A gyártókat is váratlanul érte az építési láz, ami egész Európában érzékelhető, a kis magyar piac emiatt is jut nehezen építőanyaghoz. Az árak elszálltak, közben a munkaerőhiány egyre nagyobb gond.
A tavalyi évhez képest jelentősen megnövekedtek az építőanyagok árai, ráadásul a kereskedők komoly készlethiánnyal is küzdenek, ami miatt a megrendelőknek akár több hónapos csúszásokra is számítaniuk kell – írja rövid elemzésében az Újház Centrum.
Több hónapos várólisták
Az elmúlt időszakban olyannyira megemelkedett az építőanyagok iránti kereslet, hogy bizonyos termékcsoportok esetében nem pusztán egy átmeneti hiány állt be, hanem több hónapos várólisták is kialakultak. A polisztirolgyöngy vagy éppen a betontermékek esetében a kavics és a homok hiánya is jelentős kihívás elé állítja a gyártókat, ennek révén mind a kereskedőket, mind pedig az építtetőket.
A szakértők szerint a gyártók egyszerűen nem bővítették a kapacitásaikat, vagy nem időben, ez okozza a gondot. Emellett az időjárási körülmények sem tették lehetővé azt, hogy a gyártók el tudják végezi a téli leállások alatt a karbantartást, illetve a készletre gyártással járó feladatokat.
A megnövekedett igény azonban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jelentkezett. A külföldi gyártókat is váratlanul érte a többlettermelés, emiatt pedig nem egy esetben arra kényszerültek, hogy csökkentsék az olcsóbb magyar piacra kiadott értékesíthető kvóta mennyiségét.
Az Újház Centrum tapasztalata az, hogy néhány termék esetében már most is 4-5 hónapra igazolják vissza a rendeléseket, így egy-egy kevésbé általános, standard méretektől eltérő igény esetén akár negyed év is lehet a várakozási idő. Az Újház esetében például a szálas hőszigetelő anyagok beszerzése jelenti a legnagyobb problémát jelenleg. Bár a standard termékek folyamatos ellátását továbbra is zavartalanul tudják biztosítani, bizonyos terméktípusok esetében 2-6 hónap a várakozási idő, míg a tégla esetében egy-két hónapos átfutási időre kell számítani.
Drasztikus áremelkedések
A felpörgött kereslettel párhuzamosan az árak is drasztikus emelkedésnek indultak, ám ezek mértéke termékkörönként jelentős eltérést mutatott. Míg a nehéz-építőanyagok, így a tégla és a beton esetében az árnövekedés akár a 15-20 százalékot is elérhette, addig más esetekben csupán 2-3 százalékos emelkedés realizálódott. A kereskedelmi hálózat szakértői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy az építőanyagok a kivitelezési díjak mértékének csak töredékében emelkedtek.
A vásárlók jellemzően azt keresik, ami készleten van, illetve gyorsan elérhető, így azt tapasztaljuk, hogy a nagy hiányokkal bíró termékcsoportok esetén az árérzékenység csökkent – magyarázzák a szakértők. A kivitelezők esetében azonban más a helyzet, hiszen a munkabérek szintén jelentős emelkedése miatt nekik különösen oda kell figyelniük arra, hogy az építőanyagokat milyen árakon szerzik be. “Náluk szerencsés esetben az ár-érték arány optimalizálása a szempont, míg azok, akik a saját házukat építtetik, igényesebb, magasabb minőségű termékeket keresnek” – mondják, majd hozzáteszik: különösen igaz ez a csempe-szaniter termékekre és az élőmunka igényt kiváltó, több munkafázist egyesítő, értékesebb termékekre, mint például az önterülő esztrich.
Az ördögi kör és a munkaerőhiány
Az áremelkedések oka mögött azonban a gyártói kapacitásbővítések elmaradásán túl a munkaerőhiány is kidomborodik, szinte minden területen jelen van a probléma, de a megyeszékhelyek fizikai dolgozóinak felkutatása különösen nagy kihívás elé állítja az építőanyag-kereskedelmi hálózat tagjait.
Az Újház Centrum szakértői szerint a vevőket ez kellemetlen és kényszerű kompromisszumok sorába sodorja, ugyanis igyekeznek a lehető legjobban alkalmazkodni a szintén hiányban lévő szakemberekhez. “Ha a kőműves jelzi, hogy jövő héten jönne térkövet lerakni, akkor nem feltétlenül az a kérdés, hogy milyen térkő tetszik a vevőnek, hanem mi az, amit jövő hétre be tud szerezni” – szemléltetik.
Borítókép: Jamie Street // Unsplash
