Megszavazták, Joe Biden pedig aláírta a megállapodást a további működésről. A problémát azonban nem megoldották, csak elodázták.
Az utolsó pillanatban sikerült megegyezni az Egyesült Államokban a kormányzati kiadások további finanszírozásáról, így mégsem válik ma fizetésképtelenné az ország. A megállapodást a Kongresszus megszavazta, Jose Biden elnök már alá is írta, így mégsem áll ma le részlegesen az amerikai kormányzat, december 3-ig van még idejük. Több százezer kormányzati alkalmazott lélegezhet fel, hogy nem küldik őket kényszerszabadságra.
Az elfogadott megállapodás forrásokat biztosít az Ida hurrikán okozta károk és az afgán menekültválság kezelésére is, de az elnök ezermilliárdos infrastrukturális csomagjáról végül később szavaznak.
Ugyanakkor a bajt nem megoldották, csak elodázták. Ugyanis a megállapodás nem emeli meg az adósságplafont, ahogy azt a demokraták 2022 végéig szerették volna, csak forrásokat biztosít decemberig a kormányzat működésére. Az Egyesült Államok ettől még októberben ténylegesen fizetésképtelenné válhat, ha nem emelik meg vagy nem törlik el a szövetségi adósságplafont. Így Jannet Yellen, a Fed volt elnöke és az amerikai pénzügyminiszter aggályai még állnak:
amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, „akkor az Egyesült Államok pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval fog szembesülni.”
Miért nem baj a csőd?
Ugyanakkor valószínűtlen, hogy nagy baj lenne belőle. Mi is írtunk róla: az amerikai kormányzatnál szinte évről évre felmerül ugyanez a probléma. A Marketwatch gyűjtése szerint 1960 óta nagyjából 80-szor függesztették fel vagy emelték fel a plafont. Az alábbi táblázat pedig azt mutatja, hogy a fizetésképtelenség elérése után az egyes ciklusokban hány napra állt le a kormányzat.
Szinte minden ciklusban leáll egy kicsit a kormányzat. Forrás: Statista
A több mint száz éve hatályban lévő adósságplafon-szabállyal a kormányzat gátat szab a folyamatos költekezésnek. A törvény előírja a maximális eladósodottság mértékét, ami fölött az állam már nem tudja magát kötvénykibocsátással finanszírozni. Még egy prudens módon gazdálkodó ország is beleütközhet ilyen akadályokba, pláne, ha magas dinamikával növekszik. Ha pedig az ország eléri az adósságplafont, ami ma 28 500 milliárd dolláron áll, akkor vagy megemelik, vagy átmenetileg felfüggesztik a plafont, ha viszont egyiket sem teszik, amikor hivatalosan is fizetésképtelen az ország.
Ez technikailag államcsődöt jelent. Az Egyesült Álamok esetében ez a kormányzati leállás, amikor egyes kormányzati funciók nem műkdnek, egyes szövetségi intézmények, múzeumok, nemzeti parkok zárva maradnak, csökkentett üzemmódban dolgoznak a hivatalok, kényszerszabadságra küldenek szövetségi munkavállalókat.
A mostani várható leállások fényében nem kell azonban félteni az amerikai gazdaságot. Az államadósság a brutálisan magas állomány ellenére is stabil, a piaci bizalom az ország iránt töretlen, az ország adósbesorolása minden hitelminősítőnél a legmagasabb szinten van. Az adósság jelentős része a Fed kezében van, az állampapírokra pedig a gazdaság teljesítőképessége miatt mindig lesz kereslet. Tehát most egy időre csökkent a kormányzati dinamika, el lehet mondani, hogy idén is csődbe került az amerikai gazdaság, aztán minden megy tovább.
Borítókép: ehpien / Flickr
