Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A Tisza márka sorsa volt a kérdés, most zárult le a 10 éves per

Egy szokatlanul hosszú védjegytörlési eljárás végét jelenti a Kúria nemrég meghozott döntése, ami a Tisza ruházati márka egyik védjegyét érintette, az ügy több mint 10 évig húzódott és precedens értékű döntés született.

Noha a 2000-es évek elején mindenben megegyezett a Tisza cipőmárkát megmentő és újra felfuttató vállalkozó, Vidák László a korábbi védjegytulajdonossal, a martfűi cipőgyár új tulajdonosi köre mégis perre ment vele, komoly kártérítés forgott kockán az ügyben. A 10 évig húzódó eljárásról éppen ezért mondja szabadalmi ügyvivője, hogy Damoklész kardjaként lebegett a covidot is viszonylag jól átvészelő társaság felett. Az ügyben most hozott határozatot a Kúria: Vidákéknak adtak igazat, precedens értékű döntés született.

Nagy múlt, hanyatlás és újraélesztett márka

A bonyolult védjegyvita megértéséhez érdemes tudni az előzményeket. A martfűi cipőgyárat a cseh Tomáš Baťa (ma is létező) cipőbirodalma hozta létre eredetileg még a 30-as években, majd a világháború után államosították. A gyár 1971-ben kapott engedélyt saját márka létrehozására, ami igen népszerű lett: ez volt a Tisza. Később a márkához tartozó több védjegyet is bejegyeztek. A gyár már a 70-es évektől bedolgozott olyan nagy márkáknak is, mint az Adidas, a rendszerváltás után mégis hanyatlásnak indult a cég, amit aztán 2007-ben privatizáltak. Az egykori üzem ma a Tisza Cipő Grouphoz tartozik, a cégcsoport jelentős autóipari beszállító, de munkaerőkölcsönzéssel is foglalkozik, ma már ez a két terület a főfókuszuk, Szerbiában és Ukrajnában is vannak érdekeltségeik – belföldi magánszemélyek a többségi tulajdonosai (ennél több nem tudható meg a cégnyilvántartásból).

A Tiszát, mint menő, old school városi cipőmárkát Vidák László vállalkozó élesztette újra az ezredforduló után, amikor Martfűn már nem sokan bíztak a patinás gyár történelméhez fogható sikerekben. Hiába a piacgazdaság útvesztőiben eltévedt gyártás, a Tisza értékes márkával rendelkezett, amit az ezerdfordulóra a cég lényegében feladott. Vidák jól érzett rá, hogy ebben még lehet üzleti potenciál. A martfűi gyár ugyan tovább működött, Vidák a saját kockázatára belevágott, hogy az akkor elhagyott márkát újra tartalommal töltse meg. Ahhoz azonban nem volt elég erőforrása és – mint ma mondja – „kellő bátorsága”, hogy egyedül átvegye a gyárat „és munkát biztosítson 250 embernek nap, mint nap”. Az anyacég Tisza Cipő Zrt-t privatizálták, de a cipőgyártással foglalkozó leánycége (Tisza Cipőgyártó Kft.) csődbe ment, felszámolásra került.

A védjegyek tisztázása

A Tisza-gyár több védjegyoltalommal is rendelkezett, ezek közül három olyan említendő, ami a peres ügy miatt lényeges. Az egyik a „fekete Tisza” logó, a másik a függőleges vonalakkal szabdalt „T” betűs logó – mindkettőre lejárt az oltalom 2000-re. Vidák a megszűnt és bárki számára hozzáférhető két védjegyet 2002-ben saját nevére új védjegyként bejelentette. A „T” logóra vonatkozó védjegyet a Szellemi Tulajdon Nemheti Hivatal (SZTNH) rendben lajstromozta is.

A „fekete Tisza” esetében ugyanakkor még nem járt le a kétéves türelmi idő, ami a régi tulajdonost megillette. Vidák dönthetett volna úgy, hogy kivár és újra beadja a kérelmet – ez esetben vélhetően probléma nélkül megtörtént volna a lajstromba vétel.

De nem így döntött.

Ahelyett a tulajdonjogot átadta a Tisza Cipőgyártó Kft-nek, mint mondja azért, mert a martfűiekkel kifjezetten jó viszonyban volt.

A Tisza védjegyek

A martfűi cipőgyártó kft. – az akkor még állami tulajdonban lévő Tisza Cipő Zrt. leányvállalata – a „fekete Tisza” védjegy használatára licencia szerződést kötött Vidákkal annak kizárólagos használati jogára (10 éven át külön fizetési kötelezettség nélkül).

Vidák frissíteni akart az arculaton, 2004-ben egy újabb logót védetett le: egy kék színű, az i-betűn cipő profilt már nem tartalmazó ábrás védjegyet jelentett be saját nevére. Az ún. „kék Tisza” védjegy tényleges jogosultja és használója így kezdettől a Vidák-féle Clash Kft. volt. Fontos, hogy ekkorra már Vidákék – a minőségi gondok miatt – nem Martfűn gyártattak. 

A védjegyek használata a szerződésben lefektetettek mentén, mindenki számára elfogadott módon zajlott.  Bár a 2000-es évek elején, amikor a textilipar a régióból a Távol-Keletre szervezte át kapacitásait (és Martfű is ennek áldozata lett végül), nem sokan fogadtak volna Vidák sikerére, de 10 év után már látszott, hogy megérte a befektetett munka és tőke.

Fordulat: eljárás

A 2007-es privatizáció után új tulajdonosok vették át a martfűi részvénytársaságot, akik végül a cipőgyártó leányválllatukat nem tudták megmenteni, a 2008-as válság elhúzódó hatásai sem javították éppen a túlélési esélyeket. A cipőket gyártó leánycég 2009-ben felszámolás alá került, de előtte a fekete tisza védjegyet az anyavállalat tulajdonába került, aki,  ahogy fentebb írtuk, működött tovább, alapvetően más profillal. De mi maradt Martfűn a cipőgyártás megszűnése után? Ingatlanok és egy értékes márka, amiből az új tulajdonosok egy forintot sem láttak a korábban kötött szerződések miatt.

A Tisza nevet ma is használó gyár új tulajdonosai úgy döntöttek, védjegytörlést kérnek az SZTNH-tól a „kék Tisza” kapcsán, sőt később egy védjegybitorlási eljárást is elindítottak (ez az eljárás a jogosultság rendezéséig  felfüggesztésre került).

„Az új tulajdonos korábban semmilyen módon sem jelezte, hogy bármilyen szándéka lenne a védjegyekkel” – mondja Vidák a Forbes.hu-nak. Teljesen váratlanul érte őket a lépés, de nyugodtak voltak, hiszen korábban mindenben megállapodtak és leszerződtek. Itt jött az első fordulat: a hivatal ugyanis helyt adott a törlési kérelemnek.

„A működésünk lényegét kérdőjelezte meg és tette bizonytalanná a döntés”

– mondja Vidák.

A törlési kérelmek első körben az SZTNH-hoz futnak be, ők hoznak döntést, és ha ez valamelyik érdekeltnek nem tetszik, jöhet a per: első körben a törvényszéken, majd az újabb fellebbviteli fordulókon. A legmagasabb szint az ilyen esetekben az ítélőtábla, hiszen ezek államigazgatási eljárások, felülvizsgálati kérelmet ugyanakkor ilyen esetekben is be lehet nyújtani, ezeket a Kúria bírálja el. Vidákék perre mentek.

„Komoly téttel bírt az ügy. A SZTNH döntése értelmében a Vidák-féle cégek nem használhatták volna tovább a korábban megszerzett Tisza-védjegyeket, ezenfelül a per kezdetét megelőző 5 évből minden eladás után kellett volna kártérítést fizetniük az új tulajdonosoknak kamatos kamattal” – magyarázza az ügyet végig vivő Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda ügyvezető-helyettese, Lantos Mihály. Utóbbi igen komoly tétel lett volna. Ilyen esetekben az eladási ár 5-10 százalékát jelölik meg, ezt kell felszorozni az eladott darabszámokkal és erre jön még rá a kamat. A Forbes számításai szerint

ez bőven 100 millió forint feletti összeg lett volna.

Vidák azt mondja, biztosak voltak az igazukban, ezért nem számoltak utána. „Egyértelmű volt, hogy a tét komoly.”

A Forbes.hu kereste a Tisza Cipő Group-ot is, kíváncsiak voltunk arra, miért kezdtek bele a végül 10 évig húzódó eljárásba, mi lett volna a céljük a védjegyekkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. 

Vidák László, aki újraépítette a Tiszát és Lantos Mihály, szabadalmi és védjegyoltalmi ügyek szakértője. Fotók: Draskovics Ádám

Rosszhiszeműség, mint jogintézmény

A törlési kérelem mellé csatolni kell, hogy azt miért is kéri valaki. A Tisza Cipő Zrt. többek között az alábbiakat jelölte meg:

  • megtévesztésre alkalmas, mert földrajzi név,
  • rosszhiszeműen került bejelentésre,
  • összetéveszthető a korábbi, hasonló, jó hírűnek nevezett, az eljárás megindításakor még érvényben lévő „fekete Tisza” védjeggyel és a „színes Tisza céglogó” védjegyükkel (a „színes Tisza” a gyáré volt, azt Vidákék nem használták),
  • illetve (cég)név­hez való jog sérelmét valósítja meg.

A hivatal helyt adott annak, hogy a védjegy rosszhiszeműen került bejegyezésre – a törléshez egyetlen indok elfogadása is elegendő. A – hétévnyi hatósági vizsgálat után – 2017 márciusában hozott döntést a fellebbezés után ősszel a Fővárosi Törvényszék megváltoztatta, megállapítva, hogy rosszhiszeműség nem állt fenn. Ezt aztán másodfokon is megerősítették, és ezt hagyta végül jóvá nemrég a Kúria is néhány nagyon fontos kiegészítéssel (ezekről később).

Vidák azt mondja, hogy egyszer sem merült fel, hogy egyezséget kössenek. „Mi meg voltunk bizonyosodva az igazunkról, így nem akartunk egyezkedni. Ez fel sem merült.” Sőt, a korábban a jó kapcsolat miatt átadott „fekete Tisza” védjegy ellen maga Vidák is törlési eljárás indítására kényszerült a használat hiányára hivatkozva – sikerrel. „Az, hogy a másik fél védjegye érvényét vesztette, komoly pofon lehetett nekik az eljárásban” – magyarázza Lantos. Csakhogy épp emiatt a törlési eljárás miatt látta igazoltnak a rosszhiszeműséget később a hivatal.

Lantos szerint kívülről valóban barátságtalan lépésnek tűnhetett mindez, hiszen Vidák épp az általa használt márkának ment így neki, csakhogy ekkorra a szereplők közti viszony is alaposan megváltozott, ráadásul az új tulajdonos „visszaélve a védjegyjoggal kényszerhelyzetet teremtett”.

„A hivatal döntése értelmezhető úgyis, hogy Vidák már a kék Tisza védjegyének bejelentésekor a fekete Tisza megtámadására készült, de ez abszurd”

– mondja Lantos. Szerinte a Tisza Cipő Zrt-vel korábban kötött szerződés miatt – ami ingyenes használatot biztosított a fekete védjegyre Vidák cégeinek – erre semmi szükség nem volt. Vidák a védjegy-helyzet tisztázása miatt is döntött úgy, hogy a kft által nem használt védjegyet törölteti.

„Az ilyen esetekben a rosszhiszeműségre való hivatkozás az aduász – ez a belenyugvás intézményének alkalmazását is kizárja” – mondja Lantos. A belenyugvás egy praktikus, életszerű jogi intézmény a védjegyjogban és azt mondja ki, hogy ha valakinek tudomása van arról, hogy valaki más használja a védjegyét, és öt évig nem szól ellene, akkor ezt követően már nem is szólhat. „Ez a mi esetünkre tökéletesen állt” – mondja Lantos. A fekete Tiszát ugyanis engedéllyel használhatták, ezzel a Zrt.-nek nem volt problémája, csakhogy erre Vidákék a törlési eljárásban is hivatkozhattak volna. Ami miatt mégsem tehették, az aduász volt: a rosszhiszeműség minden érvet felülírt.

„A hivatal komoly indoklással törölte a védjegyet, ez ellen komoly bizonyítékokat kellett bemutatnunk”

– mondja Lantos a hosszan elhúzódó proceduráról. Szerinte első fokon mintaszerűen vitte végig az ügyet a törvényszék, amit alátámaszt az is, hogy minden későbbi bírósági fordulón átment az akkor megfogalmazott indoklás, ami igen ritkán fordul elő.

Miért kellett mégis 10 évet várni a végső döntésre? Ahogy fent is írtuk, hét évig csak az SZTNH-nál volt az ügy, minden egyes törlési indokot részletesen kellett ugyanis bizonyítania illetve ellenbizonyítania a feleknek, emiatt is húzódhatott el a döntés. Lantos szerint igen nehéz helyzetben kellett döntenie a hivatalnak. A bírósági szakasz aztán 3 év alatt – minden fellebbezési forduló kihasználása után – lezárult, ez átlagosnak mondható ilyen ügyekben.

A védjegytörlési ügy ezzel visszavonhatatlanul lezárult, de korábban egy védjegybitorlási eljárást is indított a Tisza Cipőgyár Zrt.

A Kúria döntése után végül a felek abban állapodtak meg, hogy a felperes visszavonja a keresetét, cserébe Vidák nem támaszt költségigényt ellenük. Az ezzel kapcsolatos végzés a múlt héten jogerőre is emelkedett.

Ezt követően már nincs fellebbezési lehetőség, a védjegyek körüli helyzet így teljeskörűen tisztázódott, az ügy jelentősége azonban ezen is túlmutat.

Precedens

A rosszhiszeműség egy olyan védjegytörlési kategória, amire általános szabályokat nem lehet írni – a nemzetközi szakirodalomban is csak példákkal illusztrálják, mi számít annak és mi nem. „A Kúria mostani döntése iránymutató lehet majd az ilyen esetekben, ennek eredményeképp a rosszhiszeműséget visszaélésszerű machináció részeként nem lehet majd felhasználni. A köz számára a jelentősége ennek a pernek, hogy egy olyan területen, ami paragrafusokkal nehezen leírható, tiszta vizet öntött a pohárba” – magyarázza Lantos. Szerinte ezzel egy jól használható, precedens értékű döntés született, a Kúria a végzéshez fűzött kiegészítéseivel utat mutatott a védjegyjogi viták rendezésében hogyan érdemes értelmezni a különböző tényállásokat és a hatályos jogszabályokat.

Covid után: más vizekre eveznek

A Tisza 2019-ben már elindította webshopját, a járványügyi lezárások alatt visszaesett ugyan a forgalmuk, de ezt az online eladásokkal valamelyest tudták ellensúlyozni. „Lekopogom, de jól működünk. Meglepetésre, most, hogy az üzletek újra nyithattak, a webshop is hozza a korábbi forgalmat” – mondja Vidák.  A csapatot is sikerült egyben tartani.

Hogy az elnyújtott gyártási láncokat újra kell gondolni, a covid mindennél jobban megmutatta – a Tisza Cipő brandnek a belföldi gyártás pedig komoly versenyelőnyt jelenthet a jövőben. A márka újraélesztésének egy fontos lépése volt, hogy ellene ment a 2000-es évek eleji trendeknek: a gyártás maradt Magyarországon, miközben mindenki – így az egykor Martfűn is gyártató Adidas is – Ázsia fele vette az irányt. A Tisza a járványügyi határzárlatok alatt is a kereslethez igazodva, rugalmasan tudott tovább működni.

„Gyakorlatilag annyit gyártatunk, amennyit akarunk. Nem kellett arra várnunk, mikor érkezik meg az egy évvel korábban megrendelt konténer a világ másik feléről”

– mondja Vidák. Nincsenek kitéve a világpiaci eseményeknek úgy, mint a versenytársak, a Szuezi-csatornán elakadó Ever Given kálváriája miatt sem kellett lerágniuk a körmeiket, mondja nevetve a Forbes felvetésére.

Az immár jogilag is betonbiztos logó a jövőben újabb termékeken is megjelenik majd, Vidák a tervekről azt mondta a Forbes.hu-nak, hogy speciális anyagból készülő vitorlás cipőkkel jönnek ki hamarosan, de több fehérneműt is kiadnak majd. „Ruházatban akarunk még erősíteni, mert nagy igény van rá, szeretnénk kijönni a női termékeinkkel is: melegítőkkel, fehérneművel” – sorolja Vidák, amikor Lantos megszakítja.

„Ki kell majd egészíteni a védjegyet! A védjegyoltalom ugyanis csak adott áruosztályra vonatkozik.”

Oszd meg!