Dolgozott a Microsoftnak a Windows Mobile-on. Társalapítója volt egy cégnek, ami gazdaggá tette, amikor az orosz Google-ként is nevezett Yandex felvásárolta őket 38 millió dollárért.
De Yaroslav Goncharov legnagyobb dobása mégis azzal a céggel volt, ami eltörpül a többihez képest: ez a Face App. Összesen 12 alkalmazottja van a cégnek, de mégis jelenleg az egyik legfelkapottabb (és legellentmondásosabb) mobilalkalmazást hozták össze a világon, aminek segítségével nemet cserélhetünk, és megöregíthetjük magunkat – legalábbis digitálisan. A program lényege, hogy képeinket feltöltve az megmutatja, hogyan néz(het)ünk majd ki idős korunkban.
Kíméletlenül felmászott mind az androidos, mind az iOS-es toplisták élére, miután egy csomó híresség, köztük Drake és Iggy Azalea is megvillantotta öregkori önarcképét a közösségi médiában, és arra buzdítottak mindenkit, hogy próbálják ki, és posztolják az eredményt (ez lett a Face App Challenge). Az amerikai Forbes az első angol nyelvű sajtótermék, melynek interjút adott.
Yaroslav Goncharov, a Face App alapítója / Fotó: Forbes.com
A hájppal együtt azonban felbukkant a para is. Először az, hogy a Face App nem csak a beküldött fotót látja, hanem a felhasználó teljes galériáját, erről később kiderült, hogy alaptalan. Amerikában az oroszellenesség miatt gyorsan elharapóztak a rémhírek, Chuck Schumer szenátor egyenesen az FBI-t állította rá, hogy kivizsgálja, hová és kihez kerülnek az amerikai állampolgárok szelfijei.
Goncharovot megdöbbentette, hogy milyen magasra csaptak a hullámok.
“Múlt csütörtökön megpróbáltam megszámolni, hányan hívnak fel, három óra alatt nagyjából kétszáz hívásom volt, ellehetetlenült a napi munkavégzés” – panaszkodott az amerikai Forbesnak.
A cégvezető nagyobb transzparenciát, és egy új adatvédelmi policy kialakítását ígérte meg. Az amerikai Forbes az első angol nyelvű lap, akinek interjút adott, egy héttel azután, hogy a cég válságüzemmódba kapcsolt a váratlan hájp miatt kirobbant balhé következtében.
A cégvezető azt mondta, hogy az új felhasználási feltételek már valószínűleg nem fogják tartalmazni azokat pontokat, amik nagy felháborodást váltottak ki, köztük lesz az arckép jogairól szóló rész is. A jelenlegi feltételek szerint ugyanis a felhasználók által feltöltött fotókkal a cég azt csinál, amit akar, módosíthatja, eladhatja, anélkül, hogy a felhasználó egy fityinget is kapna érte.
“Az emberek megijedtek attól, hogy mindent meg is csinálunk, ami a felhasználási feltételeinkben benne van, de erről szó sincs” – magyarázza.
Goncharov szerint a felhasználási feltételek azért voltak ilyenek, mert az eredeti terv úgy nézett ki, hogy a Face App egy arckép alapú közösségi oldal lesz. Ehhez az Instagram felhasználási feltételeihez hasonló szabályrendszer kellett. “De az Instagramot senki sem hibáztatja, mert ők az Instagram” – mondja. A cég 48 óra után törli az adatbázisából a képeket, valamint erre megkérik az appot futtató szerverek tulajdonosait (Amazon, Google) is. Azt is hozzátette, hogy a fotókat nem használták kereskedelmi célra. A fotók azért maradnak 48 óráig a szerveren, hogy a júzereknek ne kelljen minden egyes új filter miatt újra és újra feltölteniük ugyanazt a képet.
A kódsorok szintjén nem igazán lesz változás, bár már most már felugrik egy figyelmeztetés az app elindításakor, hogy a fotók egy távoli felhőre (tárhelyre) kerülnek fel. Goncharov szerint a júzereknek nem emiatt kéne aggódniuk, hanem a többi alkalmazás miatt, amely hasonló engedélyeket kér a működéshez, csak senki sem szól róla.
Goncharov a kétezres évek elején a Microsoftnál dolgozott, itt kapott ízelítőt abból, hogy milyen lesz az okostelefonoktól hemzsegő jövő. A Windows Mobile szoftverfejlesztője volt, jóval azelőtt, hogy az iPhone-ok vagy az androidos kütyük léteztek volna. “Hittem abban, hogy a jövőt építem” – mondja.
A probléma az volt, hogy Szentpétervárott nem volt egyszerű a startupper-élet. 1999-ben csatlakozott az orosz SPB Software-hez technológiai igazgatóként, ahol a Windows Phone-oknak terveztek alternatív kezdőképernyőket. Az Apple és a Google felemelkedésével azonban váltani kellett. Goncharov szerint miután elhagyta a céget, a Windows megpróbált versenyre kelni az Apple-lel egy zárt oprendszer segítségével, ahelyett, hogy az Android nyílt, partnerbarátabb megoldását próbálta volna átvinni. “Utólag visszagondolva még mindig fáj!” – teszi hozzá.
Miután az SPB inkább elkezdett az Androidra fókuszálni, az orosz keresőóriás, a Yandex is bekopogott, egy 38 millió dolláros csekket lobogtatva.
Goncharov nem árulta el, mennyit kaszált az eladáson, de annyit megjegyzett, hogy elég volt a saját vállalkozás elindítására anélkül, hogy befektetők miatt kellett volna aggódnia.
Goncharovot mindig is lenyűgözték a neurális hálózatok: hardver és szoftver együttes, az emberi agyhoz hasonló tanulási képessége. Hitt abban, hogy az algoritmussal képes lehet arcot generálni bizonyos jellemzők segítségével, mint a nem vagy a hajszín. “Ekkor a minőség még csapnivalóan rossz volt, de volt benne lehetőség.” Fél év után az így létrehozott arcok már sokkal jobb minőségűek voltak. A Yandexet 2013-ban hagyta el, és nekiállt a saját fejlesztéseknek. Először egy, a hotelek Wi-fi szolgáltatását tesztelő appot csinált, ezzel volt is némi sikerélménye, de igazából nem adta fel, hogy az algoritmusos arckészítésből legyen valami. A Face App-on 2016-ban kezdett dolgozni, a béta verzió 2017-re lett kész. Először akkor futott nagyot, amikor a “hotness” filter segítségével az embereket szebbé varázsolta (egészen pontosan a fotóikat, de a közösségi hálózatok világában utóbbi a fontosabb).
Az app most az amerikai politikai csatározások középpontjába került, az egyik szenátor a lehetséges nemzetbiztonsági és adatbiztonsági kockázatok miatt az FBI bevonását sürgeti.
Miután milliók kaptak rá az appra, Goncharovnak üzleti tervet kellett kieszelnie.
Eredetileg a júzereknek fizetniük kellett volna egy automatizált fotószerkesztőért, ezért hozzáadott egy fizetős lehetőséget, ami levette volna a Face App vízjelet a képekről, és a reklámoktól is megszabadította volna a felhasználót, grátiszban néhány prémium funkció is járt volna. “Sikeresek lettünk, de szokatlan ez a siker” – mondja a cég tulajdonosa. Bár konkrét számokat nem mondott, állítása szerint a Face App már az indulásától fogva termeli a pénzt. “Profitábilisak vagyunk, simán kaphattam volna befektetést a Szilícium-völgyből, de volt elég pénzünk az organikus növekedésre.”
Goncharovnak jelenleg nem kell aggódnia (persze azt bevallotta, hogy a jövőben lehet, hogy megkeres kockatőke-befektetőket), de a fotóapp-ipar többi szereplője igencsak ki van szolgáltatva a befektetőknek, vagy már rég fel is vásárolták. A Snapchat 150 millió dollárt fizetett a Looksery-ért, a Teleportért 8 milliót, hogy tovább bővítse a mesterséges intelligenciával felvértezett filtereit. Az Oakland-beli VSCO 90 millió dolláros befektetést húzott be két körben. A Face App egyetlen bevételi forrása a fizetős verzió, de az alapító nem hajlandó elárulni sem azt, hogy mennyi pénzt termelt eddig, sem azt, hogy hány felhasználó fizetett eddig, annyit fűzött csak hozzá, hogy a teljes felhasználóbázis 1 százaléka hajlandó fizetni is a szolgáltatásért.
A Google Play szerint összesen több mint 100 millióan töltötték le (ez nem jelenti azt, hogy aktívan használják is) az alkamazást.
Ha ebből a százmilliós júzerbázisból indulunk ki, akkor a havi 3,99 dolláros díjjal kalkulálva a cég egy évben kb. 4 millió dollárt (1,2 milliárd forintot) kereshet.
Goncharov ezeket a fejtegetéseket nem kommentálta.
A cég következő nagy dobása a videó lehet, a Snapchat már csinálja ezt egy ideje, de Goncharov nem akar kapkodni, és addig nem lesz elérhető, amíg – az ő szavaival élve – nem lesz igazán varázslatos.
Most már csak abban reménykedik, hogy a varázslatot nem rombolja szét egy újabb adatvédelmi pánik.
