügynökök máskülönben sokszor az ügyfelek lakására mennek szerződni vagy kávézókba, gyorséttermekbe.  „A fizikai találkozást igénylik az ügyfelek is, de akárhogy is nézzük, ez egy avitt üzleti modell része. Nem gondoljuk, hogy ezt ne lehetne fiatalosabban vagy jobban csinálni, ennek az útjait keressük” – mondja Gergő. Az NN nem akart különcködni, nem egyszerűen egy cool irodára volt szüksége, részese akart lenne a sharing economy modellnek, ami az ilyen irodák lényege – így az ügynökeik ugyanúgy bejárnak, mint bárki más, nincs a számukra elszeparálva egy rész.

Bő egy hónapja indították a programot (három hónapos kifutással), mérik az üzletkötők teljesítményét, de számokkal még nehéz kifejezni az alapvetően pozitív visszajelzéseket. „Az atmoszféra nagyon prémium. Aki bejön ide dolgozni, azt könnyen elkapja a lelkesedés” – mondja Gergő. A top ügynökök valószínűleg nem fognak bejárni, nekik megvannak a bejáratott csatornáik, és biztos, hogy sokszor az otthoni munka is kényelmesebb. Az irodát megnyitják hamarosan az 500 fős budapesti hálózat előtt is, de a fentiek miatt nem félnek attól, hogy elviselhetetlen roham lesz. A szigorú szabályokhoz már most sem ragaszkodnak, így a projekt megítélésében sem fognak a mérőszámokba kapaszkodni.

„Annyira hiszünk benne, hogy ez a jó út, hogyha döcögős is lesz ez a három hónap, akkor is folytatjuk. – magyarázza Gergő – Ez ugyanis arról szól, hogy ennek a szakmának az imázsa nagyon poros, és ezen ilyen kezdeményezésekkel változtathatunk.”

A tehetségekért minden szektorban komoly küzdelem folyik, nagyon nem mindegy milyen felfogást képvisel egy-egy cég. Az „online köthető moduláris biztosítási konstrukciók” is nagyon trendi, de a „nálunk közösségi irodában is lehet dolgozni” valószínűleg jobban eladható üzenet. „Az X-Y-Z generációt be kell csábítanunk dolgozni, miközben annyi minden mást is csinálhatnak! Ez más biztosítóknak is hatalmas kihívás, nemcsak nekünk. Öltönnyel, nyakkendővel és merev keretekkel nem lehet őket meggyőzni.”

„Az hogy az emberek nem akarnak beülni a munkahelyükre, nekünk ez a teljesen megszokott. Idejönnek, mert a zajos kávézók, irodalyukak vagy az otthoni rendetlenség elől menekülnek. Itt >>erőszakmentes<< tudnak dolgozni, mert nagyfiúk és nagylányok, el tudják dönteni, mit kezdjenek az idejükkel” – magyarázza Áron. Ennek a hozzáállásnak megvan persze a kockázata is az előnyök mellett – főleg az átlagos magyar munkakörnyezetből kiszakadva, sokan nem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött nagy szabadsággal. „Ha támogató a környezet, akkor az emberek inkább tudnak mit kezdeni ezzel a szabadsággal, mint sem” – összegzi Áron az elmúlt 5 év tapasztalatait. Csanda Gergely szerint a jó munkavállalókért folytatott versenyben ez egy vállalható kockázat.

„Mi nemcsak itt, hanem az európai porondon is versenyzünk a tehetségekért. Az ilyen programokkal az is a cél, hogy itthon tartsuk a fiatal munkavállalókat.”

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő