Elmentek az utolsó leharcolt motorvonatok a buszosított mellékvonalakon, most egy darabig kisebb lesz a zsivaj a vasút körül. Az elmúlt napokban azonban meglepően magasra hágtak az indulatok a témában. Ács világa.
Nagyon sokan fontosnak tartották, hogy ne csak véleményt nyilvánítsanak, de kapitális baromságokkal is szórakoztassák az olvasó- vagy hallgatóközönséget. Még Nagyvázsony fideszes polgármestere is – totál tévúton, balos politikát szimatolva – a vasút védelmére kelt. Pedig neki aztán sokat kell utaznia, hogy sínpárt és talpfát lásson.
Jómagam már nem tudom fejből a fél Dunántúl vasúti menetrendjét, mint fénykoromban. Abban viszont biztos vagyok, hogy gyakorló vasútbarát maradok, amíg élek. Amint kijött a hír, természetesen azonnal beutaztuk a szintén zenész gyerekekkel a személyforgalmától megfosztásra ítélt vonalak közül a kedvenceinket. És közben fájó szívvel konstatáltuk, hogy talán utoljára zötyögtünk a napraforgók között a szép zempléni hegyekkel a háttérben.
