Nagy a felhajtás, kevés a konkrétum, az új termékeket saját magukon tesztelik. Így éli meg a jelen technológiai forradalmát az egyik piacvezető tanácsadócég.
A mesterséges intelligenciáról (AI) a KPMG szakértőivel,
- Kórász Tamással, az üzleti és technológiai tanácsadás partnerével,
- Rakó Ágnessel, kockázatkezelési tanácsadás partnerével és
- Ignácz Péterrel, adatelemzés és modellezés menedzserével, a gépi tanulás szakértőjével (borítóképen) beszélgettünk a cég egyik eseményén.
Nem tudjuk, hogy az AI mennyire fogja felborítani az üzleti életet
A tanácsadócég kutatása szerint a középvezetők munkájában 40-50 százalékos hatékonyság-növekedés is tapasztalható lesz a következő 5-10 évben, amire még nincsen felkészülve a munkaerőpiac.
Aki lemarad, kimarad: az önéletrajzok átfutásában, a bejövő ajánlatok összehasonlításában, az időmenedzsmentben és az ügyfelek kiszolgálásában is „kötelező” AI alapú megoldásokat használnia a cégeknek, akik versenyképesek szeretnének maradni, de az adatelemzés területén sem haszontalanok az ilyen típusú eszközök.
A felhajtás annyira erős, hogy az ügyfelek sokszor a ló másik oldalán találják magukat,
és oda is AI-t akarnak bevezetni, ahol nincs is rá szükség.
– mesélte Kórász, aki szerint a „hallucináció” és a magas szerverköltségekre is felhívta a figyelmet: ezek nagyvállalati szinten komoly fejfájást okozhatnak. (Hallucinációnak azt nevezik az AI esetében, amikor a rendszer nem releváns vagy zavaros választ ad egy kérdésre.)
Tanácsadóként már nem elég tanácsot adni
Évek óta tart az AI-láz, túltelített a piac, túltelítettek a fejek, kevés a konkrétum. Ebben a helyzetben eszközöket várnak a cégek, nem tanácsot. Rakó Ágnes szerint egyértelmű a trend:
Az ügyfelek kézzelfogható megoldást akarnak látni. Az sem baj, ha kicsi, de mindenképp konkrét legyen.
Az eszközök használatához viszont a munkatársaknak is szintet kell lépni, hogy skálázni lehessen a megoldásokat. Nem kihagyható a „tanulási görbe”, amihez szükség van és szükség is lesz emberi kommunikációra.
A legforróbb technika jelenleg a robotika és a folyamatautomatizálás, az AI eszközök bevezetése még kísérleti fázisban van, az üzleti felhasználás egy-két éven belül várható – véli Rákó.
Az AI önmagában nem jelent semmit, a business case a fontos
Óriási a felhajtás, nem hiába. „Vannak esetek, hol akár 80%-os hatékonyságjavulás is elérhető” – vallja Ignácz Péter. Ez azonban nem terelheti el a fókuszt az üzleti problémáról, amire megoldást kell keresni.
Hiába dolgoznak kis híján negyvenen közvetlenül vagy közvetve termékfejlesztéssel és AI tanácsadással a KPMG-nél, nem cél, hogy bevezessék ezt a technológiát.
A cél, hogy hatékonyabbá tegyék a munkafolyamatokat.
KPMG saját fejlesztésű nyelvi modellje, a DocCraft a cég tudásanyagát felhasználva
- csetelésre,
- dokumentumok elemzésére,
- összefoglalók készítésére,
- checklistek kipipálására,
- és összetett keresések futtatására
lehet használni. Ezeket a feladatokat biztonságosan, magas szakmai standardok mentén tudja elvégezni az AI, a számolósabb feladatokat viszont még nem tudja kellő minőségben futtatni. Ennek az az oka, hogy még egy nagyon friss technológiáról beszélünk.
Customer Zero
A KPMG-s termékeket először cégen belül tesztelik. Ignácz a magyar csapat által lefejlesztett, azóta a régióban is használt Checklist Assessment Tool működésén keresztül mutatta meg az ember-AI együttműködés jövőjét.
Az eszköz a beszámolók IFRS (iparági standard) szerinti ellenőrzését könnyíti meg, ezt a folyamatot a cégnél az AI megjelenése előtt ember végezte el, kézzel.
- Dokumentum megértése
- Ellenőrző kérdések draftolása
- Előzetes AI generált vélemény elkészítése és a kritikus helyek kijelölése
- Szakvélemény előkészítése
A fontosabb kérdések megfogalmazását, a kritikus helyek megvizsgálását és a végleges szakvéleményt tehát ember, a „favágó munkát” pedig már az AI végzi. A szakértő szerint a tudás és a tapasztalat nem lesz megkerülhető később sem, de például a dokumentumok böngészésével töltött felesleges idő egyre több területen lerövidíthető lesz.