Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A kutató-fejlesztők világát is a popkultúra részévé kell tenni – Interjú Böszörményi-Nagy Gergellyel

Nagy dobásra készül a Design Terminal: egy most induló, kétéves program keretében 150 nyugat-európai és kelet-közép-európai deep-tech vállalkozást szeretnének összekötni nagyvállalati szereplőkkel. Ez egy zárt világ, így megszólításuk nem egyszerű feladat, de komoly tartalékokat rejthet a régió számára. Az induló programról Böszörményi-Nagy Gergellyel beszélgettünk.

Egy nagy bejelentésre készültök, egy nagy európai programban fogtok részt venni. Mi ennek a lényege? 

Ha nagyon egyszerűen akarom összefoglalni, létrejön egy olyan együttműködés, ami összekapcsolja a nyugat- és kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémákat. A program társalapítóiként célunk, hogy európai szintű innovációs értékláncok alakuljanak ki, és a mi régiónkban születő innovatív technológiáknak lehetősége legyen beépülnie nyugat-európai nagyvállalatok, globális óriáscégek üzleti rendszereibe. Ez lesz az egyik első ilyen típusú európai együttműködés.

Valahol megdöbbentő, hogy eddig nem létezett ilyen program. 

Az Európai Unió önti a pénzt az innovációba és azt is tudjuk, hogy az uniós konzorciumokban ma már sokszor elvárás, hogy legyen kelet-közép-európai tag. Amiben az X-Europe különlegesnek ígérkezik, hogy most kifejezetten hosszú, több éves kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként létrejövő, komplex technológiát előállító cégekre fókuszálunk. Ezúttal tehát nem a klasszikus, tévéből és youtube-videókból ismert nagydumás startupokat segítjük, hanem olyan csapatokat, amelyeknek tagjai sokszor egész életüket és teljes eddigi pályafutásukat egyetlen komoly projektnek szentelték. 

Mi az együttműködés jelentősége a régió szempontjából?

Több mint száz évre visszamenőleg ismerünk sztorikat arról, hogy mi van, ha nem foglalkozunk profin a magyar ötletek menedzsmentjével. A mi régiónk sajátossága, hogy évtizedeket töltöttünk a gazdaságföldrajzi értelemben vett félperiférián, és amikor tudományos innovációk születtek, üzleti kibontakozásuk csak véletlenszerűen valósult meg. Sokszor úgy, hogy abból az eredeti ötletgazda nem vagy alig részesült. Az együttműködésnek a mi régiónk, egy magyar fejlesztőcsapat szempontjából az a jelentősége, hogy végre rendezett, gyors, hatékony útja lesz egy nálunk születő kutatás-fejlesztési megoldásnak a globális értékláncokba. Ez egyébként egybevág az Innovációs és Technológiai Minisztérium célkitűzéseivel, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ne csak szabványok és specifikációk mentén történő gyártásban jeleskedjenek, hanem eredeti innovációk, saját termékek előállításában is. Amit aztán képesek legyenek külföldön értékesíteni.

A sikerpropaganda mögé kell nézni. Nem igaz, hogy jól állunk, ami az innovációk vagy a termékfejlesztések számát, a piacra lépésre alkalmas, nagy nemzetközi együttműködésekre alkalmas csapatok számát illeti. Ezt motiválni kell.

 Mi biztosítja azt, hogy ezek a csapatok itthon maradnak, hogy ezek az értékláncban nem alárendelt szerepet játszanak és kilóra megveszik őket? Miben lesz a rendszer más?

Ha az a kérdés, hogy erre létezik-e garancia, azt mondom, hogy nem. Hogy lehet-e ösztönözni, hogy ezek a csapatok magyar vállalkozásként bontakozzanak ki és kapcsolódjanak be nagy rendszerekbe, akkor a válaszom igen, ezért rengeteget tehetünk. Az egyik fontos képesség, amelyet a program során átadunk nekik, pontosan az, hogy potenciális üzleti partnerekkel – ideértve a lehetséges felvásárlókat vagy befektetőket is –, hogyan lehet eredményesen tárgyalni anélkül, hogy szellemi tulajdonuk, szabadalmaik, intellektuális tőkéjük és képességeik egyetlen szempillantás alatt házon kívül kerüljenek. Emellett a vállalkozási ismeretek átadása általánosságban is a munka fontos része lesz. Egy tipikus startupnál ma már közhelyszámba megy, hogy kell egy alkalmas CEO, és szükség van egy agilis sales-vezetőre. Az egyetemi háttérből, sokéves kutatómunka mentén kialakuló deep-tech vállalkozásoknál ez sokszor hiányzik. 

A munkátok egy része tehát a szellemi előkészítés, a mentális háttér biztosítása. Lesznek üzleti ösztönzők is?

A legfontosabb célunk, hogy konkrét projektek induljanak el a startupok és a nagyvállalatok között. A Design Terminal más programjaiban is erre fókuszál, ez itt is így lesz. 

Kik a kétéves együttműködés résztvevői? Ki vezeti?

Az X-Europe koncepciója a Design Terminal és az amszterdami székhelyű The Next Web egyeztetéseiből alakult ki. Róluk érdemes tudni, hogy egy hozzánk sok tekintetben hasonló, de nagyobb és régebbi szervezetről van szó. Startup keltetőjük, innovációra szakosodott online magazinjuk és egy népszerű fesztiváljuk is van. A céget éppen 2019 tavaszán vásárolta meg a Financial Times, ami komoly visszaigazolás arról, hogy a hozzánk hasonló ügynökségek és az a tevékenység, amivel foglalkozunk, a gazdaság fősodrába tart. 

A médiafelületeket vették meg vagy a teljes céget?

A teljes vállalatot. 

Kikkel dolgoztok még a konzorciumban?

Akad még egy partner, aki kiemelten fontos számunkra, az F6S nevű ír vállalkozás. Az ő szakterületük a toborzás, nagyon hatékonyak abban, hogy rövid idő alatt minél több, minél jobb minőségű startupot érjenek el. A konzorciumnak van francia tagja is a Growth Tribe személyében, a Baltikumot pedig a Techchill képviseli. 

Hány vállalkozással szeretnétek a két év alatt kapcsolatba kerülni?

Két év alatt összesen 150 kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, azaz deep-tech vállalkozást szeretnénk felkarolni. Ehhez az kell, hogy a lehetőség hírével ennek minimum a tízszeresét érjük el. 

Mit kapnak a jelentkezők?

A kiválasztott cégek háromszor kapnak majd képzést Budapesten, a Design Terminal szervezésében, erre épül a program üzleti kapcsolatépítést szolgáló része, ahol a csapatok befektetőkkel és nagyvállalatokkal találkoznak.

Böszörményi-Nagy Gergely // Fotó: Egyed Péter
Böszörményi-Nagy Gergely
Fotó: Egyed Péter / Forbes

Máshol is lesz képzés?

A képzés jelentős része Magyarországon történik, de kapnak tréninget más helyszíneken is. Annál is inkább, mert az üzleti környezet és kultúra sok országban eltérő és az, milyen stratégia mentén érdemes tárgyalni egy nagyvállalati ügyféllel Nyugat-Európában vagy a mi régiónkban, változó lehet.  

Ezt most is csináljátok egyébként. 

Már két éve fut a V4 Startup Force nevű visegrádi ösztöndíjprogramunk. Itt azzal foglalkozunk, hogy a szlovák, cseh, lengyel és magyar startupokat összekapcsoljuk a régió nagyvállalataival, legyenek egymás ügyfelei, alakuljon ki régiós ökoszisztéma. A képzés bázisa ebben az esetben is Budapest, de minden helyszínen, mielőtt kapcsolatépítésre, matchmakingre kerülne sor, helyszínspecifikus információkat kapnak arról, hogy milyen az ottani gazdasági környezet, kik a legfontosabb iparági szereplők, mik a fontos trendek, mire költenek szívesen a helyi nagyvállalatok. 

Közép-Európában elég jól láthatóak vagytok jelenleg is, a nyugat-európai nagyvállalatok számára már nem feltétlen. Mit vártok ettől a programtól? Ti váltok láthatóbbá akár a startupok, akár a nagyvállalati szereplők számára, vagy pedig azt, hogy a ti radarotokon lesz még több vállalkozás?

Ezek mind komoly pozitívumok, és önmagában is remek visszajelzés nekünk, hogy a The Next Web minket választott partnernek a program felépítésére. De a sztori igazán izgalmas része nem mi vagyunk, hanem az, hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, tudományos fejlesztésen alapuló cégek zárt, nehezen megszólítható világát közelebb hozhatjuk az üzleti szereplőkhöz. Ez egy csaknem underground kultúra, ami javarészt mérnökökből áll. Elvétve jelentkeznek akcelerátorokba, ritkán állnak készen a piacra lépésre.

Vagy túl kezdetleges, vagy előrehaladott állapotban állnak ahhoz, hogy egy klasszikus startup akcelerátorhoz jelentkezzenek. 

Pontosan. Az ő megszólításuk, az eredeti tudományos innovációk tematizálása, bekapcsolásuk az üzleti világba, hallatlanul izgalmas szakmai kihívás.

Aki külsősként valaha lenézett egy schönherzes buliba, szerintem tudja, hogy miről beszélek. 

Beszéljünk még kicsit arról, hogy hogy működik majd a program a gyakorlatban! Hogy lehet bekerülni?

Pályázat lesz. 

Ez indul 2020 januárjában?

2020 tavaszán indulunk, legkésőbb februárban jönnek a részletek. 

Hogyan kezdtek el dolgozni a kiválasztott csapatokkal?

Alapozásként évente két sprinten vesznek részt.

Ez mi pontosan?

Hívhatjuk tréningnek is, egyfajta intenzív üzletfejlesztési képzés, ami felkészíti a résztvevőket arra, hogy a program többi részében hatékonyan használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket biztosítunk nekik. 

A képzéseken kívül mire lehet még számítani?

Lesznek tanulmányutak, kapcsolatépítő alkalmak, vállalati ügyfelekkel való közvetlen találkozások, és nagy nyilvános események. A kiválasztott csapatok bekapcsolódnak a Design Terminal saját mentorprogramjába is, ami ziccerhelyzet, hiszen ennek keretében a termékfejlesztéstől az üzleti modell fejlesztésén át, a szellemi tulajdon-menedzsmenten keresztül egészen a marketingkommunikációig erősíthetik a képességeiket. Nem utolsó sorban, tervezünk egy komolyabb marketingkommunikációs kampányt, ami felhívja az üzleti élet döntéshozóinak figyelmét, hogy érdemes keresniük a kapcsolatot az eredeti innovációkban bővelkedő kutatói és kisvállalkozói szférával. 

Ha létezik olyan fogalom, hogy reklámzaj, akkor ennek az analógiájára létezhet olyan is, hogy startup-reklámzaj. Miben lesz ez a program más?

Az is feladatunk lesz, hogy megfoghatóvá tegyük azokat az innovációs műhelyeket és csapatokat, akik az utca embere számára elsőre nehezen érthető dolgokkal foglalkoznak, de a munkájuk eredménye a mindennapokban, az általunk használt kütyükben, vagy éppen az egészségügyben és az iparban hasznosul. Az X-Europe és benne a Design Terminal munkájának sajátos hozzáadott értéke lehet, ha ezt a speciális világot a megszokottnál kicsit játékosabb formában mutatjuk be a nyilvánosságnak.  Viccesen hangozhat, de a kutató-fejlesztők világát is a popkultúra részévé kell tenni, ahogyan az Amerikában például az Agymenők sorozat révén sikerült. Ha valaki szemügyre veszi, ahogy az elmúlt időszakban kommunikálunk, akkor láthatja, hogy más projektjeink esetében is módszeresen dolgozunk a startup-világ emberi arcának megjelenítésén. 

Azért azt tudod, hogy biztosan jó úton haladtok, de a közleményeitekben még így is minden harmadik kifejezést szótárazni kell? 

Ez jogos visszajelzés. A kreatív megjelenés mellett a nyelv legalább ennyire fontos. 

Személyesen neked mit jelent ez a program? Hét éve csatlakoztál a DT-hoz, most tartotok ott, ahol korábban szerettetek volna?

Az a célkitűzésünk, hogy Budapestet és Magyarországot elhelyezzük a komolyan vehető innovációs ökoszisztémák térképén, a kezdetektől megvolt és folyamatosan haladunk efelé. Az X-Europe egy újabb mérföldkő. 

Van abban egyfajta furcsa kettősség, amikor régiókról beszélünk, de ezzel párhuzamosan a városok közötti versenyről is, vagyis arról, hogy a vezető startupközpontok, London, Párizs, Amszterdam, Berlin, Helsinki mellett kik lehetnek a régió vezetői, kik jönnek a második hullámban. Célja ennek a programnak, hogy vidéki, értékes csapatokat fedezzen föl és velük, de Budapestből csináljon startupfővárost?

Nagyon fontos kérdés. Szóba sem kerülhet, hogy ez a kezdeményezés kizárólag fővárosi fókusszal fusson. Annál is kevésbé, mert a deep-tech csapatok jelentős része általában egyetemi közegben formálódik.

Magyarország sikeres egyetemei sok esetben távol vannak Budapesttől, elég Debrecenre vagy Szegedre gondolni, de Miskolcról vagy éppen a veszprémi Pannon Egyetem informatikai karáról is indult már nemzetközi sikersztori. Alapelvárás az ő megszólításuk. Ez a program segíteni fog nekik abban, hogy nyugat-európai kapcsolataikat úgy építsék fel, hogy kutatás-fejlesztői folyamataik helyben maradhassanak, de a termékeik, megoldásaik eljussanak oda, ahol üzletileg hasznosulhatnak. 

 

“Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem,igazad lesz.”