Elég brutális veszteséget hozott össze a magyar gyökerű fapados légitársaság, az árfolyam mégis emelkedett a londoni tőzsdén.
Százmillió euró feletti veszteséget termelt az április-június negyedévben a Wizz Air, de ez nem lényeg, mert a légiiparban jelenleg a cashtermelő képesség számít.
Az él túl, az lesz a legerősebb, akinek a legjobb a likviditása.
Erről Váradi József vezérigazgató beszélt ma több, globális gazdasági hírtelevízióban is, a piac pedig egyetért vele: az első blikkre nem túl fényes negyedéves számokra és vezetői értékelésre három százalék feletti emelkedéssel reagált a Wizz-papírok árfolyama a londoni tőzsdén.
A cég helyzetéről, a válságra adott reakciójáról, terveiről, Váradi személyes motivációiról a magazin júniusi számában jelent meg a vezérigazgatóval kimerítő interjú, 7+1 markáns mondását pedig ebben a cikkben idéztük. A két hónapja készült Forbes-interjúban elhangzottakhoz képest kevés változást lehet felfedezni a mai nyilatkozataiban. A növekedési terv, hogy a válság nyertese legyen a vállalat, változatlan. A likviditási helyzet pedig továbbra is jó, júniusban már cash pozitív volt a cég üzletmenete.
Az új repülőgépeket átveszi a társaság.
A járvány második hulláma megtörte a Wizz terveit is
Ami változott, azt a járvány irányváltása hozta. A vírus második hulláma ugyanis megtörte a Wizz kilábalási tervét is. Ez hónapról hónapra több járat indításáról szólt, nyáron viszont több ország újra korlátozásokat vezetett be a légiforgalomban. Erre pedig a Wizz százas nagyságrendben döntött útvonalak szüneteltetéséről, főleg a Balkánon és Ukrajnából. De fontos, hogy most már nem csak azért törölt sok járatot, mert hatósági korlátozás miatt nem repülhetett, hanem mert
az utazási igény esett össze.
Ez azonban már a mostani negyedév kihívása, június még úgy zárult, hogy a Wizz durván bezuhant töltöttség (55 százalék a tavalyi 93 után), de emelkedő jegyárak mellett repült. Ez minden bizonnyal annak volt köszönhető, hogy szinte egyedüliként nem állította le a válság legsötétebb időszakában se a járatait, útvonalai nagy részén versenytárs nélkül repült. Nagyon kevesen utaztak, mégis megemelte az árakat, mert azoktól, akiknek mindenképp menniük kellett, bármilyen jegyárat be tudott szedni. Ezzel is csökkenteni tudta egy kicsit a veszteségét.
Váradi József, a Wizz Air alapító-vezérigazgatója
Soha nem látott alacsony jegyárak – ha van hova
Amint június végétől elkezdett visszatérni a verseny, a jegyárak is csökkenni kezdtek, most például soha nem látott alacsony árakon kénytelenek kínálni a jegyeket a magyar tengerparti nyaralójáratokra is. De ez sem probléma, amíg úgy tudnak sokkal több járatot üzemeltetni a többi cégnél (a Wizz jelenleg is kapacitása 70 százaléka felett üzemel, miközben a piaci átlag 40 körül van), hogy a töltöttség a kétharmad felé közelít, ahol már cash pozitív az üzletmenet. Váradi állítása szerint ez ma, a második hullám közepette is így van, de ehhez nagyon aktívan kell kezelni a hálózatot, az igények legapróbb változására is azonnal reagálva.
Ez az, amit a részvényes szeret, az utas viszont nem
Ez a folyamatos igényhez igazítás eddig is a Wizz erőssége volt, a részvényesek szemében az egyik legnagyobb vonzereje a cégnek, az utasok szemével nézve ugyanakkor borzalmas kiszámíthatatlanságot jelent.
Senkinél nincs annyi menetrend-változtatás és törlés, mint a Wizz Airnél.
Az utas soha nem lehet biztos abban, hogy a járata elindul, illetve akkor indul, amikorra a jegyét vette. De amíg a háborgó, reklamáló utasok a törpe kisebbséget jelentik és az alacsony árakkal mindig be lehet szippantani új utasokat, a cég nem kényszerül változtatásra.
A mai bejelentés szerint továbbra sem mondanak vissza gépeket, átveszik az érkezőket. Várhatóan a következő hónapokban is bejelentenek új útvonalakat, közben persze bejelentés nélkül bezárnak másokat, illetve szüneteltetnek sokat. (Éppen most tolták ki szeptemberre 13 magyar útvonal újraindulását augusztus közepéről.)
A Wizz-vezér a következő hónapokban is hullámvasutazásra számít a vírushelyzet függvényében, a cég számára pedig változatlanul az a legfontosabb, hogy a naponta változó helyzethez igazítsa a kapacitását úgy, hogy cash-pozitív maradjon. Magyarul azonnal ritkítanak, vagy törölnek, ha nem jön elég foglalás, a kapacitásokat pedig a jó piacok felé csoportosítják át. Ez komoly változás március-áprilishoz képest, amikor az utasok elmaradása ellenére se töröltek, ritkítottak sokáig. A különbség az, hogy tavasszal nagyrészt már eladott, megtöltött járatokról kellett dönteniük, ezek pedig pénzt hoztak akkor is, ha az utasok otthon maradtak.
Mivel a járat közlekedett, nem kellett nekik visszafizetni a jegyárat.
Most más a helyzet, közel nulláról kell tölteni a gépeket, nehezebb elérni a cash-pozitív üzemeltetéshez szükséges töltöttséget és jegyárat. Ezért sokkal több most a törlés, mint tavasszal. Színtiszta üzleti logika ez, az utasok érdekeivel nem sokat törődik. De eddig kétségkívül működik, a Wizznek továbbra is hatalmas likviditási tartaléka van, amely alig csökkent a kritikus hónapokban. Miközben a nemzeti légitársaságok nagy részét állami segélyekkel mentették meg, a
Wizz akár két évig is túl tudna élni friss tőke bevonása nélkül, ha teljesen le kellene állítania a működését.
