Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Kép: Tesco Magyarország

A legkisebb magyar cégek húzzák a rövidebbet az élelmiszerárstoppal

A legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány az élelmiszerárstoppal, hiszen az intézkedéseket olyan termékekre vezették be, amelyekből több fogy a társadalom alsó rétegeiben. A kormányzati kommunikációval ellentétben a gazdasági tények a lépés jelképességére utalnak, míg a hazai kkv-k nagyon megszenvedhetik a következő minimum három hónapot. 

A G7 gazdasági portál cikke szerint a Központi Statisztikai Hivatal folyamatosan követte az alapvető élelmiszerek drágulását, eszerint a liszt és az étolaj 2020 januárjához képest tavaly novemberig 50 és 30 százalékkal drágult, de a kristálycukor és a csirkemellfilé ára is 20 és 12 százalékkal nőtt (a csirkefarhátra külön nem gyűjtenek adatot.) A nagy diszkontokban és a Tescóban azonban az országos átlagárnál olcsóbbak voltak a termékek, a lap saját adatgyűjtése alapján az étolaj akár 160-170 forinttal is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, két százalékos csökkenést inflációcsökkenést várnak az összes eddigi intézkedéstől, tehát a benzinár befagyasztásától, a kamatstoptól, a rezsicsökkentéstől és az élelmiszerárstoptól összesen.

„Valószínűleg politikai kommunikációs szempontból is okosabb volt kihagyni a tegnap bejelentett intézkedés hatásainak taglalását, ugyanis azok valószínűleg inkább jól kommunikálhatóak, mint jelentősek”

– írja a G7, és idézi Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági tanácsadót, aki a Kormányinfó után fél-egy százalékpontos csökkenésről beszélt a Világgazdaságnak. 

Mivel a KSH inflációs kosarában az egyes termékek eltérő súllyal szerepelnek, az intézkedések hatását csökkenti, hogy azok nem a teljes termékcsoportokra vonatkoznak. Összességében az átlagos bevásárlókosarak tartalmának elhanyagolható részére lesz hatással az állami árstop. Ez az arány ugyanakkor magasabb lehet bizonyos társadalmi csoportok esetében: minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb részét költi élelmiszerre, írja a G7.

Kenyérből, étolajból és sertéshúsból is többet fogyaszt a legrosszabbul kereső kétmillió magyar, mint a felső 20 százalék, ezek közül az étolaj és közvetetten a liszt is szerepel a kenyér miatt. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kormány leginkább ezt a réteget célozta az intézkedésekkel. 

Ki húzza a rövidebbet?

A nagy kérdés, hogy a kiskereskedelem, a láncok és a beszállítók közül ki issza meg az alacsony árazás levét.

A kormány számításai szerint az árstop körülbelül 20 milliárd forint bevételkiesést okoz a szektornak, de nem lesz központi kompenzáció. 

A liszt példáján keresztül mutatja be a G7, hogyan működik a szektor hierarchiája. A lisztet megtermelők itthon és külföldön is eladhatják a terméküket, az ármaximálás pedig a hazai termelőket a külföldi piacok, a magyarokat pedig a külföldi beszállítók felé tolja. Ha a beszállítók ára változik, a kereskedelmi láncok kereshetnek új beszállítot vagy megpróábálhatnak megállapodni egy új árban. Ha ez nem sikerül, akkor a bolt választhat, hogy kilistázza a terméket, tehát szélsőséges esetben nem lesz 2,8 százalékos tej, csak 1,5-ös. Vagy pedig új tendert ír ki, de ha arra nem jelentkezik olcsóbb beszállító, akkor nem lesz a termék a boltban. A kormány bejelentése szerint ez szabályellenes volna, és szigorúan ellenőrizni fogják, hogy minden termékből legyen elegendő a boltokban.

Ebben az esetben azonban éppen azokat a külföldi szereplőket hozza előnybe a kormány, akik a széles kínálatukkal más termékek árának emelését egyszerűbben megléphetik. Korábban éppen az ő térnyerésük ellen lépett fel a kormány. 

Kép: Tesco Magyarország

Oszd meg!