Március 31-től fizetni kell az alkalmazásokért, ha kimerítettük a díjcsomagunk internetes keretét.
Amit tudunk az új rendeletről:
- az Európai Unió már korábban is ellenezte a nullás díjszabás alkalmazását, tehát azt, hogy egyes díjcsomagokat úgy tettek vonzóbbá, hogy nem számították be az adatkeretbe bizonyos alkalmazások és streamingoldalak használatát. 2022 júliusában a BEREC új iránymutatásával ezt elkaszálta.
- magyar példa volt erre a Yettel jogelődje, a Telenor Magyarország, aminek gyakorlatát 2020-ban jogellenesnek találta az EUB. A Telenor a MyChat és a MyMusic tarifaopcióknál biztosított korlátlan adatkeretet.
- a BEREC-cel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is egyetért, így tavaly ősszel kötelezte a Magyar Telekomot, a Yettelt és a Vodafone-t, hogy 2022. november 15-ig zárják le a nullás adatkeretű csomagok értékesítését, 2023. március 31-ig pedig módosítsák a zero rating opciós szerződéseket.
- az új szabály meglehetősen megosztó: akik az egyenlő internetes forgalom pártján állnak, előnynek látják, ha nincs önkényes különbségtétel a különböző platformok által generált internetes forgalmak között, a szolgáltatók viszont azzal érveltek, hogy a nullás díjszabás nyílt rendszer, amihez bármelyik applikáció vagy platform csatlakozhat. A vitát mindenesetre az első tábor nyerte meg.
Azoknál az előfizetőknél, akik már használnak valamilyen zero ratinget tartalmazó csomagot vagy opciót, a szolgáltatóknak 2023. március 31-ig kell gondoskodniuk arról, hogy a szerződéseket módosítsák vagy megszűntessék”
– mondta el a HSWS-nek az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- mindegyik szolgáltatónak ki kell vezetnie kínálatából a nullás díjszabású opciókat
- a szerződéseket nem kell felmondani, viszont várhatóan módosulni fognak
- a Messengeren határon belül leszünk kb 100 üzenet elküldéséig, ami kb. 2 kilobájtnyi adatot jelent,
- viszont a Facebook egyperces használata 2 megabájtot, egy perc Instagramozás 20 megabájtot, a Spotify-on egyperc zenehallgatás 5,6 megabájtot jelent.
