Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra, az Alpha Femtech alapítói. Fotó: Sebestyén László
Fotó: Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra, az Alpha Femtech alapítói. Fotó: Sebestyén László
Üzlet

Magyar startup szüntetné meg a menstruációs fájdalmat – mutatjuk, hogyan

Vaszkó Iván
2022. április 11. 9 perc olvasás

Az Alpha Femtech koncepciója egy világszerte tabunak számító témát orvosolna, ráadásul olyan divattermékkel, aminek tudnia kell ruhaként is működnie, nem csak kiegészítőként. A nagy állami kockázatitőke-befektető is szórt a bodyba némi pénzmagot. Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra alapítók nincsenek a kvótázás mellett, de fontos nekik, hogy a (fem)techszektorban enyhülni tudjon a nemek közti szakadék.

A 2020-as alapítású, debreceni székhelyű Alpha Femtech egy olyan, beépített technológiával és lecsatolható vezérlőegységgel felvértezett bodyn dolgozik, ami

  • hőszabályozással és mikrorezgésekkel enyhíti viselője menstruációs fájdalmait,
  • és aminek mobilalkalmazással lehet szabályozni a működését,
  • mindezt deklaráltan egyetlen, a mindennapokban is hordható ruhába integrálva, nem holmi kiegészítőként megálmodva.

Az Artemis body jelszava a wearable tech, avagy viselhető technológia. Fejlesztésük az alapvetően súlyos fájdalmakat átélő menstruáló embereknek készül, mintegy alternatív megoldásként. Nem azt mondják, hogy ne szedj ezután a fájdalomra gyógyszert vagy ne menj vele nőgyógyászhoz.

Viszont ez is egy módja ezeknek a minimalizálására, a fájdalom enyhítésére, hogy a menstruáció ne menjen a munka, a közérzet vagy a mindennapok rovására.

Az Artemis body koncepciós rajza. Fotó: Alpha Femtech

Idén elkészül a végső prototípus, illetve crowdfunding kampányt is előkészítenek és indítanak. A magyar állam tulajdonában lévő, az MFB csoporthoz tartozó Hiventures, Kelet-Európa egyik legaktívabb és legjelentősebb kockázatitőke-befektetője két inkubációs körben fektetett be az Alpha Femtechbe, egy kezdő 15 milliós, majd egy 50 millió forintos Inkubáció Plusz befektetés képben.

A csapat a 2019-es Startup Campus X HFDA program keretében került a látóterükbe, meséli a Forbes.hu-nak Varga-Tarr Sándor, a Hiventures inkubációs befektetési programjának igazgatója. Az alapítók relevanciáján és elkötelezettségén, illetve a nőkre fókuszáló technológiai ág, a femtechpiac növekedési potenciálján túl az is egy fő szempontja volt a befektetésnek, hogy nem látnak másban közvetlen versenytársat:

„Míg jelenleg a szektor versenyzői inkább a menstruációs ciklus követését szolgáló vagy azzal kapcsolatos higiéniai eszközöket kínálnak, addig az Alpha Femtech egyedüliként a fájdalom megszüntetését állította fókuszba.”

Egy alap Artemis body tervezett bolti ára 180-200 euró lehet majd. Gondolkoznak a digitális piacot egyre meghódító szolgáltatásmodellben is: a tervezett kezdőcsomaghoz kiegészítők lesznek elérhetők, az alkalmazás prémium funkciókkal bővülhet majd, sőt lesz lehetőség a ruhát akár részletben megvenni, hogy ezzel is könnyítsék a fiatal vásárlók lehetőségeit, akiknek nehéz ekkora összeget egyszerre kifizetniük.

Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra, az Alpha Femtech alapítói. Fotó: Sebestyén László

Amerikától Londonig

Kormos Anna Zsófia társalapító, cégvezető hét évig volt alapító dizájnere a Thefour divatmárkának. Az Alpha Femtech mellett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) doktori képzésén kutat, a menstruációs fájdalom, szegénység témaköréhez képest tágabb kontextusból indult, innovációs, IoT (Internet-of-Things) és divat kapcsolata, intelligens anyagok témákban. Utolsó MOME-s félévében jár, majd jön még egy év disszertáció, rajta van az ügyön.

Zsófia azon kevés startupalapítók egyike, akik a tágabb elméletből szűkítették le a gyakorlati megvalósítást. Menstruációs fájdalmakat csökkentő ruhakoncepcióját 2019-ben mutathatta be a Society for Menstrual Cycle Research nevű Coloradóban tartott konferencián. A sok pozitív visszacsatolást egyértelmű fordulópontnak tartja, ezután társult Pelczer Dóra társalapítóval, majd elkezdtek befektetőt keresni.

Aztán annak rendje és módja szerint beütött a korona. Egyfelől volt idejük kutatásokat, interjúkat végezni a magyar stratégiai dizájnstúdió, a Frontira együttműködésében, a rajtnál ez jól jött. Csakhogy mikor már a hardverfejlesztés fázisánál jártak, Ázsiából hónapos csúszással érkeztek az alkatrészek, akkumulátorok és a többi.

Mindent összevetve Zsófia szerint a járvány azért mégiscsak előrébb mozdította az egészség, a prevenció és a digitalizált egészségügy témáit. Készülő fejlesztésükkel ők is rá tudtak, tudnak erre csatlakozni, könnyebben tárgyalnak befektetőkkel, illetve az akcelerátorprogramokban is fogékonyabban állnak hozzá a területükhöz.

Zsófia büszkén meséli legutóbbi útjukat, a londoni Femtech Labet, a szektor legnagyobb akcelerátorprogramját, ahol a termékenységi problémáktól kezdve a meddőségig a részt vevő startupok változatosan fedték le a szektort.

„Vannak startupok, ahol azért dolgoznak, hogy ne az legyen a normális, hogy a menstruációs termékeket a kutyakaja mellett árulják a szupermarketekben, hanem specifikus webshopokban” – osztja meg tapasztalatait Zsófia.

Persze, ez egy erősnek (de nem életidegennek) hangzó példa. Találkoztak például egy pakisztáni csapattal, akik csetbotot fejlesztenek olyan kérdésekre, amiket a lányoknak talán eddig sose volt lehetőségük megkérdezni, vagy egy afrikai csapattal, akik éppen digitális női egészségügyi klinikát építenek.

Kormos Anna Zsófia. Fotó: Sebestyén László

Ilyen ruha még egy nincs a piacon

Igen, léteznek hasonló hordható termékek, melyek szintén menstruációs fájdalmat enyhítenek, de ilyen integrált megoldás egyetlen ruhába csomagolva Zsófia szerint nincs a piacon. A tervezés során kiemelt szerep jut a testtapasztalatnak is, hogy olyan speciális anyagokból, szálakból készüljön a darab, ami hasznos biológiai funkciókkal bír, például hogy bizonyos pontokon több hőt adjon vagy gátolja az izzadást.

És hát nem utolsósorban a terméknek ruhaként is helyt kell állnia: a body most az elsődleges cél, de a jövőben bármire nyitottak, az övbe integrált megoldásoktól kezdve a jóganadrágon át a márkakollaborációkig. Hogy az ő kategóriájukban ki számít versenytársnak, fenyegetésnek, arról Zsófia azt tartja, az övéké egy „épp elég komplex megoldás ahhoz, hogy nyíltan ne lehessen lemásolni”. Fast fashion vonalon, kisebb dizájnermárkák cégére alatt készülnek hasonló termékek, menstruációs bugyik, technológiai innováció híján pedig versenyképesebb árral tudnak előrukkolni. Az Alpha Femtech riválisa ezért „inkább a nagy egészségügyi és orvosieszköz-gyártók lehetnek”, mondja Zsófia.

Céljuk most már külföldi társbefektetőt is bevonni. Nyilván nem a hazai piacra céloznak elsődlegesen, inkább angol földekre és a Benelux államokra. Zsófia kutatásának hála is össze-vissza járja a bolygót, már ha a vírus is úgy akarja, de most már az Alpha Femtechkel is pitchelnek külföldön.

Ha nincs hardverfejlesztő nő… akkor nincsen

A hiventuresös Varga-Tarr Sándor elmondása szerint a femtechszektor nagy növekvésben, az értékét a piac a 2019-re tett 20 milliárd dollárról 2025-re már 50 milliárd dollárra teszi.

A 15 milliós szakasz célja a termék prototípusának elkészítése és a klinikai körülmények között való tesztelés volt, a sikeres tesztek utáni 50-es köré a termék véglegesítése és a megfelelő certifikációk megszerzése, mondja Varga-Tarr Sándor. A csapattól a finanszírozási időszak végére azt várják:

„Vigyék piacra a terméket, és azt a megfelelő volumenben értékesítsék, ami a következő körös befektető számára elegendő validáció lesz a cég tovább finanszírozására.”

Zsófia és Dóra a cég alkalmazottai, a külsős hardverfejlesztőkkel, kódolókkal, dizájncsapattal a projektcsapat 10-20 fő között szokott mozogni. Kvázi mentorként segíti még őket Benkő Vilmos iskolateremtő retorikareformer is.

Pelczer Dóra. Fotó: Sebestyén László

Zsófia a londoni akcelerátorprogramban látott résztvevőkből úgy ítéli, nyugat-európai szinten jobb a   femteches startupokban való női jelenlét aránya. Ez nemcsak itt, de szerte a technológiai szektorban komoly dilemma, alapítói, vezetői vagy alacsonyabb beosztásokban egyaránt. Az viszont egy érdekesebb ellentmondás, hogy az elsődlegesen nőknek szóló termékek, szolgáltatások, alkalmazások fejlesztésében éppen a nők nem vesznek részt akkora arányban, mint a férfiak.

Zsófia szerint ez a saját partnereiknél is tapasztalat, de kiválasztásukkor ők sem kvóta, hanem szakmai szempontok alapján döntenek: „Ha nincs hardverfejlesztő nő… akkor nincsen.”

Ugyanakkor szerinte kifejezetten fontos a női reprezentáció, ahol tudják, javítják az arányt. Például a grafikusnál, hogy olyan kapja a munkát, aki a menstruáció témáját valószínűleg jobban meg tudja ragadni.

Zsófia három-négy éve indult el a projekttel, amikor a menstruációs fájdalom, szegénység, az ezzel járó stigmák még a jelenleginél is nagyobb tabutémák voltak. Ők is úgy tapasztalják, nem feltétlenül beszélhetünk földrajzi, kulturális sajátosságokról, globális szinten mindenhol előkerülő probléma, amit a covid csak még tovább mélyített. Persze, létrejöttek közben femtechstartupok, rácsatlakoztak a témára a világmárkák is, Zsófia szerint pedig ennek hála egyre elfogadottabb a témakör, nyíltabban lehet beszélni a gondokról akár az iskolában, akár otthon.

Fotó: Sebestyén László

Borítókép: Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra, az Alpha Femtech alapítói. Fotó: Sebestyén László.

Kapcsolódó: