Celebek & üzlet = Forbes-nyár

Majka és Hajós András az ország két szegletében nőttek fel. András pesti, újlipótvárosi úrifiú, Majka ózdi vagány. Közös címlapinterjújuk egy jelentős része mégis arról szól, miért lettek jóbarátok, miért köti […]

forbes_cover_aug_hq

Bővebben

mvm2

A TV2-n keresztül agyunkba mászna a Paksi Atomerőmű

Oszd meg!

A Forbes olvasója vette észre, hogy a Tv2 alig egy másodpercre felvillanó reklámokat mutatott a nézőknek november 10-én, csütörtökön. A képek két reklám között jelentek meg többször felvillan az atomerőmű szó, illetve az MVM betűk. Az alábbi videóban ezt láthatjuk például a harmadik másodpercnél.

Megkerestük a Tv2-t, akik elismerték az aggályos reklámok futtatását: “November 10-én a tudomány világnapja alkalmából egész napos együttműködésünk volt az MVM Pakssal, melynek keretén belül pillanatreklám, más szóval sting megjelenések is voltak” – tudtuk meg a sajtóosztálytól.

A tudatosan nem észlelhető reklámokat viszont a reklámtörvény tiltja. A 2008. évi XLVIII. törvény így fogalmaz:

“tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”,

majd a 11 paragrafusban kijelenti, hogy “tilos a tudatosan nem észlelhető reklám”.

A definíció viszonylag tág, ráadásul a Tv2 nem más reklámokba, tartalmakba csempészte a felvillanást, hanem két reklám között jelenítette meg, ezért megkerestünk egy szakértőt is a konkrét videóval. „A tudatosan nem észlelhető reklám esetén a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöböt el nem érő vizuális vagy hanghatással igyekszik a reklám közzétevője a címzetteket befolyásolni, amely a gazdasági reklámtevékenység körében tiltott. Szerintem ebben a reklámban megvalósul ez a fajta tiltott reklámtevékenység, hiszen ennyi idő kevés ahhoz, hogy a felirat és a teljes vizuális forma feldolgozható és tudatosan észlelhető legyen” – mondta a Forbesnak Simon Emese Réka, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Más kérdés, hogy a pszichológiai hatást, legalábbis azt, hogy mondjuk az ilyen reklám nem tudatosan vásárlásra ösztönözne, sosem sikerült bizonyítani. Az eredeti kísérletben még a hatvanas években, az USA-ban a mozifilmekbe vágtak be rejtett képeket, ezzel rávették a nézőket, hogy pattogatott kukoricát és kólát vegyenek. Azóta viszont nem sikerült megismételni a kísérletet, így a tudomány legalábbis egyelőre nem támasztotta alá a rejtett reklámok hatását. Valójában viszont nem ismerjük a jogalkotók eredeti motivációit, ezt a típusú reklámot például azért is nyugodtan tilthatják, mert idegesítő, és ha reklámblokkonként sok lenne ilyen felvillanásból, megőrülnének a nézők.

Ezeket láttad?
Címkefelhő