A 80-as évek elején még maszekként kezdte a Kiss József utcában, később a Távol-Kelettől Amerikáig végigjárta a világmárkákat, és elkészítette Magyarország egyetlen kézműves aranyfuvoláját. Ha ma reggel egy japán vagy egy német gyártó e-mailt kap tőle, nem egy ismeretlen kelet-európai lebeg a szeme előtt. Pontosan tudják, ki az a Csider Károly.
„Egyszer kellett vennem egy tárogatót. Én nem tudok játszani rajta, de olyanra volt szükségem, ami biztos, hogy jó, osztályon felüli hangszer. Amerikába vittem egy zenésznek ajándékba. Akkor bizonyos értelemben az én renomémat is a Karcsira bíztam ezzel, és csodálatos hangszert kaptam tőle” – meséli Presser Gábor, Csider Károly régi barátja.
Hiteles hangszerüzletet építeni harminc év, a magyar zenészvilág bizalmát eljátszani egy trehányan elvégzett munka és egy be nem tartott határidő is elég lehet. Ha valaki nem javít meg egy hangszert időre, azon egy koncert múlhat. Csider Károly hangszerjavító műhelyében ilyen az 1980-as nyitás óta nem fordult elő.
„Nem csalódott senki, aki Karcsiban bízott, és aki nem okoz csalódást, annak a jó híre, főleg a zenészek zárt közegében, gyorsan terjed” – folytatja Presser.
„Képes voltam beülni a Trabantba és elautózni az NDK-ba csak azért, hogy beszerezzek egy rugó- vagy párnakészletet. Minden pénzemet anyagba meg szerszámokba öltem. Pénzügyileg persze nem érte meg, de nekem fontos volt” – mondja Csider Károly arról, hogy hangszerjavító műhelyében hogyan tudott olyan fúvósokat is helyrehozni, amiket senki más nem.
A műhely mellett 1990-ben nyílt meg a Fon-Trade Music nevű hangszerüzlet, ma már olyan világmárkák fuvolái, szaxofonjai, klarinétjai és trombitái sorakoznak benne, mint a Yamaha, a Buffet Crampon, a Leblanc vagy a Selmer. De a velük való kapcsolat nem merül ki a magyarországi képviseletben. A Trevor James márka egyik fuvolájának alapmodelljéhez például Károly tervezett szájrészt Csider Acoustic néven.
Az alapító a hétfőket tölti Budapesten és az üzletben, a többi idejét neszmélyi borospincéjének szenteli, de szakmai tanácsért ma is naponta többször csörög a telefonja. Az üzletet a fia vette át. „Apu kérdezgette, hogy jössz majd a boltba? Jövök, persze. És jöttem. Ilyen természetes volt” – mondta Csider Bálint arról, hogyan szállt be a Csider Fafúvós Műhely néven futó hangszerszerviz vezetésébe.
Arról, hogy Csider Károly hogy került egy japán fuvolagyárba tanulni, mivel keltette fel egy amerikai fuvolakészítő mester kíváncsiságát, és hogyan készítette el Magyarország egyetlen kézműves aranyfuvoláját a januári lapszámunkban írtunk.
Borítókép: Orbital Strangers