Az 53 éves Szőnyi Ferenc épp egy tízszeres triatlanon fut Svájcban – 192 óra a világrekord, feltett szándéka, hogy megdönti. Tíz mondat az augusztusi lapszámból, amit mindenkinek olvasnia kell.
Szőnyi Ferenc káprázatos eredménnyel, 113 óra 13 perc 29 másodperc alatt, egyedül ért célba a Himalájában, a világ talán legnehezebb futóversenyén, a 480 kilométeres The Hell Race ultramaratonon. A Racemachine becenevű, 53 éves triatlonista, hosszútávfutó, távolsági kerékpározó, vasember hosszú interjút adott a Forbesnak. Tíz elképesztő gondolatot szemlézünk a beszélgetésből – amiben van még bőven olyan Szőnyi-mondat, amitől az ember háta egyszerűen borsódzik. Egy valószerűtlen ember – lenyűgöző akarat és őszinteség – innen, Magyarországról, Komáromból futja le az egész világot. A teljes interjú az augusztusi Forbesban.
1. “Például átjártunk Dunaszerdahelyre házat építeni, reggel hatkor beültünk a kocsiba, betonoztunk egész nap, aztán este fél hatkor levettem a bringát az autóról, és 60 kilométert tekertem hazáig.”
Szőnyi Ferencnek építőipari cége van, saját tervezőirodával. De amikor a válság kitört, ő is megfogta a munka végét, ha kellett, nekiállt burkolni is (az amúgy is nagyon érdekli) .
2. “Kinéztem az interneten, milyen kerékpáros lehetőségek léteznek. Úgy döntöttem, hogy meg akarom dönteni a 24 órás magyar kerékpáros rekordot. Vettem egy jó kerékpárt is, 12 ezer forintért egy garázsboltban.”
Arról, hogy hogyan kezdett bele komolyan a kerékpározásba. A legelső biciklijét, amivel kiment az országútra, a felesége vette neki, mert azt akarta, hogy fogyjon egy kicsit a férje.
3. “Edzeni kezdtem, majd elmentem a Kinizsi 100-ra, amit korábban, túrázva, 20–22 óra alatt teljesítettem. Az motivált, hogy reggel hétkor rajtolunk, és még világosban célba akarok érni. Ezt erősítendő nem vittem lámpát magammal.”
Arról, hogyan kezdett 43 évesen komolyan futni – mindez 10 évvel ezelőtt volt, akkor 13 kilóval volt nehezebb, mint ma. A Kinizsi 100 szintindeje amúgy 24 óra.
4. “Este kimentem újra, és mondtam az edzőmnek, Sanyi bácsi, éjjel megtanultam úszni. >>Na, mutasd! Tényleg? És ki tanított meg?<< A ritmus, válaszoltam.”
Szőnyit egy barátja nevezte be az első dupla ironman versenyére. Bicajozni és futni tudott, de úszni nem – a verseny egy hónap múlva volt Bonyhádon. Megtanult hát úszni.
5. ” – Összesen hány ironmantávot teljesített eddig?
– 111-et. Meg három Sparthatlont, kétszer a Race Across America biciklisversenyt.”
És esze ágában sincs leállni.
Emlékplakett a Himalájából – egyedüliként teljesítette a gyilkos távot. Fotó: The Orbital Strangers Project
6. “Itt tanultam meg, hogy a kimerülésnek három szakasza van: egyszer csak eljön az idő, amikor nem tudom, 1. hol vagyok, 2. kikkel, 3. kicsoda vagyok én.”
Szőnyi arról, hogy versenyzés közben, milyen “szörnyű dolgok” történnek vele.
7. “Megtanultam úszás közben aludni.”
Arról, hogyan tűri a monotóniát a versenyek alatt. Ez az egyik trükkje.
A Racemachine becenevű, 53 éves triatlonista, hosszútávfutó, távolsági kerékpározó, vasember tíz évvel ezelőtt kezdett komolyabban sportolni. Fotó: The Orbital Strangers Project
8. “Én azt gondolom, hogy minden ilyen módosult tudatállapot, delírium hiba. A képzetlen sportoló hibája. Rosszul táplálkozik, nem megfelelő a folyadékbevitel, nem alszik eleget.”
A legendás görög ultrafutó, Jánisz Kúrosz szerint a hosszú távok alatt a lélek és a test elválik egymástól. Szőnyi azt mondja, ez hiba.
9. “Én büszke vagyok rá, hogy nemcsak teljesítek egy versenyt, hanem megélem. E kettő között óriási a különbség.”
Mindezt annak kapcsán, hogy 43 évesen kezdett bele a komoly versenysportba – és ez ilyen előnyökkel (is) jár szerinte.
10. “Néhány éve itt, a komáromi erődben futottam egyszer, a falon gyerekek játszottak, és az egyikük látva engem, megkérdezte: >>Bácsi, te mennyit futsz?<< Amennyit akarok, válaszoltam neki. Csak később esett le, hogy jé, én tényleg annyit tudok futni, amennyit akarok. Hány ember mondhatja ezt el magáról?”
