Ha takarékoskodni kell, honnan van az államnak több mint 300 milliárdja a Vodafone-ra? Pedig az állam szinte könnyebben szerezne rá pénzt, mint a 4ig.
Elég rosszul néz ki elsőre, nem? Válság felé robogunk, a költségvetés lukas, ritka magas infláció és elég húzós energiaárak vannak, a kormány mégis szeretne egy jó drága céget venni, amire olyan nagy szüksége nincs is.
A Vodafone-ügylet részletei még nem nyilvánosak, amit tudunk, hogy 715 milliárd forintért vásárolja fel a hazai Vodafone 100 százalékát a 4ig (51 százalék) és az állam (49 százalék). Mivel egyelőre ennyi a hivatalos információ, az állam pénzügyi szerepvállalása pusztán spekuláció, és Gulyás Gergely keddi Kormányinfója után sem lettünk okosabbak. Miniszter szerint egyébként az adófizetők jól járnak a tranzakcióval, mert a Vodafone nyereséges vállalat, a profitból pedig akár a pedagógusok béremelésére is futhatja.
De akkor is érdekes,
honnan akarja az állam ilyen érzékeny költségvetési helyzetben fedezni azt a nagyjából 365 milliárd forintot,
ami a telekommunikációs cég tervezett, 715 milliárdos vételárának 49 százaléka.
Mennyivel jobb lenne ezt a pénzt másra költeni, a szokásos lélegeztetőgépes példa helyett (Gulyás szerint egyébként a pedagógusbérek emelésének elmaradása és a Vodafone felvásárlása közé párhuzamot vonni demagógia) akár
- közalkalmazotti fizetésekre,
- az aszálykárok enyhítésére,
- energiahordozók vásárlására vagy akár
- az államadósság csökkentésére is.
Tényleg ilyen rosszul néz ki?
„Elsőre rosszul néz ki, pedig egy stabil pénztermelő céget vesz az állam” – mondja kérdésünkre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. „Ez egy befektetés, nem egy folyó kiadás.”
A 2020-21-es üzleti évben a Vodafone Magyarország éves árbevétele 278 milliárd forint volt, EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, gyakorlatilag a vállalat pénztermelő képessége) pedig meghaladta a 93 milliárd forintot. Így a felvásárlási összeg a 2022-ben lezárult üzleti évben elért EBITDA 7,7-szerese. Ez az EV/EBITDA (vállalati érték osztva az pénztermelő képességgel) nem kiugró, az elmúlt években lehetett látni ennél magasabb EV/EBITDA aránnyal megvalósuló felvásárlásokat a szektorban. Bár, ahogy Móró is megjegyezte:
a Vodafone jó árat kapott a magyar leányért, megéri ilyen összegért eladni.
És minden esély megvan arra, hogy továbbra is ennyire jó legyen a pénztermelő képesség. A Vodafone stabilan a második legnagyobb szolgáltató a piacon, a Magyar Telekom után és a Yettelt megelőzve. Nyár elején több, mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetője volt, rajtuk keresztül pedig több, mint ötmillió, bevételt biztosító előfizetéssel rendelkezett. Ráadásul a vállalatnak elég széles szolgáltatási palettája van, a 4ig saját és a Digi (és egyéb kisebb cégek) felvásárlásán keresztül szerzett kompetenciákkal kiegészülve jó szinergiák jöhetnek létre a cégen belül, ami az állami részesedés pénztermelő képességét is javíthatja.
Honnan lesz rá pénz?
Csak elő kellene keríteni azt a 365 milliárd forintot, vagy annak a Vodafone nagyjából 260 milliárd forintnyi adósságával csökkentett részét. És itt már több lehetősége is van a kormánynak. Egyrészt az elmúlt hetek-hónapok takarékoskodási lépései is teremtenek többletbevételt, a költségvetési folyamatok lehetővé teszik a pénz összelapátolását:
- Az extraprofit-adóból csak az idén 815 milliárd forintot akar beszedni a kormány.
- A kata-átalakításból 50 és 300 milliárd forint közti adóbevételt várnak.
- A rezsicsökkentés korlátozásából 1000 milliárd forint pluszbevételt remélnek.
- Az infláció miatt a áfabevétel nőtt jelentősen,
- a vártnál jobb gazdasági növekedés is javította a bevételi oldalt.
A pozitív folyamatok remekül látszanak azon, hogy múlt hónapban mindenkori júliusi rekordra futott az államháztartási többlet, 255,7 milliárd forintos pluszban zárt a büdzsé, ami már majdnem elég a felvásárlásra.
Hozzátartozik viszont a dologhoz, hogy nemcsak választói, de befektetői oldalról sincs jó üzenete annak, hogy a kormánynak az uniós forrásokért való könyörgés közben van közel egymilliárd eurója egy nem életbevágó kiadásra. Nem véletlen, hogy
a forint is az euróval szembeni 410-es szint fölé került a hírek után.
De nem valószínű, hogy zsebből kifizetnék, valószínűbb a külső forrásbevonás. Móró Tamás szerint könnyen lehetne használni a tranzakcióra az devizatartalékot. Ebből több, mint 30 milliárd eurónyi van, míg a tranzakció állami oldalról nem éri el az egymilliárd eurót.
Ami még jobb, ha piaci alapon hitelt veszünk fel akár euróban akár forintban. Euróban nyilván kockázatosabb az árfolyamingadozás miatt. Itt viszont a kamatlábakra kell figyelni, hogy egyáltalán megérje-e a felvásárlás. Móró Tamás szerint az Euribor szintjét két-három százalékponttal meghaladó kamatért kaphat már az állam hitelt. Az egyéves Euribor ma 1,34 százalék,
így az elemző szerint nagyjából 3,3-4,3 százaléktól kaphat az állam hitelt a tranzakcióra.
Ahogy Móró megjegyzi: nem olcsó a hitel, de a Vodafone ennél többet pénzt tud termelni, így megérné hitelből finanszírozni a kiadást.
Kötvénykibocsátással is élhetünk, de a piaci kötvénykibocsátás alapvetően a folyamatos finanszírozás előteremtésére, nem vállalati felvásárlások fedezésére szolgál.
És a 4ig-nek van pénze?
Sőt, épp, hogy a 4ig oldaláról tűnik neccesebbnek az újabb felvásárlás. A Jászai Gellért-vezette vállalat már több, mint 300 milliárd forintnyi összegben bocsátott ki kötvényeket, de az összeg nagyját már elköltötte az akvizíciós hullámban, amikor megvette többek közt az Invitechet, a Telenor Montenegrót, a DIGI-t, az ALBtelecomot és a One-t is. Magyarán nem nagyon van elegendő pénz a felvásárlásra, így valószínűleg kénytelenek lesznek forrást bevonni akár bankhitellel, akár kötvénykibocsátással.
Jászai Gellért amúgy fent van a legfrissebb, tavalyi milliárdoslistánkon. A kormányközeli üzletembernek tavaly 34,7 milliárd forintos vagyont számoltunk ki.
