Nagy dobásra készül a Design Terminal: egy most induló, kétéves program keretében 150 nyugat-európai és kelet-közép-európai deep-tech vállalkozást szeretnének összekötni nagyvállalati szereplőkkel. Ez egy zárt világ, így megszólításuk nem egyszerű feladat, de komoly tartalékokat rejthet a régió számára. Az induló programról Böszörményi-Nagy Gergellyel beszélgettünk.
Egy nagy bejelentésre készültök, egy
nagy európai programban fogtok részt venni. Mi ennek a lényege?
Ha nagyon egyszerűen akarom összefoglalni, létrejön egy olyan együttműködés, ami összekapcsolja a nyugat- és kelet-közép-európai innovációs ökoszisztémákat. A program társalapítóiként célunk, hogy európai szintű innovációs értékláncok alakuljanak ki, és a mi régiónkban születő innovatív technológiáknak lehetősége legyen beépülnie nyugat-európai nagyvállalatok, globális óriáscégek üzleti rendszereibe. Ez lesz az egyik első ilyen típusú európai együttműködés.
Valahol megdöbbentő, hogy eddig
nem létezett ilyen program.
Az Európai Unió önti a pénzt az
innovációba és azt is tudjuk, hogy az uniós konzorciumokban ma már sokszor
elvárás, hogy legyen kelet-közép-európai tag. Amiben az X-Europe különlegesnek
ígérkezik, hogy most kifejezetten hosszú, több éves kutatás-fejlesztési
folyamat eredményeként létrejövő, komplex technológiát előállító cégekre
fókuszálunk. Ezúttal tehát nem a klasszikus, tévéből és youtube-videókból
ismert nagydumás startupokat segítjük, hanem olyan csapatokat, amelyeknek
tagjai sokszor egész életüket és teljes eddigi pályafutásukat egyetlen komoly
projektnek szentelték.
Mi az együttműködés jelentősége a régió szempontjából?
Több mint száz évre visszamenőleg ismerünk sztorikat arról, hogy mi van, ha nem foglalkozunk profin a magyar ötletek menedzsmentjével. A mi régiónk sajátossága, hogy évtizedeket töltöttünk a gazdaságföldrajzi értelemben vett félperiférián, és amikor tudományos innovációk születtek, üzleti kibontakozásuk csak véletlenszerűen valósult meg. Sokszor úgy, hogy abból az eredeti ötletgazda nem vagy alig részesült. Az együttműködésnek a mi régiónk, egy magyar fejlesztőcsapat szempontjából az a jelentősége, hogy végre rendezett, gyors, hatékony útja lesz egy nálunk születő kutatás-fejlesztési megoldásnak a globális értékláncokba. Ez egyébként egybevág az Innovációs és Technológiai Minisztérium célkitűzéseivel, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ne csak szabványok és specifikációk mentén történő gyártásban jeleskedjenek, hanem eredeti innovációk, saját termékek előállításában is. Amit aztán képesek legyenek külföldön értékesíteni.
A sikerpropaganda mögé kell nézni. Nem igaz, hogy jól állunk, ami az innovációk vagy a termékfejlesztések számát, a piacra lépésre alkalmas, nagy nemzetközi együttműködésekre alkalmas csapatok számát illeti. Ezt motiválni kell.
Mi biztosítja azt, hogy ezek a csapatok itthon
maradnak, hogy ezek az értékláncban nem alárendelt szerepet játszanak és kilóra
megveszik őket? Miben lesz a rendszer más?
Ha az a kérdés, hogy erre
létezik-e garancia, azt mondom, hogy nem. Hogy lehet-e ösztönözni, hogy ezek a
csapatok magyar vállalkozásként bontakozzanak ki és kapcsolódjanak be nagy
rendszerekbe, akkor a válaszom igen, ezért rengeteget tehetünk. Az egyik fontos
képesség, amelyet a program során átadunk nekik, pontosan az, hogy potenciális
üzleti partnerekkel – ideértve a lehetséges felvásárlókat vagy befektetőket is
–, hogyan lehet eredményesen tárgyalni anélkül, hogy szellemi tulajdonuk,
szabadalmaik, intellektuális tőkéjük és képességeik egyetlen szempillantás
alatt házon kívül kerüljenek. Emellett a vállalkozási ismeretek átadása
általánosságban is a munka fontos része lesz. Egy tipikus startupnál ma már
közhelyszámba megy, hogy kell egy alkalmas CEO, és szükség van egy agilis
sales-vezetőre. Az egyetemi háttérből, sokéves kutatómunka mentén kialakuló
deep-tech vállalkozásoknál ez sokszor hiányzik.
A munkátok egy része tehát a
szellemi előkészítés, a mentális háttér biztosítása. Lesznek üzleti ösztönzők
is?
A legfontosabb célunk, hogy
konkrét projektek induljanak el a startupok és a nagyvállalatok között. A
Design Terminal más programjaiban is erre fókuszál, ez itt is így lesz.
Kik a kétéves együttműködés
résztvevői? Ki vezeti?
Az X-Europe koncepciója a Design
Terminal és az amszterdami székhelyű The Next Web egyeztetéseiből alakult ki.
Róluk érdemes tudni, hogy egy hozzánk sok tekintetben hasonló, de nagyobb és
régebbi szervezetről van szó. Startup keltetőjük, innovációra szakosodott
online magazinjuk és egy népszerű fesztiváljuk is van. A céget éppen 2019
tavaszán vásárolta meg a Financial Times, ami komoly visszaigazolás arról, hogy
a hozzánk hasonló ügynökségek és az a tevékenység, amivel foglalkozunk, a
gazdaság fősodrába tart.
A médiafelületeket vették meg vagy
a teljes céget?
A teljes vállalatot.
Kikkel dolgoztok még a
konzorciumban?
Akad még egy partner, aki
kiemelten fontos számunkra, az F6S nevű ír vállalkozás. Az ő szakterületük a
toborzás, nagyon hatékonyak abban, hogy rövid idő alatt minél több, minél jobb
minőségű startupot érjenek el. A konzorciumnak van francia tagja is a Growth
Tribe személyében, a Baltikumot pedig a Techchill képviseli.
Hány vállalkozással szeretnétek a
két év alatt kapcsolatba kerülni?
Két év alatt összesen 150 kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, azaz deep-tech vállalkozást szeretnénk felkarolni. Ehhez az kell, hogy a lehetőség hírével ennek minimum a tízszeresét érjük el.
Mit kapnak a jelentkezők?
A kiválasztott cégek háromszor kapnak majd képzést Budapesten, a Design Terminal szervezésében, erre épül a program üzleti kapcsolatépítést szolgáló része, ahol a csapatok befektetőkkel és nagyvállalatokkal találkoznak.
Böszörményi-Nagy Gergely
Fotó: Egyed Péter / Forbes
Máshol is lesz képzés?
A képzés jelentős része
Magyarországon történik, de kapnak tréninget más helyszíneken is. Annál is
inkább, mert az üzleti környezet és kultúra sok országban eltérő és az, milyen
stratégia mentén érdemes tárgyalni egy nagyvállalati ügyféllel Nyugat-Európában
vagy a mi régiónkban, változó lehet.
Ezt most is csináljátok
egyébként.
Már két éve fut a V4 Startup Force
nevű visegrádi ösztöndíjprogramunk. Itt azzal foglalkozunk, hogy a szlovák,
cseh, lengyel és magyar startupokat összekapcsoljuk a régió nagyvállalataival,
legyenek egymás ügyfelei, alakuljon ki régiós ökoszisztéma. A képzés bázisa
ebben az esetben is Budapest, de minden helyszínen, mielőtt kapcsolatépítésre,
matchmakingre kerülne sor, helyszínspecifikus információkat kapnak arról, hogy
milyen az ottani gazdasági környezet, kik a legfontosabb iparági szereplők, mik
a fontos trendek, mire költenek szívesen a helyi nagyvállalatok.
Közép-Európában elég jól láthatóak
vagytok jelenleg is, a nyugat-európai nagyvállalatok számára már nem feltétlen.
Mit vártok ettől a programtól? Ti váltok láthatóbbá akár a startupok, akár a
nagyvállalati szereplők számára, vagy pedig azt, hogy a ti radarotokon lesz még
több vállalkozás?
Ezek mind komoly pozitívumok, és
önmagában is remek visszajelzés nekünk, hogy a The Next Web minket választott
partnernek a program felépítésére. De a sztori igazán izgalmas része nem mi
vagyunk, hanem az, hogy a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, tudományos
fejlesztésen alapuló cégek zárt, nehezen megszólítható világát közelebb
hozhatjuk az üzleti szereplőkhöz. Ez egy csaknem underground kultúra, ami
javarészt mérnökökből áll. Elvétve jelentkeznek akcelerátorokba, ritkán állnak
készen a piacra lépésre.
Vagy túl kezdetleges, vagy
előrehaladott állapotban állnak ahhoz, hogy egy klasszikus startup
akcelerátorhoz jelentkezzenek.
Pontosan. Az ő megszólításuk, az eredeti tudományos innovációk tematizálása, bekapcsolásuk az üzleti világba, hallatlanul izgalmas szakmai kihívás.
Aki külsősként valaha lenézett egy schönherzes buliba, szerintem tudja, hogy miről beszélek.
Beszéljünk még kicsit arról, hogy
hogy működik majd a program a gyakorlatban! Hogy lehet bekerülni?
Pályázat lesz.
Ez indul 2020 januárjában?
2020 tavaszán indulunk, legkésőbb
februárban jönnek a részletek.
Hogyan kezdtek el dolgozni a
kiválasztott csapatokkal?
Alapozásként évente két sprinten
vesznek részt.
Ez mi pontosan?
Hívhatjuk tréningnek is, egyfajta
intenzív üzletfejlesztési képzés, ami felkészíti a résztvevőket arra, hogy a
program többi részében hatékonyan használják ki azokat a lehetőségeket,
amelyeket biztosítunk nekik.
A képzéseken kívül mire lehet még
számítani?
Lesznek tanulmányutak,
kapcsolatépítő alkalmak, vállalati ügyfelekkel való közvetlen találkozások, és
nagy nyilvános események. A kiválasztott csapatok bekapcsolódnak a Design
Terminal saját mentorprogramjába is, ami ziccerhelyzet, hiszen ennek keretében
a termékfejlesztéstől az üzleti modell fejlesztésén át, a szellemi
tulajdon-menedzsmenten keresztül egészen a marketingkommunikációig erősíthetik
a képességeiket. Nem utolsó sorban, tervezünk egy komolyabb
marketingkommunikációs kampányt, ami felhívja az üzleti élet döntéshozóinak
figyelmét, hogy érdemes keresniük a kapcsolatot az eredeti innovációkban
bővelkedő kutatói és kisvállalkozói szférával.
Ha létezik olyan fogalom, hogy
reklámzaj, akkor ennek az analógiájára létezhet olyan is, hogy
startup-reklámzaj. Miben lesz ez a program más?
Az is feladatunk lesz, hogy
megfoghatóvá tegyük azokat az innovációs műhelyeket és csapatokat, akik az utca
embere számára elsőre nehezen érthető dolgokkal foglalkoznak, de a munkájuk
eredménye a mindennapokban, az általunk használt kütyükben, vagy éppen az
egészségügyben és az iparban hasznosul. Az X-Europe és benne a Design Terminal
munkájának sajátos hozzáadott értéke lehet, ha ezt a speciális világot a
megszokottnál kicsit játékosabb formában mutatjuk be a nyilvánosságnak.
Viccesen hangozhat, de a kutató-fejlesztők világát is a popkultúra részévé kell
tenni, ahogyan az Amerikában például az Agymenők sorozat révén sikerült. Ha
valaki szemügyre veszi, ahogy az elmúlt időszakban kommunikálunk, akkor láthatja,
hogy más projektjeink esetében is módszeresen dolgozunk a startup-világ emberi
arcának megjelenítésén.
Azért azt tudod, hogy biztosan jó
úton haladtok, de a közleményeitekben még így is minden harmadik kifejezést
szótárazni kell?
Ez jogos visszajelzés. A kreatív
megjelenés mellett a nyelv legalább ennyire fontos.
Személyesen neked mit jelent ez a
program? Hét éve csatlakoztál a DT-hoz, most tartotok ott, ahol korábban
szerettetek volna?
Az a célkitűzésünk, hogy
Budapestet és Magyarországot elhelyezzük a komolyan vehető innovációs
ökoszisztémák térképén, a kezdetektől megvolt és folyamatosan haladunk efelé.
Az X-Europe egy újabb mérföldkő.
Van abban egyfajta furcsa kettősség, amikor régiókról beszélünk, de ezzel párhuzamosan a városok közötti versenyről is, vagyis arról, hogy a vezető startupközpontok, London, Párizs, Amszterdam, Berlin, Helsinki mellett kik lehetnek a régió vezetői, kik jönnek a második hullámban. Célja ennek a programnak, hogy vidéki, értékes csapatokat fedezzen föl és velük, de Budapestből csináljon startupfővárost?
Nagyon fontos kérdés. Szóba sem kerülhet, hogy ez a kezdeményezés kizárólag fővárosi fókusszal fusson. Annál is kevésbé, mert a deep-tech csapatok jelentős része általában egyetemi közegben formálódik.
Magyarország sikeres egyetemei sok esetben távol vannak Budapesttől, elég Debrecenre vagy Szegedre gondolni, de Miskolcról vagy éppen a veszprémi Pannon Egyetem informatikai karáról is indult már nemzetközi sikersztori. Alapelvárás az ő megszólításuk. Ez a program segíteni fog nekik abban, hogy nyugat-európai kapcsolataikat úgy építsék fel, hogy kutatás-fejlesztői folyamataik helyben maradhassanak, de a termékeik, megoldásaik eljussanak oda, ahol üzletileg hasznosulhatnak.
