Egy jó időpontban, New Yorkban feltett kérdés indította el visszavonhatatlanul azt a sztorit, aminek a vége az lett, hogy négy magyar srác startupja a Viber partnere lett: 800 milliós felhasználóbázishoz férnek hozzá. Nem mellesleg olyan robotokat fejlesztenek, amik elejét vehetik, például az álhírek terjedésének is a közösségi oldalakon. Hatalmas változás előtt az online kommunikáció – a fiataloknak natív felület, de a Skype-nagyiknak sem okoz gondot robotokkal csevegni.
Van egy több száz milliós piac, ahol ugyanennyi okostelefonon naponta milliárdnyi üzenet cserél gazdát – és ahol 200 millió hitelkártya adatait tartalmazzák chatprogramok. Felugró ablakok, ahol akár mentőt is hívhatunk magunkhoz. Egy hatalmas piac – ahol a legújabb technológiák hamar beépülnek a mindennapokba. Egyetlen ország, melynek vezetője megkerülhetetlen, noha nagyon ellentmondásos a megítélése a világpolitikában. Gondolom, kitalálták már, hogy
ez az ország: Kína.
Nap mint nap több száz millió felhasználó érintkezik robotokkal a kínai WeChat csevegőalkalmazáson keresztül, vásárol és ahogy fent jeleztük, akár orvost is hívhat magához. A chatbot, azaz a robot a felhasználó válaszai alapján megítéli, sürgősségi ellátásra van-e szükség, és küldi is a rohamkocsit, ha kell. Olyan kipróbált technológiáról és üzleti megoldásokról beszélünk, melyek a selyemúton keresztül most érik el a nyugatot. Validált üzleti megoldások egy újabb több száz milliós piac kapujában. Akik a chatrobotok piacán most odaállnak a rajtvonalra, egyenlő eséllyel indulnak.
Ugorjunk egyet térben és időben. A helyszín New York, ahol a Nasdaq egyik vezetője tart éppen előadást arról, hogyan próbálják meg elérni a fiatalokat, akik írtóznak a tőzsdétől, hiszen megélték, hogy szüleik szinte mindenüket elvesztették a 2008-as válságban. Ez a generáció most érte el a keresőkort, és a tőzsdének rendkívül fontos, hogy kisbefektetőként becsábítsa őket a parkettra – ezért bármennyire is furcsa, a Nasdaq nagyon aktív az Instagramon vagy a Snapchaten, de élő közvetítéseket is tol Facebook oldalán. „És a chatbotok?” – kérdezte az előadás végén egy magyar srác.
Egészen pontosan Deliága Ákos, aki Kalydi Gergellyel együtt épp egy amerikai tanulmányút keretében hallgatta meg az előadást. A budapesti Közép-Európa Egyetem (CEU Business School) szervezésében érkeztek New Yorkban, az Executive MBA képzésén résztvevő diákok komolyan vették ugyanis az Entrepreneurship órára bekért üzleti tervet és cégépítésbe kezdtek tavasszal.
Amikor látták, hogy a Nasdaq marketingvezetőjével egy nyelvet beszélnek, akkor esett le nekik is, hogy itt valamibe nagyon belenyúlhatnak.
Másnap tárgyaltak a New York-i tőzsde emblematikus termében, ahol a kereskedés elejét jelző gongot is megütik. Hogy ez az üzlet hogy áll, arról egyelőre nem beszélnek.
A Talk-A-Bot csapata négy tagból áll: Deliága Ákos az ügyvezető Kalydi Gegellyel együtt, Szálka Tamás a CTO, a technikai kivitelezésért felel, Papp László feladata pedig, hogy megértesse a piaccal a robotok üzleti logikáját. Ákos ismert mindenkit korábbról, ő fogta össze csapatot. Egy CEU-s projektből nőtte ki magát az egész, az induló lökést az adta, hogy tavasszal Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook Messengert megnyitja a robotok előtt.
Papp László, Kalydi Gergely, Szálka Tamás és Deliága Ákos. Fotó: The Orbital Strangers Project
„Eleve erőteljes visszacsatolás volt, hogy a Nasdaq már szóba állt velünk” – mondja Ákos. A verseny pedig csak most kezdődik ezen a piacon. A tinédzserek natív felülete lett a kommunikációban a chatablak, a letöltött appok több mint fele ilyen alkalmazás a tengerentúlon. A fejlesztők is ide zsuppolnak be mindent, amit tudnak – ez biztosítja az elérést a fiatalabb generációkhoz. Amikor Ákos azt mondja, „natív felület”, egyáltalán nem túloz. „Felmérések szerint a felhasználók 66%-a chaten keresztül megpróbált már kapcsolatba lépni cégekkel.” Azaz, a 20-30-as korosztály már nem e-mailt ír az ügyfélszolgálatnak, ha gondja van egy szolgáltatással, hanem azonnal ír közvetlenül a cégnek, mondjuk, Facebookon. „Ezek a chatbotok már meglévő igényeket szolgálnak ki.”
Így működik
Valami nagy dolog készül itt, de senki sem tudja, mi
Igény van, a piac épül, de van itt egy bökkenő. „A piac még nem ismeri a botok logikáját, és a lehetőségeit sem” – mondja a marketingért felelős társalapító, Papp László. A Talk-A-Bot éppen ezért fordított egyet azon az üzletmeneten, ami a konkurensekre jellemző. Nem egy alaprobotot adnak a megrendelőnek és azt hegyezik addig, amíg meg nem felel a célnak, hanem először begyűjtik, az ügyfél milyen célra használná a botokat, mit akar üzenni magáról, ki a célcsoportja? Milyen márkaüzenet elérése a cél? Ha ez megvan, utána külön erre a célra lefejlesztenek egy robotot.
A versenytársak viszont fordítva ülnek a lovon, ami ugyan halad valamerre, a Talk-A-Bot viszont épp azt mondja, ha már tudják, merre kell menni, akkor lehet csak igazán vágtázni.
„Lefordítjuk botra azt, amit az ügyfél kommunikálni akar” – mondja Laci. Komplex, a megrendelő üzleti logikájába illő egyedi megoldást nyújtanak – szerintük erre azért van szükség, mert a fogyasztó is csak így fog tudni azonosulni a robotokkal. Itt ugyanis interakcióknak kell születnie – nem arról van szó, hogy egy hirdetés tetszik-e egy felhasználónak vagy sem. A júzerek itt beszélgetnek a cégekkel, vagyis a robotokkal – az első az, hogy ez számukra is élmény legyen.
Szálka Tamás és csapata kalapálja az algoritmust, kapacitás van, mert Gergőnek és Tamásnak is van egy-egy szoftvercége, heten főállásban már át is ültek a botokkal foglalkozni, három online marketinges segíti a munkájukat. Chatrobot-szoftverek elérhetőek amúgy a neten is, bárki letölthet ilyet – de akkor mit tudnak a srácok, amit más nem? „Egy ilyen alapszoftver remek játék, arra is jó, hogy belépj a chatbotok világába, de ezeket nagyon nehéz monetizálni” – mondja Tamás. A Talk-A-Bot célszoftvereket gyárt, minden botuk egy kicsit más, sőt sokszor az ötleteket is ők viszik a megrendelőhöz. „Mi egyfajta üzleti logikát fejlesztünk tulajdonképpen, ami platformfüggetlen, illetve beágyazható weboldalakba, saját adatbázisokhoz is” – magyarázza Ákos. A CEU-val együtt állítottak ki az egyik legnagyobb európai technológiai seregszemlén, a Web Summiton, ahol csak a “chat, bots & social” tematikában 75 cég rendelkezett még standdal rajtuk kívül. Már itt kitűnt, a legtöbben arra lőnek, hogy a robotokkal folytatott interakció során született adathalmazokat majd értékesítik. “Csak nehogy addig éhen halljanak” – veti közbe Ákos.
A verseny éles, ha valaki már fejlesztés közben is rendelkezik cash-flow-val, nagy előnyre tehet szert. A magyar csapatnak pedig már vannak ügyfelei – a Plázacica névre hallgató alkalmazást egy bevásárlóközpontnak fejlesztették le, de csináltak robotot például a NoSalty receptoldalnak is.
A Talk-A-Bot egy hónap alatt leszállítja a megrendelt botot, és utána segít annak betanításában és működtetésében. Nem mesterséges intelligenciát árulnak, ez nagyon fontos. És nem azért, mert nem lennének rá képesek. A Talk-A-Botnál valamivel nagyobb erőforrásokkal rendelkező Microsoft idén tavasszal engedte rá Tay névre keresztelt chatbotját a Twiterre, a mesterséges intelligenciával működő robotnak 24 óra elég volt, hogy kirekesztő, náci üzeneteket ontson magából. A magyar startup épp ezért óvatos, és a betanítást és a kontrollt egyelőre nem engedi el (bizonyos területeken azonban így is tanul a robot, például emojik-ra maga reagál).
A CEU Nádor utcai új épületének tetején – az egyetem innovációs laborja vitte őket New Yorkba. Fotó: The Orbital Strangers Project
Az áprilisban indult csapat már most a világpiacra lő a Nádor utcából. “Globális know-how-t akarunk építeni, nagy márkákkal akarunk együtt dolgozni” – mondja Ákos. Hosszú távú szolgáltatási szerződéseket akarnak kötni velük, hogy minél sztenderdebb üzletmenetet tudjanak kialakítani, és hogy minél több tapasztalatot és tudást tudjanak felhalmozni arról, milyen adatokkal tudják megtámogatni az egyes piacok márkaóriásait. Laci szerint erre azért van szükség, mert a marketing teljesen megváltozik, új szakszavak és módszerek fognak gyökeret ereszteni a piacon, és a változás egyik hajtómotorja a bot lesz. Ennek akarnak elébe menni, hiszen egyelőre “vadnyugati állapotok” uralkodnak.
Utóbbi nem a terület szabályozottságára utal. A nagy chatplatformok ugyan nyitottak a fejlesztők előtt, de a Facebook vagy a Viber nagyon is megszűri, kit enged be oda. Ez azért is így van, mert a chatborok sokkal intenzívebb kapcsolatot ápolnak a júzerekkel. “Az interakciót mindig a fogyasztó kezdeményezi, fel kell iratoznia, innen indul a párbeszéd. De nem szabad, hogy úgy érezze, kéretlen reklámot, spamet kap, mert azonnal otthagyja a botot” – mondja Laci.
A chatplatformra fejlesztett robotok előnyei:
- Kevesebb alkalmazást kell letölteni (ezek aktválódnak az általunk használt chatplatformon)
- Könnyű frissítéseket és új funkciókat küldeni a robotra
- Gyors, közvetlen kommunikáció
- Ügyfélszolgálatokon: az alkalmazottakat ki lehet képezni a speciális problémák megoldására, a hívások, panaszok nagy része úgyis ugyanaz – erre könnyen betanítható egy robot (ezzel együtt munkahelyek szűnhetnek meg)
A hátrányok
- Marketingeszközként hatékony, de sokat kell arra is költeni, hogy a robotokat megtalálják a júzerek (egyelőre)
- A felhasználók kiszámíthatatlanok, a robotnak pontosan tudnia kell, mikor kell élő embernek átadnia egy csevegőpartnert
Mennyibe kerül egy saját robot?
Ákos szerint pár millió forintért már lefejlesztenek egy botot – az ár attól is függ, hogy mennyiben kell egy meglévő rendszerbe integrálni a robotot, illetve, hogy hány platformon kell futnia, stb. Ha a nagy cégekre lőnek, ott bőven belefér a büdzsébe, de a megrendelőik azért is szeretik, mert innovátorként tűnnek fel azok, akik már most ilyen eszközöket használnak. Ráadásul Ákosék szerint a hatékony elérés egyik új “mértékegysége” lesz – ahogy ők nevezik – a botbarát. Ez hamarosan sokkal fontosabb lesz, mint az, hogy egy cégnek hány lájkolója van a Facebook-on. Utóbbi hatékonyságához már most fizetni kell, a hírlevelek pedig már nem olyan hatékonyak, mint korábban. A chatbot viszont korlátlan kommunikációt jelent az ügyfelekkel.
“Ha azt nézzük, mennyit ér egy botbarát és mennyit egy lájk, több nagyságrendnyi a különbség. Nem nagyon volt, hogy alkudoznunk kellett” – mondja Ákos az árazás kapcsán.
Az alapítók finanszírozták eddig a céget, melynek már voltak üzleti megrendelései. Egyelőre egy cég van mellettük, a CEU inkubátora, az Innovációs Labor, az iroda mellett ennek legnagyobb értéke, hogy a CEU professzorait könnyen elérik, elismert és nemzetközi beágyazottsággal rendelkező szakemberekről van szó (a CEU részt nem kért a cégből, egyelőre a reputációjuk miatt fontos nekik a projekt). Befektetők keresték őket a Web Summiton is, de csak akkor fogadnak el tőkét, ha az a nemzetközi piacra lépésüket támogatja. Okos pénzre és kapcsolati tőkére van leginkább szükségük. Ákos azt mondja, inkább célpiacokban gondolkodnak, a tervbe vett külföldi hídfőállások kialakítása 200-300 ezer eurós befektetés lehet (kell iroda, értékesítők, akik elérik a potenciális ügyfeleket). Az irány egyelőre “opportunista”: Portugália, Spanyolország és Németország és Oroszország, több ajánlatuk is kint van.
És ott van a Viber is. A Talk-A-Bot ugyanis a népszerű csevegő applikáció hivatalos partnere – ez globálisan 800 millió felhasználót jelent, a magyar piacon pedig 2,8 millió aktív júzert. Mikor megkérdezem, ezt elérni mennyi meló volt, a fiúk felnevettek. “Tudtuk, hogy nekik is kell ezzel a területtel foglalkozniuk, ezért a honlapjukról megnéztük, mi a e-mailcímük” – kezdi a sztorit Laci. “Megtaláltuk, kivel kellene felvenni a kapcsolatot, de nem volt hozzá e-mailcím.
Ezért írtunk vagy 20-at fejből, megpróbáltuk eltalálni. Egyik sem ért célt.” Ákos végül stílusosan üzent, megkereste az illetőt Facebook-on, és írt neki ott. “Ma már a Viber felsővezetőivel tárgyalunk, látjuk, hogyan gondolkodnak, ügyfeleket hoznak nekünk és rálátunk a konkurenciánkra is” – magyarázza.
A Viber egyáltalán nem korlátozza le a partnereit, az sem zavarja őket, hogy WhatsAppra is fejlesztenek, hiszen látják, hogy ez valós igény.
A Viber Magyarországon is elindította Nyilvános Fiók nevű szolgálatatását, itt találhatóak a cégek chatbotjai. A Talk-A-Bot fejlesztette ide a Sziget, a Profession.hu és az Index csevegői botjait is. Összesen 10 partnerrel dolgoznak együtt, de több száz tárgyalásuk folyamatban van, sokat vannak úton.
Vége az álhíreknek?
Az amerikai elnökválasztás kapcsán sokszor előkerülnek a Facebook-on terjedő álhírek, ami egyesek szerint rengeteg amerikai választót tévesen befolyásolt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt is látjuk, hogy a közösségi oldalak forgalma egyre inkább tevődik át a chat platformokra. Elképzelhető, hogy az álhírekhez hasonlóan lesznek majd “rossz indulatú” robotok, akik direkt dezinformálnak, de a jelenlegi keretek között ez nehezen kivitelezhető. “A Facebook szigorúan szűri, milyen robotok enged a felületeire, ráadásul április óta folyamatosan ad ki frissítéseket a policy-re vonatkozóan” – magyarázza Geri. A Facebook elsősorban azon dolgozik, hogy ne váljon “spam tengerré” a Messenger a robotok miatt, ez jól felfogott üzleti érdeke, és éppen emiatt elég gyorsan leszabályozták ezt a területet.
“A Facebook csak akkor tud majd pénzt csinálni a Messengeren a robotokból, ha egyedi és értékes tartalmat generálnak” – mondja Tamás.
Hogy komoly bevételi lábként kezeli ezt a csatornát a Facebook, azt jelzi, hogy már beengedik ide a fizetett hirdetéseket is. A legtöbb júzer egyelőre nem tudja használni ezeket az eszközöket, azon most a Facebook is dolgozik, hogy minél több csatornán keresztül hordja rá a felhasználókat ezekre a robotokra. A magyar csapat szerint a chatrobotok fogadtatása itthon nem rossz, és nemcsak a fiatalok kattannak rá.
“Az látszik, hogy akik kipróbálják, azok azonnal meg akarják szivatni, próbára teszik a robotot. A júzerek közt van nagymama is, és sok új vásárlóréteget is be tud hozni” – magyarázza Ákos. Chatelni a nagyik is tudnak, van egy réteg, aki így beszél a külföldre költözött családtagokkal. Nekik nem is annyira a robot a lényeg, hanem az, hogy csevegnek.
